Az AI alakítása, mielőtt az alakítaná a társadalmat

Egy tinédzser, aki manapság a közösségi médiában böngészik, perceken belül találkozhat egy deepfake politikai beszéddel, egy mesterséges intelligencia által generált dallal, egy hamis híradással és egy digitálisan restaurált Beatles-felvétellel. A kihívás már nem az, hogy a mesterséges intelligencia átalakítja-e társadalmainkat. Az már megtörtént. Az igazi kérdés az, hogy fel tudjuk-e készíteni a polgárokat, különösen a fiatalokat, arra, hogy eligazodjanak ebben az új valóságban, miközben megőrzik azokat az értékeket, amelyek demokráciáinkat és kultúráinkat meghatározzák. 

A mesterséges intelligencia átalakítja a tanulás, az alkotás, a kommunikáció és a közéletben való részvétel módját. Az oktatásban soha nem látott lehetőségeket kínál a személyre szabott tanulás és a tudáshoz való hozzáférés terén. A kultúra területén új lehetőségeket nyit meg a művészi kifejezés, az örökség megőrzése és a kreatív együttműködés számára. Ugyanakkor ezeket a lehetőségeket komoly kockázatok kísérik, a dezinformációtól és a manipulációtól kezdve a szellemi tulajdon, a művészi integritás és a demokratikus vita elleni fenyegetésekig. 

Az EPP-frakció számára ez nem csupán a technológiáról szóló vita. Ez a demokráciáról, az oktatásról, a kultúráról és Európa jövőbeli versenyképességéről szóló vita. A mesterséges intelligencia már most is befolyásolja, hogy a polgárok hogyan jutnak hozzá az információkhoz, hogyan jön létre és hogyan fogyasztják a kultúrát, valamint hogy a fiatalok hogyan lépnek kapcsolatba a körülöttük lévő világgal. 

Ahogy a mesterséges intelligencia által generált tartalmak egyre nagyobb szerepet kapnak mindennapi életünkben, az átláthatóság elengedhetetlenül fontos lesz. A polgároknak képesnek kell lenniük arra, hogy megértsék, mikor és hogyan használták a mesterséges intelligenciát szövegek, képek, hangfelvételek vagy videók létrehozásához. A digitális korszakban a bizalom nem csupán az innovációtól, hanem az egyértelműségtől és az elszámoltathatóságtól is függ. 

Európa-szerte a közösségi média a fiatalabb generációk egyik fő információforrásává vált. Egy olyan korszakban, amikor a mesterséges intelligencia nagy mennyiségben képes meggyőző szövegeket, képeket, hang- és videofelvételeket generálni, egyre nehezebb megkülönböztetni a tényeket a kitalációtól. Ennek következményei kihatnak az intézményekbe vetett bizalomra, a társadalmi kohézióra és a polgárok arra való képességére, hogy érdemben részt vegyenek a demokratikus életben. 

Ugyanakkor a mesterséges intelligencia olyan módon alakítja át a kultúrát, amely néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt volna. A mesterséges intelligencia technológiájának felhasználása John Lennon hangjának helyreállítására és a Beatles „Now and Then” című dalának befejezésére megmutatta, hogy a technológia hogyan tudja fokozni az emberi kreativitást, ahelyett, hogy helyettesítené azt. 

A mesterséges intelligencia azonban alapvető kérdéseket vet fel a hitelességgel kapcsolatban is. Az európaiak több mint nyolcvan százaléka azt állítja, hogy az ember által létrehozott tartalmakat részesíti előnyben a mesterséges intelligencia által létrehozottakkal szemben. Megértik, hogy a kultúra nem csupán tartalomgyártás. Kifejezés, identitás és emberi kapcsolatok. 

