Az EPP képviselőcsoport álláspontja a regionális politika 2.0-ról. - Az EU régiói, városai és vidéki területei az Európai Néppárt reflektorfényében

Az Európai Néppárti Képviselőcsoport úgy véli, hogy a kohéziós politikai beruházások az egész EU-ban páratlanul pozitív hatást gyakoroltak a régiókra, városokra, szigetekre, vidéki, határ menti, távoli és legkülső régiókra. Közvetlenül vagy közvetve minden uniós tagállam megtapasztalta az uniós költségvetésből történő finanszírozás pozitív hatásait; míg a helyi projektek sokaságának eredményei megerősítik a kohéziós politikán keresztül megvalósuló regionális és helyi beruházások nélkülözhetetlen szerepét, és kiemelik a többéves pénzügyi keretben betöltött szerepét és láthatóságát. A kohéziós politika több prioritást tartalmazó, hosszú távú beruházási megközelítése a megosztott irányítással együtt hozzájárult az EU prioritásaihoz, nevezetesen a kis- és középvállalkozások (kkv-k), a kutatás és innováció, a digitalizáció, a vidékfejlesztés, a jobb városi infrastruktúra, a fenntartható turizmus, a közlekedési infrastruktúra, a kultúra és az oktatás, az egészségügy, a szociálpolitika, a határokon átnyúló projektek és együttműködés, az energetikai átmenet, az energiahatékonyság, az éghajlat és a környezetvédelem támogatásához.

A néppárti képviselőcsoport megjegyzi, hogy a tagállamok által a 2014-2020-as kohéziós politikai beruházások eredményeiről készített értékelések azt mutatják, hogy a kohéziós politika általánosságban pozitív eredményeket hozott az általa támogatott területeken. A néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy a kohéziós beruházások kulcsszerepet játszanak az innovációs ökoszisztémák előmozdításában és a jelenlegi és jövőbeli válságokkal szembeni ellenálló képesség fokozásában, beleértve a geopolitikai instabilitásból és az éghajlattal kapcsolatos kihívásokból eredő válságokat is, és ezáltal hozzájárulnak az EUMSz. 174. cikkében foglalt célkitűzés eléréséhez.

Tekintettel arra, hogy e beruházások hiányában a GDP növekedése alacsonyabb lett volna, a kohéziós politikának továbbra is támogatnia kell valamennyi régiót támogatások révén. A megerősített és hatékony kohéziós politika ugyanilyen fontos a kevésbé fejlett régiók, a szigetek, a legkülső régiók, a lemaradó régiók, valamint a nyugati és déli tagállamokban a fejlődés csapdájába esett régiók számára is. E célból megfelelő forrásokat és know-how-t kell biztosítani a szigetek és az Európai Unió legkülső régiói számára, hogy jobb hozzáférést kapjanak a finanszírozáshoz.

Az Európai Néppárt, mint a helyi és regionális képviselők képviselőcsoportja, különösen hangsúlyozza a kohéziós politika szerepét a határokon átnyúló európai területi együttműködés (ET C ) támogatásában - amely a politika legfontosabb, külön jogi alapon nyugvó célkitűzése - olyan területeken, mint a kutatás, fejlesztés és innováció, valamint a környezetvédelem. A "makroregionális stratégiák" mint a határokon átnyúló együttműködés integrált kereteinek bevezetése nagy eredményeket ért el. Ezeket azonban tovább kell erősíteni ahhoz, hogy az európai projekt alkotó elemévé váljanak, és teljes mértékben kiaknázzák a bennük rejlő lehetőségeket. Keretükben biztosítani kell a határokon átnyúló együttműködés további egyszerűsítését, valamint az infrastruktúra és a szolgáltatások interoperabilitását, hogy lehetővé tegyék a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke könnyebb mozgását. A néppárti képviselőcsoport támogatja a határokon átnyúló adminisztratív akadályok felszámolását az olyan megoldások előmozdításával és megvalósításával, mint a "BridgeforEU", valamint a határ menti régiókban a közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférést a jobb határokon átnyúló együttműködésnek köszönhetően.

