Az EPP képviselőcsoport álláspontja a 2027 utáni többéves pénzügyi keretről

A néppárti képviselőcsoport úgy véli, hogy egy erős Európai Uniónak olyan szilárd, hosszú távú költségvetéssel kell rendelkeznie, amely képes megvalósítani a stratégiai prioritásokat, megfelelően reagálni az előre nem látható eseményekre, kezelni a polgárok aggodalmait - többek között a családok támogatásával -, és hozzájárulni az EU modern, fenntartható és ellenálló gazdasággá és társadalommá alakításához. Az uniós költségvetésnek az európai közjavakra kell összpontosítania, uniós hozzáadott értéket kell teremtenie, és szinergiákat kell létrehoznia a nemzeti és az uniós projektek között, miközben biztosítania kell, hogy a határokon átnyúló, helyi és regionális dimenziók nagyobb hangsúlyt kapjanak. A valódi siker abban rejlik, hogy a prioritásaink terén kézzelfogható eredményeket érünk el, ami a gazdasági hatékonyság és a politikai megvalósíthatóság érdekében megköveteli a szakpolitikák irányításának és finanszírozásának szintjei közötti megfelelő összehangolást.

1. A többéves pénzügyi keret felépítése

Az EPP határozottan úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keret jövőbeli felépítésének és kialakításának meg kell védenie az Európai Parlament mint jogalkotó, költségvetési és mentesítésért felelős hatóság szerepét . Határozottan ki fog állni a Parlament azon jogának védelme mellett, hogy a demokratikus legitimáció érdekében teljes mértékben gyakorolhassa hatáskörét és előjogait.

Nem lehet tagállamonként egyetlen nemzeti terv a 2027 utáni megosztott irányítású kiadások alapja. Az RRF nem lehet az uniós költségvetés tervezete, mivel ez a modell számos hiányossággal rendelkezik, különösen a benne rejlő túlcentralizáció miatt. A megosztott irányítási tervek jövőbeli kialakításának középpontjában továbbra is a regionális és helyi szintnek kell állnia.

A néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy az RRF nemzeti terveit nem szabad a következő többéves pénzügyi keretben megismételni . A jövőbeli uniós költségvetést úgy kell megtervezni, hogy támogassa az uniós politikák - például a kohéziós vagy a mezőgazdasági politikák - sikeres végrehajtását, és lehetővé tegye közös és konkrét célkitűzéseik megvalósítását.
A néppárti képviselőcsoport aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a megosztott irányítású uniós finanszírozás a nemzeti szintű konkrét reformokhoz kapcsolódó mérföldkövek és célok teljesítéséhez lesz kötve. Ezt a lehetőséget csak akkor kívánja megfontolni, ha ezek a reformok bizonyítottan arányosak, jól kalibráltak, közvetlenül kapcsolódnak a vonatkozó uniós politikákhoz, és a megfelelő (nemzeti, regionális vagy helyi) szinten kerülnek meghatározásra. A helyi és regionális önkormányzatok és más kedvezményezettek nem büntethetők vagy vonhatók felelősségre olyan reformokért, amelyeket nem nemzeti szinten hajtanak végre.
A néppárti képviselőcsoport elvárja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok szerepe a vonatkozó tervek kidolgozásában, tárgyalásában és végrehajtásában teljes mértékben megmaradjon. A regionális és helyi hatóságok jobban ismerik a helyi szükségleteket és sajátosságokat, és a helyalapú megközelítés, a többszintű kormányzás és a partnerség olyan kulcsfontosságú elvek, amelyeknek a következő többéves pénzügyi keret alapját kell képezniük. Az erős regionális és helyi kapacitás biztosítja a hatékony végrehajtást és a legnagyobb hozzáadott értéket.
Az EPP képviselőcsoport ragaszkodik ahhoz, hogy a mezőgazdaság, a halászat és a kohézió finanszírozását különálló struktúrákban biztosítsák, és a megfelelő, jól bevált elveket követve egyértelműen meghatározott, elkülönített előirányzatokkal rendelkezzenek.
A néppárti képviselőcsoport úgy véli, hogy bár a rugalmasságnak a többéves pénzügyi keret jövőbeli reformjának kulcsfontosságú elemét kell képeznie, ez nem mehet az uniós finanszírozás megfelelő szintű kiszámíthatóságának rovására. Ebben az összefüggésben a képviselőcsoport elvárja, hogy a régiók továbbra is rendelkezzenek előre meghatározott költségvetési keretösszegekkel, amelyek lehetővé teszik számukra a projektek tervezését és végrehajtását.

