Az EPP képviselőcsoport álláspontja a felkészültségről: Ébresztő hívás Európának

Az Európai Néppárti Képviselőcsoport üdvözli a Bizottság európai felkészültségi uniós stratégiáját, és hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van kézzelfogható, megvalósítható lépésekre az EU ellenálló képességének és válsághelyzetekre való felkészültségének fokozása érdekében. Az EU-nak sürgősen meg kell emelnie a polgári felkészültséget az egész kormányzatot, az egész társadalmat és az összes veszélyhelyzetet figyelembe vevő megközelítésen keresztül, amely a biztonságos Európa szerves részét képezi. A szolidaritás alapelvét követve meg kell erősítenünk az ellenálló képességet, meg kell védenünk a polgárokat, és biztosítanunk kell az intézmények, a piacok és az alapvető szolgáltatások folyamatosságát. A felkészültség a védelemmel és a biztonsággal együtt alkotja azt az alapvető hármasságot, amely alátámasztja az Unió azon képességét, hogy megvédje tagállamai, szigetei és legkülső régiói szuverenitását és területi integritását, ugyanakkor megerősítse Európa stratégiai autonómiáját és geopolitikai szerepét egy egyre nagyobb kihívást jelentő világban.

Előretekintés és előrelátás

• Közös kockázatértékelés: Az Európát és biztonságát fenyegető egzisztenciális veszélyek közös felismerése és megértése, ezáltal megteremtve a felelős és kollektív döntéshozatal alapját.
  
• Fokozott információcsere: A köz- és magánszereplők bevonásával az egész EU-ban a polgári és katonai szektorok közötti kommunikáció megerősítése. A hírszerző és bűnüldöző szervek közötti együttműködés fokozása az egész EU-ban, valamint az adatmegosztás javítása.
  
• Vészhelyzeti protokollok: Az uniós intézményeken, a tagállamokon és az EU-NATO keretein belüli válságkezelési eljárások kialakítása és összeegyeztethetőségének biztosítása, többek között rendszeres közös gyakorlatok és szimulációk révén, a szolidaritás, a kölcsönös bizalom és a nemzeti szuverenitás elve alapján, a legszélsőségesebb katonai vészhelyzetekre is kiterjedően. Korai előrejelző rendszerek: Beruházás a korai előrejelző infrastruktúrába és berendezésekbe, például műholdas megfigyelő és észlelő rendszerekbe, hogy az EU teljes területét és határait lefedjék, beleértve a legkülső régiókat is.

A létfontosságú társadalmi funkciók ellenálló képessége

• Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás fokozása: A szélsőséges időjárási események és természeti katasztrófák növekvő hatásainak kezelése valamennyi vonatkozó szakpolitika és beruházás révén, különösen a sérülékeny régiókban, például a szigeteken, a part menti közösségekben és a legkülső régiókban.
  
• A DSAteljes körű végrehajtása: Biztonságos, hozzáférhető és rugalmas online környezet biztosítása, a rendszerszintű kockázatértékelésre és -csökkentésre, a válságkezelési mechanizmusok fejlesztésére, a dezinformáció elleni küzdelemre és a demokratikus intézmények - köztük a választások - védelmére összpontosítva.
  
• Digitális rugalmasság és kiberbiztonság: A az EU kritikus digitális infrastruktúrájának védelme és a külföldi szolgáltatóktól való függőség csökkentése. Biztonságos ökoszisztéma biztosítása és az európai technológiák nagyszabású fejlesztésének támogatása a kritikus területeken, például a felhőalapú, a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítástechnika területén. Az állami, a magán- és a tudományos szektor szakértőiből álló uniós kiberbiztonsági tartalékos testület létrehozása a tagállamok válsághelyzetekben történő támogatására.
  
• Ipari ellenálló képesség és versenyképesség: Elegendő gyártási kapacitás biztosítása a kritikus ellátási láncok rugalmasságának és stratégiai autonómiájának megerősítésével, összehangolt iparpolitikák és a bürokrácia csökkentése révén. A kulcsfontosságú alkatrészek (pl. félvezetők, orvosi felszerelések, ritkaföldfémek) uniós szintű készletezésének fokozása, valamint a tiszta technológiák gyártásával foglalkozó klaszterek engedélyezésének és a beruházások felgyorsítása.
  