Lényeges kiemelni az Interreg sikertörténetét, amelynek a kohéziós politika keretében különálló eszköznek kell maradnia, jelenlegi elemeinek megőrzésével. Kulcsfontosságú annak biztosítása, hogy az "Interreg" legalább a jelenleg rendelkezésre álló szinten stabil finanszírozással rendelkezzen, és hogy a jövőbeli alapfelosztási kritériumok átláthatóak, objektívek és megbízható adatokon alapuljanak.

A jövőbeli kohéziós politika: erősebb, jobb, gyorsabb

Az EPP képviselőcsoport ragaszkodik ahhoz, hogy a regionális politika következő generációjának erősnek és ambiciózusnak kell maradnia, és fontosnak tartja az erős és megfelelően finanszírozott kohéziós politika fenntartását. Megerősíti, hogy a kohéziós politikának a következő többéves pénzügyi kereten belül különálló és egyértelműen azonosítható pillérnek kell maradnia, külön forrásokkal és irányítással, hogy továbbra is sikeresen kezelhesse a területi egyenlőtlenségeket és támogathassa a kevésbé fejlett régiókba történő hosszú távú beruházásokat. A végrehajtási modellnek megosztott irányításon kell alapulnia, valamint erős regionális és helyi fókuszt, helyalapú megközelítést és stratégiai hosszú távú tervezést kell mutatnia, adott esetben területi célokon és mérföldköveken keresztül. A néppárti képviselőcsoport hisz a decentralizált programozásban és az erős partnerség elvén alapuló végrehajtási modellben, amely mind a döntéshozatalban, mind a végrehajtásban regionális és helyi részvétellel, az európai magatartási kódex megerősített végrehajtásával, a gazdasági és civil társadalmi szereplők bevonásával, a megosztott irányítással és a többszintű kormányzással jár, amelyek e politika kulcsfontosságú elemei, és meghatározzák annak hatékonyságát.

A néppárti képviselőcsoport úgy véli, hogy a régiók, városok és vidéki területek finanszírozását a tényleges helyszíni igények felmérése alapján kell meghatározni. Ezért a prioritásokat és a mérföldköveket alulról felfelé irányuló módon kell összesíteni, ahelyett, hogy egyszerű felülről lefelé irányuló gyakorlat lenne. A regionális és helyi igényekre való reagálásnak a politikai döntéshozatal középpontjában kell állnia a helyi kihívások kezelése és az Európa-barát hangulat kialakítása érdekében. Ennek eredményeképpen a helyi és regionális hatóságoknak továbbra is részt kell venniük a kohéziós politikai alapok tervezésében, programozásában és végrehajtásában a szubszidiaritás elvének teljes körű tiszteletben tartása és az alulról felfelé építkező megközelítés biztosítása érdekében. E tekintetben a képviselőcsoport úgy véli, hogy az olyan bizottsági kezdeményezések, mint a 12 000 várost tömörítő Polgármesterek Európai Uniós Szövetsége, fontos szerepet játszanak a kohéziós politika következő generációjának megtervezésében és végrehajtásában. Az EUMSZ 174. cikkében meghatározott célok fényében azonban a finanszírozásban kiegyensúlyozottan kell képviselni minden területtípust, ezért a képviselőcsoport a politika földrajzi hatályának korlátozására szólít fel, mivel az a politika hatásának és előnyeinek szűk és félrevezető értelmezésén alapul.

A néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy a teljesítménymódszertan reformja nem követheti az RRF-modellt a végrehajtás merevségének, a késedelmes kifizetések kockázatának és a végrehajtási késedelmek elkerülése érdekében. A regionális politika átfogó teljesítménymódszertannal rendelkezik, amely horizontális és konkrét, a reformokat is magában foglaló lehetővé tevő feltételeken alapul, míg az előzetesen tervezett mérföldkövek és célok gyakran közvetlenül a reformokhoz kapcsolódnak. Az EPP képviselőcsoport eltökélt szándéka, hogy ellenezzen minden olyan módszertant, amely nem teszi lehetővé a rugalmasságot, vagy amely teljesen vagy részben elszakad a Szerződésen alapuló célkitűzésektől vagy a helyi és regionális szintű tényleges szükségletektől. Világosan el kell határolni a kohéziós politikát más uniós szakpolitikai eszközöktől, hogy elkerüljük az átfedéseket és az eszközök közötti versenyt, biztosítsuk a különböző beavatkozások egymást kiegészítő jellegét, és növeljük az uniós támogatás láthatóságát és érthetőségét. Ugyanilyen fontos annak biztosítása, hogy a különböző uniós alapokat ne használják fel ugyanazon célkitűzések vagy intézkedések finanszírozására, és hogy a kohéziós alapok inkább kiegészítsék, mintsem megkettőzzék a nemzeti beruházásokat. Ez erősíti a források hatékony felhasználását és erősíti az uniós finanszírozás hozzáadott értékét.

A néppárti képviselőcsoport kéri a helyi választott képviselők, a civil társadalom és az ágazati érdekeltek - különösen a vidéki területekről - kötelező bevonását az uniós kohéziós alapok programozásába és irányításába. Csak az alulról felfelé építkező, a valós regionális szükségletekben gyökerező megközelítés biztosíthatja a projektek hatékony és elfogadott végrehajtását.

A néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kohéziós politika keretében megőrizzék az egyes uniós alapok strukturális integritását és identitását. A szubszidiaritás és a hatékonyság elvével összhangban a képviselőcsoport ellenzi az "egységes alapon alapuló megközelítés" bevezetését a következő többéves pénzügyi keretben. A strukturális alapoknak - beleértve az ERFA-t, az ESZA+-t és a Kohéziós Alapot - továbbra is világosan elhatároltnak kell maradniuk, és a saját célkitűzéseiknek és szabályozási kereteiknek kell irányadónak lenniük az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a helyi és regionális fejlődés személyre szabott támogatása érdekében. Az EPP képviselőcsoport támogatja a helyalapú integrált beruházási terveket, mint a politikák helyi igényekhez való igazításának eszközét. Ezek a tervek lehetővé teszik az önkormányzatok, vállalkozások, közösségek és nem kormányzati szervezetek közötti együttműködést, hogy megoldásokat kínáljanak az éghajlat-semlegesség, a foglalkoztatás és az inkluzív növekedés érdekében. A regionális és helyi szereplők által közösen kialakított tervek felszabadítják az uniós beruházások átalakító erejét. A néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza az integrált területi beruházások (ITI) alkalmazásának és alkalmazási körének kiterjesztésének fontosságát, többek között azáltal, hogy a 2027 utáni programozási időszakban lehetővé teszi a határokon átnyúló ITI-ket. A nemzeti és helyi stratégiákkal összehangolt, koordinált beruházási eszközökként az ITI-k kulcsfontosságúak a koherens és rugalmas fejlődés szempontjából.

