A mentális egészséggel kapcsolatos csend megtörése

Megengedheti-e magának Európa, hogy figyelmen kívül hagyja a mentális egészséget?

Minden októberben rövid szünetet tartunk, hogy a mentális egészségről beszéljünk. De európaiak milliói számára ez nem egynapos kérdés. Ez a mindennapi életünk. A diák, aki fél elhagyni a kollégiumi szobáját. Az apa, aki hetek óta nem alszik. Az ápoló, aki ellátást nyújt, de nem kérhet belőle.

Az idei lelki egészség világnapjának témája - a lelkiegészség egyetemes emberi jog -nem csak visszhangra találhat. Meg kell kongatnia a vészharangokat, mert a számok kijózanítóan mutatják: világszerte minden nyolcadik ember mentális zavarral él. Európában a 2023. júniusi Eurobarométer felmérés szerint a polgárok közel fele (46%) állítja, hogy az elmúlt egy évben érzelmi vagy pszichológiai problémákat tapasztalt. És azok közül, akik küzdöttek, több mint a fele nem kapott szakmai segítséget.

A világjárvány lerántotta a leplet arról, amit sokan már eddig is tudtak. Az elszigeteltség, a pénzügyi feszültség és a félelem tökéletes vihart teremtett. De a vihar nem múlt el. Még most is hosszú várólisták, alulfinanszírozott szolgáltatások és megbélyegzés akadályozza meg, hogy az emberek megkapják a szükséges ellátást.

Az ár? Nem csak érzelmi. Gazdasági is. A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint a mentális egészségügyi problémák évente több mint 600 milliárd euróba kerülnek az EU-nak, ami a GDP több mint 4%-át teszi ki. Ez termelékenységkiesést, betegszabadsággal töltött napokat és kisiklott életeket jelent.

A polgárok az egész EU-ban felemelik szavukat. Egyre többször olvashatunk az olyan fiatalok helyzetéről Európa-szerte, akiknek olyan problémákkal kell szembenézniük, mint a kiégés, és akik mentális egészségügyi problémákkal küzdenek. Ők tükrözik az adatok mögött rejlő rejtett emberi költségeket: azt a fájdalmat, amely nem a táblázatokban jelenik meg, hanem a megszakadt életekben és a félretett jövőképekben. És még ha a tudatosság növekszik is, a szükségletek és a hozzáférés között továbbra is nagy a szakadék.

A mentális egészségügyi ellátás még mindig irányítószám-lottó. A földrajzi elhelyezkedés, a jövedelem, vagy akár az életkor is eldöntheti, hogy valaki kap-e segítséget, vagy sem.

Ezért az EPP képviselőcsoport új megközelítést sürget. Olyat, amely a mentális egészséget oda helyezi, ahová való: az uniós szakpolitikák középpontjába.

Még 2023-ban szorgalmaztuk egy külön erre a célra létrehozott közegészségügyi bizottság létrehozását. Ez csak a kezdet volt. Ma ez a bizottság szorosan együttműködik az Európai Bizottsággal és vezető szakértőkkel, hogy adatokat gyűjtsön, stratégiát alakítson ki és elszámoltassa az intézményeket.

A jobb adatok azt jelentik, hogy a betegségeket hamarabb felismerik. A korábbi felismerés jobb eredményeket jelent. De ez nem csak a számokról szól. Hanem az emberekről, különösen a fiatalokról. Az európai fiatalok soha nem látott mértékű stresszel, szorongással és depresszióval szembesülnek. A néppárti képviselőcsoport mentális egészséggel kapcsolatos oktatásra szólít fel az iskolákban, több támogatást kér a tanárok és a családok számára, valamint gyorsabb hozzáférést a fiatalok számára az ellátáshoz az oktatási rendszereken belül és kívül egyaránt.

Úgy véljük továbbá, hogy a mentális egészségügyi szolgáltatásoknak megfizethetőnek és könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük. Ez több befektetést jelent, igen. De okosabb befektetéseket is jelent: a képzésbe, a kutatásba, a megelőzésbe és a határokon átnyúló együttműködésbe. Senki sem maradhat le azért, mert nem a megfelelő országban él, vagy nem engedheti meg magának a megfelelő terapeutát.

A mentális egészségügyi politikát nem lehet mellékes kérdésként kezelni. Ez az egészséges, termelékeny és rugalmas Európa alapja. Tehát, Európa megengedheti magának, hogy a mentális egészségbe fektessen? Az igazság az, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne tegyük. Az erősebb Európa az egészségesebb elmékkel kezdődik. Tegyük a mentális egészséget joggá, ne csak szavakban, hanem tettekben is.