• Űrhajózási rugalmasság: Az ellenálló képességet, összekapcsolhatóságot és biztonságot szolgáló műholdas infrastruktúra (IRIS2) és a Föld-megfigyelés gyors megvalósításának biztosítása, különösen a Copernicus programmal és a SpaceRISE európai ipari konzorcium támogatásával. Az űralapú infrastruktúra, különösen a műholdak bővítése, és az Európai Unió Űrprogram Ügynökségébe való befektetés.

A lakosság felkészültsége

• Mindennapi felkészültségre és ellenálló képességre való nevelés: Az alapvető állampolgári készségek, például az otthoni felkészültség, az elsősegélynyújtás és az evakuálástervezés előmozdítása. A felkészültség kultúrájának támogatása a mindennapi életben.
  
• Hatékony kommunikációs stratégia: Hatékony kommunikációs stratégia kidolgozása a lakosság kockázattudatosságának növelése, a hibrid fenyegetések elhárítása és a felkészültség támogatásának előmozdítása érdekében az EU társadalmaiban, valamint a válságálló kommunikációs infrastruktúra kiépítése.
  
• Közösségépítés és önkéntesség: A polgári védelmi és vészhelyzeti szolgálatok megerősítése a személyzet támogatása, közös képzések és gyakorlatok, valamint a közösségi alapú felkészültség révén. A civil társadalom bevonása a tervezésbe és képességeik feltérképezése. Az önkéntesség kultúrájának előmozdítása (pl. tűzoltók, polgári védelem, katonai tartalékos erők), többek között az adminisztratív akadályok felszámolásával és a polgárok elkötelezettségének ösztönzésével - pl. a munkaidő-irányelv révén.

Civil-katonai együttműködés

• Fokozott polgári-katonai együttműködés: Gyorsabb válságreagálás, hatékonyabb erőforrás-felhasználás, jobb koordináció és interoperabilitás, beleértve a rendszeres gyakorlatokat is.
  
• "Katonai Schengen": A fegyveres erők mobilitásának növelése a szállítás és a logisztika terén az EU és a NATO közötti jobb koordináció révén, az infrastruktúrára, a harmonizált szabályokra és a határokon átnyúló együttműködésre összpontosítva. A PESCO-program és a katonai mobilitásról szóló készülő bizottsági terv támogatása.
  
• A polgári és katonai védelmi finanszírozás növelése: A közös infrastruktúrák kiépítésének támogatása, kettős felhasználású beszerzések (pl. CBRN-védelem), közös K+F, a kritikus erőforrások stratégiai tartalékai és a kritikus infrastruktúrák fokozott védelme.

Válságreagálás

• A DG HERA megerősítése: A járványok, a CBRN-fenyegetések és a bioterrorizmus elleni védekezéshez szükséges orvosi ellenintézkedések beszerzési kapacitásának biztosítása, valamint az ilyen ellenintézkedések stratégiai uniós készletének fenntartása. A DG HERA számára elegendő forrás biztosítása, beleértve a gyors vészhelyzeti kifizetéseket is. Azt várja, hogy a készletek felhalmozásáról és az orvosi ellenintézkedésekről szóló, hamarosan megjelenő stratégiák hozzájárulnak az EU ellenálló képességéhez és felkészültségéhez.
  
• Első válaszadók: Jobb együttműködés a személyzet, a felszerelés és egyéb erőforrások terén, az uniós polgári védelmi mechanizmusra építve.
  
• Az ECDC megerősítése: Az uniós szintű válságkezelés és az egészségügyi válsághelyzetekre és a határokon átnyúló egészségügyi veszélyekre adott gyorsreagálás koordinálására szolgáló erőforrásokkal és kapacitással.
  
• Nehéz felszerelések beszerzése a rescEU-n keresztül: Az EU katasztrófaelhárítási képességeinek és készleteinek bővítése sürgősségi belföldi és határokon átnyúló elosztási protokollokkal. A rescEU eszközeinek regionális elosztására és az egyidejű válsághelyzetekre való gyors reagálásra való képesség biztosítása.
  
• Az IMERA végrehajtása: A kritikus ellátási lánc megszakadásainak kezelésének javítása, valamint az áruk, szolgáltatások és személyek mozgásának biztosítása vészhelyzetekben.
  