Rugalmasság a változó világban

Az EPP képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy az elosztási módszertan rugalmasságának hiánya potenciálisan a kohéziós politika 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó végrehajtásának már most is sajnálatos késedelmét súlyosbíthatja, amit inkább további, a kohéziós alapok jobb felhasználását lehetővé tevő kezdeményezésekkel kellene aktívan orvosolni, ideértve a társfinanszírozás szintjének növelését, a magasabb előfinanszírozást és a beruházások gyorsabb visszafizetését. A kohéziós politikai alapok elosztásának olyan átlátható és objektív kritériumokon kell alapulnia, mint például az egy főre jutó regionális GDP, a gazdasági, társadalmi és területi konvergenciacélok megvalósítása érdekében. A néppárti képviselőcsoport egyértelmű iránymutatásra és az adminisztráció egyszerűsítésére szólítja fel az Európai Bizottságot a jobb felhasználási arányok és a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásának biztosítása érdekében. A kohéziós politika már most is mozgékony és rugalmas, és egy nagyon kifinomult teljesítménykeret hatálya alá tartozik, amelyet tovább lehet erősíteni, hogy a politika még relevánsabbá váljon. A néppárti képviselőcsoport azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a nagyobb rugalmasság ne ássa alá a régiókba, városokba és vidéki területekre irányuló beruházások kiszámíthatóságát. A nagyobb rugalmasság felé vezető út nem vezethet a programozás központosításához és az átprogramozáshoz a helyi és regionális hatóságok részvételének megnyirbálásával. A helyi és regionális finanszírozás nem lehet a központi szintű fejlesztés áldozata. A néppárti képviselőcsoport továbbá kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatok, valamint az EU belső és külső határ menti régiói, illetve a kevésbé fejlett régiók számára biztosítsák a finanszírozáshoz való jobb hozzáférést. A beépített válságrugalmasság szükségessége a helyi és regionális hatóságok számára egy külön tengely létrehozásához kell, hogy vezessen a felmerülő prioritások kezelésére. Végül, de nem utolsósorban, a politika rugalmassága a kedvezményezettek szempontjából kulcsfontosságú, többek között azáltal, hogy eltávolodunk a merev, minden régióra egységes tematikus koncentrációtól, és már a finanszírozás programozásakor nagyobb rugalmasságot biztosítunk a régiók számára, hogy azok sajátos igényeiknek és sajátosságaiknak megfeleljenek.

A néppárti képviselőcsoport üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy nagyobb rugalmasságot tegyen lehetővé a kohéziós politikai alapok felhasználásában, beleértve annak lehetőségét, hogy egyes forrásokat védelmi célú beruházásokra és a fiatal európai védelmi ipar támogatására irányítsanak át.

A néppárti képviselőcsoport határozottan hangsúlyozza az élelmezésbiztonság garantálásának kritikus fontosságát, mind békeidőben, mind konfliktus idején. Következésképpen a néppárti képviselőcsoport kéri, hogy a kohéziós politika keretében biztosítsanak forrásokat a hosszú távú élelmiszertároló létesítmények hálózatának kiépítésére, ezáltal biztosítva, hogy konfliktus vagy egyéb vészhelyzet esetén a polgári lakosság és a fegyveres erők számára egyaránt rendelkezésre álljanak az alapvető élelmiszer-ellátás.

Az Európai Néppárti Képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy az Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Oroszországgal közös keleti külső határ mentén fekvő uniós régióknak, amelyekre Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja miatt jelentős társadalmi-gazdasági nyomás nehezedik, nagyobb kohéziós politikai támogatásra van szükség. Ezek a régiók a helyi gazdaságok megzavarásával, népességmozgásokkal és a közszolgáltatások iránti megnövekedett igényekkel küzdenek. Mivel kulcsszerepet játszanak az EU biztonságában és ellenálló képességében, célzott támogatásra, nagyobb finanszírozási rugalmasságra és kiigazított kohéziós politikai eszközökre van szükségük ahhoz, hogy hatékonyan tudjanak reagálni a folyamatban lévő kihívásokra.

A néppárti képviselőcsoport elismeri, hogy a társfinanszírozási arányoknak a valós igényekhez kell igazodniuk, és adott esetben "NUTS 3 szintű" meghatározást javasol. Ez lehetővé teszi a helyi költségvetési kapacitások pontosabb tükrözését, és biztosítja a források igazságosabb, célzottabb elosztását.

