Az innováció kulcsfontosságú a munkahelyek megőrzése és az EU éghajlati céljainak elérése szempontjából

„Gondoskodnunk kell arról, hogy az ipari munkahelyek és a versenyképesség megóvása, valamint az éghajlati céljaink elérése ne álljanak többé egymással ellentétben” – figyelmeztetett Peter Liese európai parlamenti képviselő, az EPP-csoport éghajlatpolitikai szóvivője és az Európai Parlament főtárgyalója az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) felülvizsgálata ügyében, amikor ma bemutatta jelentéstervezetét.

„Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy csökkenjenek a villamosenergia-árak. Ennek kulcsa az innovációba való befektetés. Azok az EU-tagállamok, amelyek villamosenergiájukat elsősorban klímasemleges hazai energiaforrásokból nyerik – mint például Portugália, Svédország és Finnország –, viszonylag alacsony villamosenergia-költségekkel rendelkeznek Németországhoz és Olaszországhoz képest, amelyek nagymértékben függnek a fosszilis tüzelőanyagoktól. Ezért a kibocsátáskereskedelemnek a korábbiaknál erőteljesebb ösztönzőket kell nyújtania a hazai tiszta energiába történő beruházásokhoz. Ez elsősorban a tagállamok bevételeire vonatkozik. Európa-szerte a pénzügyminiszterek számviteli trükkökkel többször is zavart keltettek. Jelentéselőadóként olyan javaslatot terjesztek elő, amely tovább erősíti a Bizottság e területen követett megalapozott megközelítését.”

Liese jelentéstervezetében azt kéri, hogy az ETS-bevételek ne csupán 50%-át fektessék vissza az ETS1-szektorokba – ahogyan azt a Bizottság javasolta –, hanem akár 75%-át is. Ezen felül alkvótát javasol azoknak az energiaintenzív iparágaknak, amelyeknél fennáll a tevékenységük áthelyezésének, és ennek következtében a szén-dioxid-kiszivárgás veszélye. 

„Fontos továbbá az ingyenes kibocsátási egységek számának növelése is. A Bizottság a jelenlegi rendszerhez képest 47%-os emelést javasol. Én ennél is nagyobb emelést szorgalmazok, különösen a 2030-ig tartó időszakra vonatkozóan. Cserébe azonban helyes, ha a vállalatoktól beruházásokat követelünk. Fokozatos bevezetést javaslok. 2031-ben a beruházási kötelezettségnek csak a jelenlegi rendszerhez képest újonnan kiosztott ingyenes kibocsátási egységek részére kellene vonatkoznia. Az évek során azonban a követelmény fokozatosan szigorodjon, és 2040-re szigorúbbnak kell lennie, mint amit a Bizottság javasolt. Őszintén szólva: aki 2040-re még nem indított el dekarbonizációs projektet, az nem részesülhet tovább ingyenes kibocsátási jogokban” – mondta Liese.

A jelentés általánosságban támogatja a Bizottság megközelítését, de módosítja azt, különösen a kibocsátási jogok átfogó csökkentése – azaz a csökkentési pálya – tekintetében, amely döntő fontosságú az éghajlatvédelem szempontjából. „A jelenlegi rendszer a 2030-as cél elérésére van kihegyezve, mivel az évtized közepén (a Zöld Megállapodás miatt) drasztikusan megemeltük az ambícióinkat, így a csökkentési pálya jelenleg különösen meredek. Senki sem állíthatja komolyan, hogy reális lenne, ha az ETS valamennyi szektora – beleértve a légi közlekedést is – 2039-re nulla kibocsátást érne el. Jelenleg még a légkörből történő szén-dioxid-eltávolításon keresztüli kompenzáció sem lehetséges. A jelenlegi rendszer irreális. A csökkentési pálya kiigazítása teljes mértékben összhangban áll az EU 2040-es céljával és a klímasemlegességi célkitűzésekkel” – nyilatkozta Liese.

Az EPP-frakció ragaszkodik ahhoz, hogy a reform ne hozza hátrányos helyzetbe azokat a vállalatokat, amelyek már megkezdték a beruházásokat. „A Bizottság javaslata támogatja az úgynevezett »elsődleges szereplőket«. Például 2040-ig ingyenes kibocsátási egységeket kaphatnak, még akkor is, ha már egyáltalán nem bocsátanak ki kibocsátást. Javaslom azonban további változtatásokat is, például annak biztosítását, hogy az egyes ágazatok felső 10%-a ne csak a szükséges ingyenes kibocsátási egységeket kapja meg, hanem még többet is, és hogy a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fektessenek az úgynevezett, vállalatokkal kötött klímaegyezményekre (Carbon Conference for Difference)”, tette hozzá Liese.

Minden politikai frakciót sürgetnek, hogy konstruktívan működjön közre annak érdekében, hogy 2027. februárjáig átfogó politikai megállapodás szülessen az ETS-reformról.