Az ETS-reform megóvhatja a munkahelyeket és elősegítheti az éghajlati célok elérését

„A mai nap jó nap az éghajlatvédelem és iparágaink versenyképessége szempontjából. De mindenekelőtt a munkahelyek szempontjából is jó nap” – nyilatkozta Peter Liese európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament vezető tárgyalója az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) közelgő reformjával kapcsolatban. 

Az Európai Bizottság ma javaslatot tett az ETS módosítására, amelynek értelmében a lineáris csökkentési tényezőt a jelenlegi 4,4%-ról 2031-től 3,7%-ra csökkentenék. 2036-tól pedig tovább csökkentenék 1,7%-ra. 

„Most már egyértelmű, hogy a kibocsátáskereskedelem, a világ legfontosabb éghajlatvédelmi eszköze, továbbra is fennmarad. A Bizottság elismeri, hogy nincs értelme már 2039-ben nulla kibocsátást követelni az energiaigényes iparágaktól vagy a légi közlekedéstől. Ezek a módosítások teljes mértékben összeegyeztethetők az EU 2040-es éghajlat-politikai céljával és a 2050-re kitűzött klímasemlegességi céllal” – hangsúlyozta Liese.

A reform egyik kulcsfontosságú eleme az ingyenes kibocsátási egységek számának növelése. A szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus (CBAM) keretében az ingyenes kibocsátási jogok fokozatos megszüntetését 2034-ről 2038-ra halasztják. Cserébe 2031-től szigorúbb feltételek lépnek életbe: a vállalatoknak beruházási terveket kell benyújtaniuk, és egyes kibocsátási jogokat csak akkor osztanak ki, ha megkezdődik a klímabarát létesítmények építése.

„Több időt akarunk adni az iparnak, de ebben az időszakban nem ülhetnek tétlenül; ehelyett elő kell készíteniük a konkrét beruházásokat. Az a klímavédelem, amely munkanélküliséghez vezet, nem jelent globális példaképet. Célunk az EU-n belüli beruházás, és ez a javaslat sokkal hatékonyabban valósítja meg ezt” – hangsúlyozta Liese.

„A dekarbonizáció éllovasait nem szabad büntetni” – mondta Liese. A Bizottság javaslata szerint a kibocsátók alsó 10%-a mentesülne a feltételekhez kötött szabályok alól, a nulla kibocsátású vállalatok pedig 2030 helyett 2040-ig maradhatnának az ETS-ben, hogy ingyenes kibocsátási jogok felhasználásával finanszírozzák beruházásaikat.

Mind a Tanácsnak, mind a Parlamentnek még ez év végéig véglegesítenie kell álláspontját, hogy januárban megkezdődhessen a háromoldalú tárgyalás. „Ez az ütemterv nagyon ambiciózus, de szükséges. Minél hamarabb tisztázódik a helyzet, annál jobb” – mondta Liese.