Rugalmasság - de nem a politika rovására

A kohéziós politika rugalmassági szempontja nem szűkíthető le arra, hogy - különösen pénzügyi szempontból - az EU előtt álló jelenlegi vagy jövőbeli válságok "kezelési eszközeként" kezeljék. Mindazonáltal a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy vészhelyzet vagy válság esetén rugalmasan használhassák a kohéziós alapokat, amennyiben úgy döntenek, hogy így tesznek. A kohéziós politikát sem szabadna a határozottan centralizáló tendenciák reflektálatlan kiterjesztésének alávetni, amelyeket néhány újabb eszköz testesít meg, amelyeket az Unió e válságok kezelése érdekében bocsátott a rendelkezésére, és amelyek most a kohézióval párhuzamosan léteznek, és mindkettőt a kevésbé létfontosságú projektek szükségtelen "kettős finanszírozásával" és a finanszírozásért folyó felesleges versennyel fenyegetik. Különleges eszközökre van szükség a jövőbeni válságok kezeléséhez. Ezen túlmenően a hatékonysági hiányosságok és átfedések elkerülése érdekében elengedhetetlen a szerepek világos elosztása, valamint a kohéziós politika és az egyéb uniós eszközök közötti jobb koordináció. Koherens tervezés nélkül fennáll a stratégiai fókusz elvesztésének és az elszámoltathatóság gyengülésének a veszélye, különösen ott, ahol több alap működik ugyanabban a régióban.

Hatékony és megvalósítható igazságos átmenet

A kohéziós politikának továbbra is támogatnia kell az igazságos átmenet elvét, amely a régiók sajátos szükségleteivel foglalkozik, miközben nem hagy el egyetlen területet és senkit sem. Az igazságos átmenet folyamatának folyamatos finanszírozását az Igazságos Átmeneti Alap folytatása révén kell biztosítani, megfelelő pénzügyi eszközökkel a 2027 utáni programozási időszakra.

A néppárti képviselőcsoport elismeri, hogy a zöld, a digitális és a demográfiai átmenet jelentős kihívásokat jelent, és hangsúlyozza, hogy e tekintetben támogatni kell a régiókat. A néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy az Unió versenyképességének megerősítése révén fenn kell tartani a közös gazdasági növekedést.

A néppárti képviselőcsoport kiemeli a víz mint a kohézió vektorának és a területi egyensúly és fenntarthatóság eléréséhez szükséges alapvető erőforrásnak a fontosságát. A kohéziós politika keretében prioritásként kell kezelni a vízinfrastruktúrába és a vízgazdálkodásba történő beruházásokat, biztosítva a vízkészletekhez való méltányos és fenntartható hozzáférést, valamint a vízhiány és az aszály kockázatának kezelését, különösen a sérülékeny régiókban.

Az egyszerű mindig jobb

A néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy az egyszerűsítésre irányuló erőfeszítések nem járhatnak a politikák központosításával és/vagy az alapok és eszközök egyetlen nemzeti alapba történő összevonásával. Továbbá az elosztási és kifizetési módszerek nem követhetik az RRF nemzeti terveinek útját. Ehelyett a csoport úgy véli, hogy az egyszerűsítési útnak nagyobb rugalmasságot, megerősített szinergiákat és ésszerűsített szabályokat és adminisztratív eljárásokat kell eredményeznie, amelyek a kohéziós politikát uniós, nemzeti és regionális szinten szabályozzák. Ez utóbbit a meglévő, jól bevált megosztott irányítási keretre építve erőteljesen kell folytatni, hogy erősödjön a felhasználók bizalma, ösztönözve a szereplők szélesebb körének részvételét a támogatott projektekben, és ezáltal maximalizálva az alapok hatását. A néppárti képviselőcsoport a digitális technológiák és megoldások szélesebb körű használatára szólít fel a tagállamokban a végrehajtás, a nyomon követés és a jelentéstétel egyszerűsítése érdekében, ezáltal hozzájárulva a hatékonyabb adminisztrációhoz és a kevesebb fizikai dokumentációhoz. A néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy egy egyszerűsített és könnyebben hozzáférhető kohéziós politikai keretrendszer nemcsak a felhasználási arányt és az adminisztratív hatékonyságot javítaná, hanem közvetlenül hozzájárulna a célterületek versenyképességének növeléséhez is azáltal, hogy felgyorsítja a beruházások végrehajtását, megkönnyíti az innováció alkalmazását, és csökkenti az uniós forrásokhoz való hozzáférés akadályait. Az egyszerűsítési erőfeszítéseknek kifejezetten a kedvezményezettekre kell összpontosítaniuk, hogy enyhítsék a támogathatósági szabályok, a pályázati eljárások, a társfinanszírozási arányok és a belépési pontok sokfélesége miatt a finanszírozáshoz való hozzáférés terén jelentkező nehézségeiket.