A Versenyképességi Alap, ha több sikeres uniós programot egy nagy ernyőalapba olvasztó nagy ernyőalapként képzelik el, ebben a formában nem fogadható el, mivel fennáll a veszélye, hogy veszélybe sodorja e programok eredeti célkitűzéseit.

A néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy a Horizont Európa programnak meg kell őriznie márkanevét és integritását, és a következő többéves pénzügyi keretben is önálló uniós programnak kell maradnia. Az Európai Kutatási Tanács és az Európai Innovációs Tanács számára külön előirányzatot kell előirányozni, így biztosítva, hogy a kiválóság továbbra is az EU kutatási és innovációs politikájának sarokköve maradjon. A Horizont Európa és más, a növekedést és a versenyképességet elősegítő uniós kiemelt programokat a többéves pénzügyi keret külön fejezetébe kell foglalni, ahelyett, hogy egyetlen versenyképességi alapba olvasztanák őket.
A néppárti képviselőcsoport úgy véli, hogy a jövőbeli Versenyképességi Alapot az InvestEU és az EBA modellje alapján kell kialakítani, és ki kell használni a finanszírozási források eszköztárát, beleértve a garanciákat, a kölcsönöket és a saját tőkét. A magánfinanszírozást prioritásként kell felhasználnia, és lehetővé kell tennie az induló vállalkozások, a kkv-k és a méretnövelő vállalkozások számára, hogy könnyebben jussanak finanszírozáshoz.
A néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy a Versenyképességi Alapnak támogatnia kell a kkv-kat és be kell fektetnie az innováció előmozdításába az összes gazdasági ágazatot érintő szilárd és horizontális politikák révén, amelyek alapvető fontosságúak a versenyképesség megőrzéséhez és az egységes piac integritásának megőrzéséhez. Az alapnak az Unió egész területén a mikrogazdasági feltételek javítására kell összpontosítania, valamint biztosítania kell, hogy minden tagállam részesülhessen a támogatásból annak érdekében, hogy sikeresen erősítse az európai versenyképességet a globális piacokon, és a globális piaci alapú logikát követve támogatást nyújtson olyan ipari projekteknek, amelyek a globális piacon egyenlőtlen versenyfeltételekkel szembesülnek, és amelyek stratégiai értékkel bírnak az Unió versenyképessége szempontjából.

Egy új európai belső piaci eszköz

A néppárti képviselőcsoport azt kéri, hogy a hosszabb távú és strukturális beruházási igényeket a Versenyképességi Alaptól elkülönítve, egy külön európai belső piaci eszközön keresztül kezeljék, hogy az infrastrukturális beruházások és a tervezés kiszámíthatóságát garantálják, beleértve az egységes piac strukturális elmélyítését célzó intézkedéseket is. Az új eszköznek az európai összekapcsolódási eszközre kell épülnie, világos stratégiai fókusszal és fokozott európai hozzáadott értékkel.
A belső piaci eszköznek szorosan kapcsolódnia kell az új egységes piaci stratégiához , és arra kell törekednie, hogy a strukturális reformok és a kritikus és határokon átnyúló infrastruktúrába történő hosszú távú beruházások összekapcsolásával - többek között az elektromos hálózatok, a vasútvonalak és a kommunikációs hálózatok összekapcsolásával - teljes mértékben kiaknázza az egységes piacban rejlő lehetőségeket Európa-szerte.

