Európai cselekvési terv a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelemről

A szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás ma már globális jelenségek, amelyekre ugyanilyen mértékű választ kell adni. Az EU-nak a tagállamok legfejlettebb jogszabályain alapuló megfelelő eszközökkel kell szembenéznie ezekkel a kihívásokkal.

Ezért 2012 márciusában külön parlamenti bizottságot hoztak létre azzal a céllal, hogy tanulmányozza és elemezze a bűncselekményeket, majd átfogó és strukturált tervet dolgozzon ki azok uniós szintű leküzdésére.

A szervezett bűnözéssel foglalkozó különbizottság megbízatása másfél évre szólt, és a megbízatásának megfelelően tavaly júniusban megszavazott félidős jelentést, most pedig zárójelentést készített a későbbiekben részletezett témakörökről.

Nemzetközi szakértelem összegyűjtése a szervezett bűnözés elemzése és jogalkotási intézkedések kidolgozása érdekében

A megbízatás ideje alatt 15 meghallgatásra és 24 találkozóra került sor Cecilia Malmström, Algirdas Šemeta, Viviane Reding és Michel Barnier európai biztosok, valamint az uniós intézmények és ügynökségek más képviselői, nemzetközi szervezetek - például az ENSZ, a Világbank és az Európa Tanács - nemzetközi szakértői, nemzeti hatóságok és az igazságügyi rendőrség, valamint a tudományos élet és a civil társadalom képviselői részvételével.

Az EGSZB több küldöttsége ellátogatott Belgrádba, Milánóba, Palermóba, Rómába, Hágába és Washingtonba, ahol közel 150 olyan hatóságot és szakértőt hallgatott meg, akik különböző módon vesznek részt a bűnözés elleni küzdelemben, beleértve a nemzetközi bűnözést is. A fő cél a szervezett bűnözés elleni hatékony nemzeti szintű küzdelemben alkalmazott jogalkotási eszközök ellenőrzése volt.

A szervezett bűnözéssel, korrupcióval és pénzmosással foglalkozó különbizottság (CRIM-bizottság) mostanra befejezte munkáját, és szeptember 17-én, kedden a bizottságban elfogadta végleges ajánlásait.

Európai cselekvési terv 2014-2019-re

Salvatore Iacolino, az Európai Néppárti Képviselőcsoport olasz képviselője, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság alelnöke a szervezett bűnözéssel foglalkozó különbizottság állandó előadója. Ezért ő volt a felelős a jelentésben szereplő ajánlások megfogalmazásáért, amely a szervezett bűnözés területére vonatkozó jogszabályok kidolgozásához kíván útmutatóként szolgálni mind uniós, mind tagállami szinten.

Zárójelentésében Iacolino a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás felszámolására irányuló, 2014-2019 közötti időszakra vonatkozó európai cselekvési terv végrehajtására szólított fel. Az ütemterv tartalmaz néhány pozitív prioritást, például:

• a bűncselekmények meghatározása, beleértve a maffia jellegű szervezetekben való részvételt és az önmosást (amikor az alapbűncselekmény elkövetője eltitkolja az alapbűncselekményből származó bevétel jogellenes eredetét);
• a banktitok eltörlése;
• az adóparadicsomok felszámolása;
• a bűncselekményekből származó vagyon lefoglalásának és elkobzásának előmozdítása;
• a sportcsalások büntethetővé tétele;
• megfelelő szankciók bevezetése a számítógépes bűnözés esetében;
• az emberkereskedelem és a kényszermunka felszámolása, különösen ha az kiskorúakat és nőket érint;
• a lehető legegységesebb, egyenlőbb és homogénebb európai szintű társasági adózás bevezetése;
• a környezeti bűncselekmények és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem megerősítése;
• az igazságügyi intézkedések gyors kölcsönös elismerésének biztosítása;
• az Európai Ügyészség létrehozása és elindítása;
• az oknyomozó újságírás fontos szerepének elismerése a súlyos bűncselekmények felderítésében.

Hogyan küzdjünk a szervezett bűnözés ellen

A félidős és a zárójelentés a szervezett bűnözés elleni küzdelemben meghozandó intézkedések közül kiemelte:

• a maffia jellegű szervezetekben való részvétel bűncselekménynek minősítése az EU valamennyi tagállamában;
• a nemzeti jogszabályok harmonizálása;
• a bűnözői vagyon lefoglalásának és elkobzásának, valamint szociális célokra történő újrafelhasználásának előmozdítása a szubszidiaritás elvének megfelelően;
• a szervezett bűnözés, korrupció vagy pénzmosás miatt jogerősen elítélt gazdasági szereplők kizárása a közbeszerzési eljárásokból az Európai Unió egész területén;
• a szükséges emberi és pénzügyi erőforrásokkal felszerelt Európai Ügyészség létrehozása és elindítása.
• az európai ügynökségek, mint például az Europol és az Eurojust, valamint a közös nyomozócsoportok (amelyeket azért hoztak létre, hogy egy vagy több tagállamban bűnügyi nyomozást folytassanak a kábítószer- és emberkereskedelem, valamint a terrorizmus területén) és a vagyon-visszaszerzési hivatalok (a bűncselekményekből származó jövedelmek visszaszerzéséért felelős tagállami hatóságok) támogatása.

Hogyan tovább? Az egész EU-ra kiterjedő jogi keretvégrehajtása

Salvatore Iacolino szerint a szervezett bűnözéssel foglalkozó különbizottság által végzett munka csak a kezdet, és lehetőséget adott arra, hogy a kérdést európai szinten felvetjük.

Most egy koherens európai szintű jogi keretre van szükség, valamint például:

• az átláthatósági mechanizmusok megerősítése a közigazgatásban;
• a vállalatok önszabályozásának előmozdítása a korrupció területén;
• a szavazatvásárlásra vonatkozó különleges szabályok elfogadása;
• a bankrendszerrel, valamint az európai ügynökségekkel és nemzetközi szervezetekkel való együttműködés megerősítése.