• Tömeges ellátás és lakossági támogatás: A vészhelyzeti menedékhez, élelmiszerhez, vízhez, orvosi ellátáshoz, valamint a családok felkutatásához és támogatásához való összehangolt hozzáférés biztosítása. Az uniós szintű képességek megerősítése a lakóhelyüket elhagyni kényszerült vagy súlyosan érintett lakosság megsegítésére, többek között a válsághelyzetben lévő emberek riasztására és tájékoztatására szolgáló megbízható csatornákon keresztül.
  
• Orvosi felkészültség: Európa gyógyszeripari, kritikus gyógyszerek és orvostechnikai eszközök terén való önállóságának erősítése a termelés és a szállítás biztosítása, a külső beszállítóktól való függőség csökkentése, a visszatérő hiányok kezelése, valamint egy rugalmas, innovatív egészségügyi ágazat kiépítése, amely készen áll a jövőbeli válságokra, és képes biztosítani, hogy a határ menti régiók és szigetek megfelelő egészségügyi szolgáltatásokhoz jussanak.

Energiabiztonság

• Az energiaunió integrációjának előmozdítása: A tagállamok közötti energiahálózati összeköttetések fejlesztésének támogatása és felgyorsítása egy hatékony és koherens energiapiac kiépítése érdekében, amely stabilabb energiahálózatot és az energiaforrások biztonságosabb elosztását teszi lehetővé, és csökkenti a külső partnerektől való függőséget.
  
• A kritikus energia- és kommunikációs infrastruktúrák biztonsága és védelme az uniós alapú ellenőrzés és rugalmasság biztosítása révén, beleértve az uniós javítási képességeket, a nem uniós szolgáltatóktól való függőség csökkentését, valamint a kulcsfontosságú eszközök, köztük a stratégiai jelentőségű tenger alatti kábelek védelmét.
  
• A stratégiai gáz- és villamosenergia-összekötési projektek felgyorsítása a tagállamok peremterületeinek, legkülső régióinak és szigeti régióinak energiaellátási elszigeteltségének megszüntetése érdekében.
  
• Stabil alapterhelésű energia biztosítása: A stabilan rendelkezésre álló villamosenergia-termelés, beleértve az atomenergiát is, a tárolás, a rugalmasság és a rendszerszolgáltatások mellett továbbra is fontos szerepet fog játszani az európai energiabiztonság szempontjából, biztosítva a stabil és megbízható energiatermelést mind az ipar, mind a fogyasztók számára.

Élelmiszerbiztonság és szuverenitás

• Élelmiszerellátás biztonsága: Az élelmiszerbiztonság racionalizálása a mezőgazdasági, éghajlati és környezetvédelmi jogszabályokban és szakpolitikákban, többek között az uniós műtrágyagyártásba történő stratégiai beruházások, a fehérjenövények hazai termesztésének támogatása és az állati takarmányforrások diverzifikálása révén. Az élelmiszerpiacok és -áruházak bevonása a teljes élelmiszer-ellátási láncot átfogó felkészültségi stratégiákba.

A köz- és magánszféra együttműködése

• Rugalmas közbeszerzés: A közbeszerzési szabályok kiigazítása annak érdekében, hogy válsághelyzetben biztosítható legyen a kritikus ellátások és szolgáltatások gyors, folyamatos és hatékony biztosítása.

Ellenálló képesség külső partnerségek révén

• A kölcsönös ellenálló képesség fokozása harmadik országokkal. Közös munka a válságok előrejelzése, megelőzése, megelőzése és az azokra való reagálás érdekében, hogy csökkentsük a határainkon túli válságok EU-ra gyakorolt tovagyűrűző hatásainak kockázatát, és támogassuk partnereinket. A legújabb ukrán katonai és polgári védelmi tapasztalatok és szakértelem beépítése az uniós felkészültségi intézkedésekbe.
  
• Az uniós szintű felkészültség és ellenálló képesség integrálása a NATO-val, a és a honlapokkalfolytatott együttműködésbe strukturált párbeszéd, gyakorlatcsere és koordináció révén.

Válságra kész költségvetés

• AzEU költségvetésének kiigazítása a saját új források terén elért eredmények és a célzott közös hitelfelvétel lehetővé tétele révén, hogy vészhelyzetekben biztosítható legyen a rugalmasság és a források rendelkezésre állása.