A Bizottság által tervezett, a külső fellépések finanszírozásának átalakítását célzó Globális Európa Alap komoly aggodalmakat vet fel a néppárti képviselőcsoport számára.

A néppárti képviselőcsoport emlékeztet arra, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keretben több programnak az NDICI-be történő összevonásából és az átláthatatlan költségvetési nómenklatúra miatti jelentős kihívásokból több probléma is adódott.
A néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy a programok bármilyen csökkentését a költségvetési tételek sokkal részletesebb bontásával kell ellensúlyozni, hogy a költségvetési hatóság megfelelő elszámoltathatóságot gyakorolhasson, és hogy az éves költségvetési eljárás és a költségvetés végrehajtása során a döntéshozatal értelmes legyen.
A néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy bár az EU és tagállamai a világ legnagyobb adományozói a fejlesztési együttműködésben, ez a vezető szerep nem eléggé látható. Az, hogy a Bizottság nagymértékben támaszkodik a végrehajtó partnereken keresztül történő közvetett irányításra, gyakran elhomályosítja az EU szerepét, ami nagyrészt a túlságosan bonyolult belső szabályoknak köszönhető.
Az Európai Néppárti Képviselőcsoport kéri, hogy a teljes átláthatóság és a megfelelő parlamenti felügyelet biztosítása érdekében a KKBP-kiadások - a katonai vagy védelmi műveletek kivételével - az EU költségvetésének szerves részét képezzék.

A néppárti képviselőcsoport úgy véli, hogy egyértelmű szükség van a valódi védelmi unió irányába való elmozdulásra, különösen a közös beszerzések, valamint a közös védelmi képességek és az európai ipari és technológiai bázis kiépítése terén, a NATO-val összehangoltan, és mind a semlegességi kötelezettségvállalások, mind az egyes EU-tagállamok sajátos biztonsági aggályainak teljes tiszteletben tartása mellett. Ez a célkitűzés a védelmi kiadások átalakításával érhető el, az összes vonatkozó uniós programnak a többéves pénzügyi keret erre a célra szolgáló fejezetébe történő összevonásával.

Válsághelyzetekre való felkészültség. Az EU költségvetését a korlátozott rugalmasság miatt nem úgy alakították ki, hogy képes legyen megfelelően reagálni az előre nem látható helyzetekre és az új igényekre.

A néppárti képviselőcsoport kéri, hogy a következő többéves pénzügyi keretben legyen elegendő beépített válságreagálási kapacitás, és minden egyes fejezetben legyen elegendő mozgástér. A kiadási programoknak jelentős beépített rugalmassági tartalékot kell fenntartaniuk, amelynek a konkrét szakpolitikai célkitűzésekhez való hozzárendeléséről a költségvetési hatóságnak kell döntenie.
A néppárti képviselőcsoportot aggasztja a természeti katasztrófák növekvő hatása, amelyek gyakran az éghajlatváltozás következményei, és ezért a jövőben valószínűleg egyre gyakrabban és intenzívebben fognak bekövetkezni. Úgy véljük, hogy a 2027 utáni többéves pénzügyi keretnek csak két speciális többéves pénzügyi keretet kellene tartalmaznia, egyet a természeti katasztrófák esetén a szolidaritás biztosítására, egyet pedig az általános célú válságkezelésre.

2. A 2027 utáni többéves pénzügyi keret mérete

Azokban az időkben, amikor az Unió egyre több válsággal szembesül, és a teljesítés szükségessége elengedhetetlen, a 2027 utáni többéves pénzügyi keretet a 2021-2027-es időszakhoz képest megnövelt forrásokkal kell felruházni. Az uniós költségvetést megfelelően fel kell szerelni a szükséges eszközökkel mind a jelenlegi, mind az újonnan felmerülő szakpolitikai prioritások kezeléséhez, valamint ahhoz, hogy képes legyen tiszteletben tartani jogi kötelezettségeit és visszafizetni a NextGenerationEU-ból eredő adósságot.