Ahogyan XIV. Leó pápa legutóbbi „Magnifica Humanitas” című enciklikájában megjegyzi, a mesterséges intelligencia sem fejlesztése, sem hatása tekintetében nem semleges. A fejlesztők, a vállalkozások, a politikai döntéshozók és a felhasználók által hozott döntések mind befolyásolják, hogy ezek a technológiák hogyan alakítják társadalmainkat, gazdaságainkat és demokráciáinkat. Éppen ezért Európa megközelítését egy egyszerű elvnek kell vezérelnie: az innovációnak és a felelősségvállalásnak együtt kell haladnia. 

Az EPP-csoport meggyőződése, hogy Európának a haladás eszközeként kell befogadnia a mesterséges intelligenciát, miközben biztosítania kell, hogy az emberi kreativitás, a demokratikus értékek és a kulturális sokszínűség továbbra is annak középpontjában álljanak. Bár Európa már fontos szabályozási lépéseket tett, a jogalkotás önmagában nem elegendő. 

A jelenlegi jogi keret nem úgy lett kialakítva, hogy a kulturális és kreatív ágazatok minden sajátosságát figyelembe vegye. A kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó mesterséges intelligencia-stratégiának – amelyet az Európai Bizottság várhatóan 2027 elején indít el az Európai Kulturális Iránytű részeként – ezért ambiciózusnak, átfogónak és a polgárok aggályaira figyelmesnek kell lennie. 

A generatív mesterséges intelligencia-rendszerek nagymértékben támaszkodnak a kulturális és kreatív alkotásokra, ám az alkotók számára gyakran nem átlátható, hogy munkájukat hogyan használják fel, és hogy méltányos díjazásban részesülnek-e, amikor abból érték keletkezik. Ugyanakkor az ajánlóalgoritmusok egyre inkább meghatározzák, hogy az emberek mit látnak, hallanak és fedeznek fel az interneten. 

Ha ezek a rendszerek a méretgazdaságosságot és a kereskedelmi szempontból kiszámítható eredményeket részesítik előnyben, akkor fennáll annak a kockázata, hogy a független alkotók, a kisebbségi nyelvek és az európai identitás középpontjában álló kulturális sokszínűség háttérbe szorulnak. 

Az oktatásnak ezért első védelmi vonalunkká és legnagyobb lehetőségünkké kell válnia. 

A digitális, a médiatudatosságot és a mesterséges intelligencia terén való jártasságot a^21. század alapvető készségeinek kell tekinteni. A fiatal európaiaknak nemcsak azt kell megtanulniuk, hogyan használják a mesterséges intelligencia eszközeit, hanem azt is, hogyan ismerjék fel azok korlátait, hogyan értékeljék kritikus szemmel az információkat, és hogyan ismerjék fel a manipulációt, amikor azzal találkoznak. Ugyanakkor támogatást kell nyújtani az alkotóknak, a kulturális szervezeteknek és az oktatási intézményeknek a gyorsan változó digitális környezethez való alkalmazkodáshoz. 

Ennél sürgetőbb időzítés nem is lehetne. A mesterséges intelligencia képességei gyorsabban fejlődnek, mint ahogyan intézményeink, oktatási rendszereink és kulturális politikáink alkalmazkodni tudnak hozzájuk. A növekvő geopolitikai verseny és a fokozódó polarizáció idején Európának be kell fektetnie polgárai készségeibe, kreativitásába és rugalmasságába. 

Európa most egy sorsdöntő választás előtt áll. Vagy hagyhatjuk, hogy a mesterséges intelligencia kereskedelmi érdekek szerint alakítsa társadalmainkat, vagy gondoskodhatunk arról, hogy az az emberi kreativitás, a demokratikus rugalmasság és a kulturális sokszínűség szolgálatába álljon. 

A jövőt nem csupán az algoritmusok fogják eldönteni. Hanem azok az értékek, amelyeket beléjük építünk, és azok a polgárok, akiket az oktatás révén felhatalmazunk. Ha ezt jól csináljuk, a mesterséges intelligencia nem fogja csorbítani emberségünket. Hanem segíteni fog abban, hogy azt teljesebb mértékben kifejezzük, mint valaha.