Ezen túlmenően ésszerűsíteni kell a kohéziós politikával átfedésben lévő ágazati programok számát. A hatékonyság érdekében a kohéziós politikát rendszeres ellenőrzéseknek kell alávetni a pénzeszközök megfelelő kezelésének biztosítása érdekében, miközben csökkenteni kell a folyamatot bonyolító felügyeleti hatóságok számát.

A néppárti képviselőcsoport sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre regionális szinten egyszerűsített, decentralizált egyablakos ügyintézési pontokat, hogy támogassák a kkv-k, a mezőgazdasági termelők és a mikrovállalkozások uniós finanszírozáshoz való hozzáférését. Ezeknek a központoknak segítséget kellene nyújtaniuk a pályázati eljárásokkal, a jelentéstételi és megfelelési követelményekkel kapcsolatban, különösen a vidéki és kevésbé sűrűn lakott régiókban.

Demográfia a regionális növekedésért

A néppárti képviselőcsoport megjegyzi, hogy minden európai régiót érintenek a demográfiai kihívások (pl. gyors elöregedés, csökkenő születési arány vagy migrációs mozgások, amelyek további munkaerő- és készséghiányt, valamint "agyelszívást" eredményeznek), de a demográfiai hanyatlás közvetlenebb hatással van egyes régiókra. Számos határ menti, távoli, vidéki, szigetszerű és hegyvidéki régió továbbra is elveszíti népességének jelentős részét. A kohéziós politika a legjobban felkészült arra, hogy meglévő és jövőbeli eszközeivel a fent említett területeken kezelje ezeket a kihívásokat .

Hangsúlyozni kell az olyan gazdasági és demográfiai kihívásokkal küzdő régiókra vonatkozó egyedi megoldások támogatásának fontosságát , mint a vidéki területek elnéptelenedése, a népesség elöregedése, az elnéptelenedés, a magány és az elszigeteltség. Az ilyen támogatásnak célzott finanszírozás és célzott politikai eszközök formájában kell megvalósulnia, és többek között a minőségi közszolgáltatások nyújtásának javítását, a gazdasági élénkítés és diverzifikáció elősegítését, valamint a vállalkozásfejlesztés és munkahelyteremtés számára kedvező környezet megteremtését kell céloznia.

A néppárti képviselőcsoport továbbá úgy véli, hogy a kohéziós politikának célzott intézkedéseket kell tartalmaznia az agyelszívás tartós kihívásának jobb kezelése érdekében, különösen a kevésbé fejlett, vidéki és elnéptelenedő régiókban.

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése ezekben a régiókban szintén kulcsfontosságú elem ahhoz, hogy lehetővé tegye a lakosság számára a nagyobb városi központokkal való összeköttetést, miközben megerősíti a tartózkodáshoz való jogukat.

Régiónk demográfiai és társadalmi kihívásaival összefüggésben a kiszolgáltatott csoportok, például az idősek, a nők, a fogyatékkal élők és a fiatalok különös figyelmet igényelnek. A fogyatékossággal élő személyek számára létfontosságú kohéziós alapok tekintetében az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye (UNCRPD) azt ajánlja, hogy a tagállamok az egyezményben foglalt elvekkel és jogokkal teljes összhangban osszák el a forrásokat, és biztosítsák az egyezmény teljes körű betartását.