A néppárti képviselőcsoport úgy véli, hogy az élelmiszertermelés és az élelmiszerbiztonság a stratégiai autonómia létfontosságú elemei, és hogy a 2027 utáni KAP-nak legalább a jelenlegi szinten megtartott és az inflációt is figyelembe vevő célzott költségvetést kell kapnia, hogy elkerülhető legyen a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás reálértékének csökkenése; a két pilléres struktúrát fenn kell tartani. A közvetlen kifizetéseket meg kell őrizni, mivel azok egyértelmű európai hozzáadott értéket képviselnek, és erőteljesen támogatják a termelést és a mezőgazdasági termelők jövedelmét, míg a családi gazdaságok és a fiatal mezőgazdasági termelők számára továbbra is célzott támogatást kell nyújtani. A következő többéves pénzügyi keretnek megfelelő finanszírozást kell biztosítania az uniós halászat és akvakultúra számára is, hogy az ágazat versenyképes, innovatív és a szén-dioxid-mentesítés iránt elkötelezett maradjon. A néppárti képviselőcsoport határozottan támogatja a POSEI-program megerősítését és pénzügyi elosztását, tekintettel annak a legkülső régiók mezőgazdasági tevékenységének és élelmiszerellátásának fenntartásában játszott döntő szerepére, és kéri továbbá egy külön POSEI-program létrehozását a legkülső régiók halászatának és akvakultúrájának támogatására.
A néppárti képviselőcsoport úgy véli, hogy a korszerűsített kohéziós politikának ösztönöznie kell a növekedést, elő kell mozdítania a régiók közötti konvergenciát és el kell kerülnie az egységes piacon belüli széttöredezettséget, ugyanakkor olyan új kihívásokkal is foglalkoznia kell, mint a lakhatás vagy a demográfiai hanyatlás. A következő többéves pénzügyi keretnek továbbra is támogatnia kell a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, célzott támogatást nyújtva minden régiónak, és ezért kéri, hogy az EU kohéziós politikája reálértéken legalább a jelenlegi időszakhoz hasonló mértékű finanszírozást kapjon.
A néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek fokoznia kell a versenyképességet, növelnie kell az Unió innovációs kapacitását, és beruházásokat kell biztosítania az Unió stratégiai autonómiájának biztosítása érdekében. A következő többéves pénzügyi keretnek el kell különítenie és prioritásként kell kezelnie az uniós kiemelt programok finanszírozását, többek között a kutatás és innováció (beleértve az alapkutatást is), az energia, a közlekedés és a digitális infrastruktúra, valamint a transzeurópai hálózatok kiépítése, az egészségügy és a biotechnológia területén, tekintettel a jelentős egészségügyi kihívásokra.
A néppárti képviselőcsoport a valódi védelmi unió irányába történő előrelépésre szólít fel, a következő többéves pénzügyi keret pedig az átfogó biztonsági megközelítést támogatja a polgári és katonai képességekbe történő beruházások növelésével, az európai preferencia elve alapján, amennyiben rendelkezésre áll európai alternatíva. A néppárti képviselőcsoport úgy véli, hogy különös figyelmet kell fordítani az Unió keleti határainak megerősítésére, különösen az Oroszországgal, Fehéroroszországgal vagy Ukrajnával határos keleti uniós régiókra, amelyek továbbra is az elrettentés, az ellenálló képesség és az egész Unió védelme szempontjából kritikus tengelyt jelentenek. A védelmi kiadásoknak együtt kell járniuk az Unió egyéb hosszú távú beruházásaival.
Az Európai Néppárti Képviselőcsoport megfelelő finanszírozást kér az Erasmus+ kiemelt program támogatására, elismerve annak egyedülálló hozzájárulását az európai oktatási mobilitás és tanulás, valamint az európai identitás kialakításában kulcsfontosságú kulturális ágazat javításához.
A néppárti képviselőcsoport úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek biztosítania kell a szükséges forrásokat az Unió fő kihívásainak megfelelő kezeléséhez, például a migráció és az EU külső határainak hatékony védelme terén, beleértve a határinfrastruktúra finanszírozását, valamint az Unió külső fellépésének támogatását, beleértve a humanitárius segítségnyújtást, a tartós béke, stabilitás és biztonság előmozdítása érdekében.

A néppárti képviselőcsoport meggyőződése, hogy az uniós költségvetés általános szintjének arányban kell állnia a régóta fennálló uniós politikák finanszírozási igényeivel, az új uniós prioritásokhoz - nevezetesen a védelemhez és a versenyképességhez - szükséges kiegészítő finanszírozással, az általános gazdasági érdekű gazdasági ágazatot képviselő országok adósságának visszafizetési igényeivel és az Unió új sokkokra és válságokra való reagálási képességével, ugyanakkor elegendő mozgásteret kell hagynia a változó kiadási igények kielégítésére. A néppárti képviselőcsoport ezért azt kéri, hogy a következő többéves pénzügyi keret távolodjon el a GNI 1%-ának történelmileg korlátozó, saját maga által meghatározott szintjétől.

3. Egyszerűsítés

Az uniós források végső kedvezményezettjei számára a túlszabályozást és a bürokráciát prioritásként jelentősen csökkenteni kell. Az egyszerűsítést a Szerződésekben előírt intézményi egyensúly teljes tiszteletben tartása mellett kell megvalósítani. Fontos, hogy az EU végső kedvezményezettjeire vonatkozó információk a jövőbeni programokban nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek. A néppárti képviselőcsoport az adminisztratív folyamatok egyszerűsítésének és korszerűsítésének kulcsfontosságú elemének tekinti a digitalizációt.

A néppárti képviselőcsoport kéri, hogy a következő többéves pénzügyi keretben jelentősen egyszerűsítsék a végső kedvezményezettekre vonatkozó uniós kiadásokra vonatkozó szabályokat, különös tekintettel a gyakran aránytalanul nagy adminisztratív terhekkel szembesülő kkv-k igényeire. Az egyszerűbb költségvetésnek átláthatóbbnak is kell lennie, lehetővé téve a jobb elszámoltathatóságot, ellenőrzést és a kiadások ellenőrzését, valamint csökkentve a kettős finanszírozás, a visszaélések és a csalás kockázatát. A néppárti képviselőcsoport ezért egy harmonizált adatszabvánnyal rendelkező, interoperábilis informatikai jelentési rendszert sürget, amely nyomon követi a tényleges végső kedvezményezettekhez és a végrehajtásért felelős szervekhez történő pénzmozgásokat.
Az egyszerűsítést és a rugalmasságot nem szabad ürügyként használni arra, hogy egyszerűen nagyobb hatalmat adjunk a Bizottságnak a pénzeszközök elosztásában és a források programok közötti átcsoportosításában a szükséges ellenőrzések és egyensúlyok nélkül, a Parlament mint mentesítésért felelős és költségvetési hatóság rovására.

4. Irányítás és ellenőrzés

A néppárti képviselőcsoport határozottan ellenez minden olyan kísérletet, amely az Európai Parlament társjogalkotói, költségvetési és mentesítésért felelős hatósági szerepének háttérbe szorítására irányul. A Parlamentnek, mint az Unió egyetlen mentesítésért felelős hatóságának, amely a Bizottság szoros ellenőrzéséért felelős, lehetővé kell tenni, hogy teljes mértékben betölthesse szerepét. A néppárti képviselőcsoport ebben az összefüggésben ellenzi, hogy az EUMSZ 122. cikkét használják jogalapként minden olyan új jogalkotási javaslathoz, amely hatással van az Unió költségvetésére.
A jövőbeni teljesítményalapú eszközök esetében fontos, hogy a finanszírozás egyértelműen az eredményekhez legyen kötve. Ezért a néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keret nem támaszkodhat teljesítményalapú eszközökre, ha a kapcsolódó finanszírozás nem kapcsolódik egyértelműen konkrét beruházásokhoz vagy projektekhez és a megfelelő reformokhoz.
A néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy az uniós pénzeszközök átláthatóságára, nyomon követhetőségére és hatékony és eredményes pénzgazdálkodására van szükség az EUSZ-szel, az EUMSZ-szel és a költségvetési rendelettel, valamint a vonatkozó számvevőszéki jelentések ajánlásával és megállapításaival összhangban.