Különösen fontos figyelembe venni az EU legkülső régióinak strukturális társadalmi és gazdasági helyzetét, amelyet súlyosbít távoli fekvésük, szigetjellegük, kis méretük, nehéz domborzatuk és éghajlatuk, valamint néhány terméktől való gazdasági függőségük, amelyek állandósága és kombinációja súlyosan hátráltatja fejlődésüket, és az EUMSZ 349. cikkén alapuló egyedi intézkedésekkel támogatni őket. A néppárti képviselőcsoport felszólítja a Bizottságot, hogy a POSEI-modellt másolja le a legkülső régiók más gazdasági ágazataiban, például a közlekedésben.

A néppárti képviselőcsoport a vidéki régiók és az elsődleges termelési ágazat erőteljesebb, személyre szabott támogatására szólít fel. A jövőbeli kohéziós politikának külön el kell ismernie a mezőgazdasági termelők, az agrár-élelmiszeripari termelők és a vidéki kkv-k társadalmi-gazdasági hozzájárulását a regionális életképességhez. A programokat jobban hozzá kell igazítani a ritkán lakott és intenzív mezőgazdasággal foglalkozó régiók valóságához, a gazdasági rugalmasságra, az élelmezésbiztonságra és a mezőgazdaság generációs megújulására összpontosítva.

Városi területek a jobb életszínvonalért minden európai számára

A néppárti képviselőcsoport azt kéri, hogy az EU kohéziós politikája reagáljon a városi területek előtt álló kihívásokra. Modern és fenntartható közlekedési infrastruktúrát kell kialakítani, hogy az emberek és a vállalkozások minden városunkban könnyen összekapcsolódhassanak. Az európai városok életszínvonalában mutatkozó jelentős különbségek akadályozzák a fenntartható növekedést, amit a növekvő lakásválság is fokoz, és amelyre megfelelő választ kell adni, ami kulcsfontosságú minden európai polgár jólétének megőrzése szempontjából.

A reformok kulcsfontosságúak, de az egy méret nem illik mindenre

A néppárti képviselőcsoport határozottan nem zárkózik el a kohéziós politika reformjaitól és az azok mozgékonyabbá és egyszerűbbé tételét célzó fejlesztésektől. Hangsúlyozza azonban, hogy az ilyen változtatásoknak ésszerűnek kell lenniük, és nem szabad túl szigorúvá tenni a politikát a finanszírozás feltételrendszerét illetően, mivel az ilyen intézkedések az Unió delegitimációjának veszélyét hordozzák magukban a régiókban élő uniós polgárok szemében, és ezzel megnyitják a kapukat a politikai szélsőségek felé való sodródásuk előtt. Ugyanakkor a reformoknak meg kell találniuk a megfelelő egyensúlyt az egyszerűsítés és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás között, biztosítva, hogy az elszámoltathatóság és a közpénzek megfelelő felhasználása továbbra is alapelv maradjon, anélkül, hogy a kedvezményezetteket túlságosan megterhelnék. A néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika sikeres reformját a különböző realitásokhoz, fejlettségi szintekhez, valamint az egyes tagállamok és régiók adminisztratív kapacitásaihoz kell igazítani, ezért rugalmasságot és szubszidiaritást sürget a kohéziós eszközök megtervezésében és végrehajtásában. Ezért fontos, hogy a kohéziós politika továbbra is az egyik legfontosabb uniós eszköz maradjon, amely ellensúlyozza a belső piaci erők és a szabályozás különböző területekre és lakosságokra gyakorolt eltérő hatásait.