5. Feltételesség az EU költségvetésében

Az EU-nak teljes mértékben ki kell használnia minden meglévő eszközt az uniós költségvetés védelme érdekében. Az uniós értékeknek és alapvető jogoknak való megfelelés az uniós forrásokhoz való hozzáférés alapvető előfeltétele.

A néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy a jogállamisági feltételességi mechanizmust fenn kell tartani és meg kell erősíteni. Egyértelmű kapcsolatot kell teremteni az EU pénzügyi érdekeinek védelmével.
A néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy a mechanizmus aktiválásakor objektív kritériumokat és normákat kell alkalmazni, és a tagállamokat egyenlő bánásmódban kell részesíteni.
A néppárti képviselőcsoport a végső kedvezményezettek védelmének javítására szólít fel a régiók és az önkormányzatok, valamint más kedvezményezettek, például a diákok, a kutatók vagy a kkv-k védelme érdekében.

A néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy az egységes piaci dimenzió nagyon fontos, és az uniós költségvetést érintő egységes piaci szabályok - például a közbeszerzéssel kapcsolatos szabályok - megsértését a feltételességi mechanizmus keretében figyelembe kell venni, feltéve, hogy e szabályok megsértése egyértelmű, objektív körülményeken alapul, és az EU pénzügyi érdekeivel függ össze.

6. Horizontális elvek

A néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésben a mainstreaminget hatékonyan és eredményesen kell megvalósítani, tiszteletben tartva az arányosság és a szükségesség elvét. A jelenlegi horizontális elveket az Unió szakpolitikai célkitűzéseivel összhangban kell aktualizálni, miközben biztosítani kell a pénzügyi kedvezményezettek bürokratikus terheinek csökkentését.

A néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a versenyképesség és a felkészültség az uniós programokban is érvényesüljön.
A néppárti képviselőcsoport ragaszkodik ahhoz, hogy az általános érvényesítésre vonatkozó célok meghatározása ne vezessen a bürokrácia és a kedvezményezettek adminisztratív terheinek további növekedéséhez.
A néppárti képviselőcsoport úgy véli, hogy az általános érvényesítés legjobban az intézkedések eszköztárával érhető el, elsősorban a szakpolitikák megtervezésével, alapos hatásvizsgálatokkal és a kiadások megbízható nyomon követésével.

7. Az EU bővítése

A következő többéves pénzügyi keret kulcsfontosságú lesz az Unió bővítésre való felkészítése és a tagjelölt országok csatlakozásra való felkészítése szempontjából.

A néppárti képviselőcsoport úgy véli, hogy a tagjelölt országok stabilitása, biztonsága és demokratikus rugalmassága elválaszthatatlanul kapcsolódik az EU stabilitásához, és folyamatos stratégiai befektetéseket igényel, amelyek olyan reformokhoz kapcsolódnak, amelyek támogatják a tagjelölt országok uniós normákhoz való közeledését.
A néppárti képviselőcsoport az előcsatlakozás, a növekedés és a beruházások stratégiai célú támogatására szólít fel. A 2027 utáni előcsatlakozási támogatást támogatások és kölcsönök formájában kell nyújtani, az alapvető európai értékek - többek között a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége, a demokratikus elvek és az alapvető jogok - tiszteletben tartására vonatkozó fokozott feltételrendszerrel. A létrehozott létesítmények esetében meg kell erősíteni az irányítási modellt, valamint a parlamenti felügyeletet.
A néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy az Ukrajnának nyújtott előcsatlakozási támogatást el kell különíteni a makrogazdasági stabilitást és a háború utáni helyreállítást célzó pénzügyi támogatástól, amely összehangolt nemzetközi erőfeszítést igényel, amelyben az EU költségvetése fontos szerepet játszik.
A néppárti képviselőcsoport meggyőződése, hogy a bővítés esetén kötelező felülvizsgálati záradékot a következő keretben is fenn kell tartani, és a nemzeti kereteket nem szabad érinteni.