A cselekvés és a hatás végrehajtási modellje

A néppárti képviselőcsoport a digitális technológiák és megoldások szélesebb körű alkalmazását szorgalmazza a tagállamokban a végrehajtás, a nyomon követés és a jelentéstétel egyszerűsítése érdekében - azaz a hatékonyabb adminisztrációhoz és a kevesebb fizikai dokumentációhoz való hozzájárulás érdekében. A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kellene, hogy az EU minden régiója hozzáférjen a nagysebességű szélessávú internethez, hogy egyenlő feltételek mellett valósulhasson meg a digitális átállás.

A Bizottságnak, a tagállamoknak és a regionális hatóságoknak a kohéziós politika finanszírozásával kapcsolatos szabálytalanságok, csalás és korrupció felderítésére és az ellenük való küzdelemre szolgáló meglévő mechanizmusokat kellene alkalmazniuk és fejleszteniük. Bár sok szabálytalanság nem csalásból, hanem nem szándékos hibákból ered, ezek fennállása rávilágít arra, hogy a kedvezményezetteknek jobb adminisztratív támogatásra és útmutatásra van szükségük. Az eljárások egyszerűsítésének továbbra is kulcsfontosságú prioritásnak kell maradnia, de anélkül, hogy ez gyengítené az elszámoltathatóságot vagy a kiadások integritását. A hibák csökkentésére irányuló erőfeszítéseknek együtt kell járniuk az igazgatási kapacitás megerősítésével és a hatékony és eredményes pénzügyi ellenőrzés fenntartásával. A szabálytalanságok általános számának növekedése, amelyet gyakran nem csalás, hanem hibák okoznak, nem szolgálhat ürügyül a kohéziós politika finanszírozásának korlátozására. Mivel a hibákat gyakran a kedvezményezettekre nehezedő bürokratikus terhek okozzák, a hibák megelőzésére a szakpolitika minden szakaszában történő egyszerűsítésének kell a végső választ jelentenie. A jogállamisági feltételrendszer átfogó feltételrendszer, amely biztosítja, hogy az uniós forrásokat átlátható, tisztességes és felelős módon, hatékony és eredményes pénzgazdálkodás mellett használják fel. Az intelligens feltételesség megközelítést azonban a feltételességi rendeletet megsértő tagállamokra is alkalmazni kell, hogy a végső kedvezményezettek ne szenvedjenek büntetést a kormányuk intézkedései miatt.

Általánosságban a néppárti képviselőcsoport a végső kedvezményezettek - régiók és önkormányzatok, diákok, kkv-k és mezőgazdasági termelők - jobb védelmére szólít fel. A kohéziós politika eredeti és alapvető célja és elve az egyenlőtlenségek csökkentése és senkit sem hagy hátra: ezt teljes mértékben meg kell őrizni.

A siker kommunikálása

A néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy az EU regionális beruházásainak eredményeiről és eredményeiről szóló kommunikáció kulcsfontosságú egy olyan Unióban, amely ki van téve a dezinformációnak. A széles körű, időszerű és felhasználóbarát tájékoztatási kampányok és kezdeményezések növelik az EU-ba vetett bizalmat, lerombolják a mítoszokat és lerombolják az euroszkeptikusok narratíváit, miközben egyidejűleg hangsúlyozzák az előrehaladást, népszerűsítik az európai értékeket és erősítik a közbizalmat. A projektek sikertörténeteinek bemutatása és elmesélése ugyanolyan fontos, mint a beruházás és az eredmények megvalósítása. Az EU-nak és a tagállamoknak nem szabad visszariadnia attól, hogy rendszeresen kommunikálja és bemutassa hozzáadott értékét. E célból az EPP képviselőcsoport arra ösztönzi a tagállamokat, hogy aktívan mozdítsák elő az átláthatóságot és a polgárok tudatosságát azáltal, hogy a kohéziós politika eszközeiből finanszírozott projektekről - beleértve a befejezett, folyamatban lévő vagy tervezett projekteket is - világos és hozzáférhető információkat tesznek közzé.