8. Új saját források és adósságtörlesztés

A néppárti képviselőcsoport szilárd meggyőződése, hogy ahhoz, hogy az Unió anélkül tudja visszafizetni az NGEU-adósságot, hogy veszélyeztetné a politikai prioritások teljesítésére való képességét, az uniós költségvetést az uniós saját források diverzifikált és kibővített körével kell ellátni.

A néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy az NGEU-adósság visszafizetése jogi kötelezettség, és hogy a visszafizetési ütemtervet fenn kell tartani. Az EU-nak tiszteletben kell tartania kötelezettségvállalásait, és biztosítania kell, hogy erre a célra megfelelő bevételeket irányozzanak elő. A törlesztés esetleges meghosszabbítását csak akkor szabad megfontolni, ha az nem befolyásolja hátrányosan az EU költségvetését, és nem helyettesítheti a saját források bevezetésének szükségességét.
A néppárti képviselőcsoport határozottan támogatja az új saját források sürgős bevezetését az adósságtörlesztés összegének és az Unió magasabb kiadási szükségleteinek fedezésére. A néppárti képviselőcsoport azonban hangsúlyozza, hogy az új saját források nem vezethetnek olyan további adókhoz, amelyek túlságosan megterhelik az uniós polgárokat, vagy akadályozzák az uniós vállalkozások versenyképességét.
A néppárti képviselőcsoport komolyan aggódik amiatt, hogy a Tanácsban a Bizottság 2023-as javaslatait követően egyáltalán nem történt előrelépés az új saját források bevezetésével kapcsolatban. A néppárti képviselőcsoport úgy véli, hogy az Európai Parlamentnek figyelembe kellene vennie a Tanácsban az új saját források elfogadása terén elért eredményeket is, mielőtt hozzájárulását adná a jövőbeli többéves pénzügyi kerethez.
A néppárti képviselőcsoport úgy véli, hogy minden eszközt és eszközt meg kell vizsgálni annak érdekében, hogy az Unió rendelkezésére álljanak a szükséges források, különösen a biztonság és a védelem területén. A szükséges források előteremtésének egyik lehetőségeként a közös hitelfelvétel is szóba jöhet, de csak kivételes esetekben és a Szerződés és a vonatkozó uniós jogszabályok által előírt korlátozások teljes betartásával, figyelembe véve az Unió korlátozott költségvetési mozgásterét is. A közös hitelfelvétel továbbá azzal a feltétellel jöhet szóba, hogy elősegíti az egyértelmű európai hozzáadott értékkel bíró európai politikák időben történő finanszírozását, és teljes mértékben összhangban van az európai közjavakat biztosító uniós stratégiai prioritásokkal, vagy elősegíti az EU növekedési potenciálját növelő, határokon átnyúló vagy páneurópai projektekbe történő beruházásokat. Annak biztosítása érdekében, hogy más szakpolitikai prioritásoknak ne szabjanak indokolatlan korlátokat, és ne rójanak indokolatlan terheket a tagállamokra, az adófizetőkre és a jövő generációira, az EU-nak az adósságkezelésre vonatkozó világos politikák mellett egyértelmű szabályokat és korlátokat kell kidolgoznia eladósodására vonatkozóan, azzal a céllal, hogy az adófizetőkre háruló teljes pénzügyi költségeket minimalizálja.