Állásfoglalás a nemzetközi kereskedelemről

A transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP)

A szabadkereskedelem és a globalizáció jelentősen javította az életszínvonalat és csökkentette a szegénységet az EU-ban és világszerte. Gazdasági növekedést és munkahelyeket teremtenek, és erősítik a harmadik országokkal fenntartott politikai és gazdasági kapcsolatokat. Arra törekszünk, hogy erősítsük stratégiai kötelékünket az Egyesült Államokkal, partnerünkkel, akivel nemcsak geopolitikai és gazdasági érdekeink, hanem közös értékeink is vannak. Egy kiegyensúlyozott transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségi megállapodás (TTIP) felszabadítaná a gazdasági kapcsolatainkban rejlő, jelenleg kihasználatlan lehetőségeket, és pozitívan alakítaná a világkereskedelem szabályozási mintáit. Ezt az ambiciózus menetrendet az EU és polgárai javára kívánjuk megvalósítani.

A globalizációt akarjuk alakítani

A mai globális értékláncokon belül importáló és exportáló európai vállalatok munkahelyeket teremtenek és növekedést érnek el, miközben polgáraink igényeit szolgálják. Azt akarjuk, hogy a kereskedelem a jogállamiságon alapuljon, hogy a demokrácia és az emberi jogok alapelveit terjessze, valamint hogy felszámolja a szegénységet a világban. Elkötelezettek vagyunk a szabad és tisztességes kereskedelem mellett, és a piacok megnyitását szeretnénk elérni az egyenlő versenyfeltételek fenntartása mellett. A kereskedelempolitika fontos szerepet játszik e célok elérésében a kölcsönösség és a kölcsönös előnyök szellemében.

Az Unió gazdasága nagymértékben függ a külső növekedésben való részvételtől.

A növekedés, a jólét, a munkahelyteremtés és az európai szociális modell fenntartása egymással összefügg és egymást erősíti. Becslések szerint 2015-ben a világgazdasági növekedés 90%-a az EU-n kívülről származik majd. Közhely, hogy a nagyobb kereskedelem magasabb termelékenységhez vezet, hozzájárul a külső versenyképesség növeléséhez, és azonnal több mint 1,5%-kal járulhat hozzá a közvetlen gazdasági növekedéshez, valamint jelentős előnyökkel jár a fogyasztók számára. Becslések szerint az alkalmazottak és munkavállalók 14%-a, azaz 31 millió munkahely függ az Unió kereskedelmi teljesítményétől. Az elmúlt 10 év bebizonyította, hogy a kereskedelmi nyitás együtt jár a foglalkoztatással és a munkahelyteremtéssel.

Szeretnénk a polgárokat a fedélzetünkre venni

A globalizáció és a nyitott piacok jelentősen javították az életszínvonalat és csökkentették a szegénységet az EU-ban és világszerte. Ezért arra kérünk minden érdekelt felet, hogy dolgozzon ki jobb kommunikációs stratégiát az Unió kereskedelempolitikájáról. A tárgyalások minden szakaszában átláthatóságot és nyitottságot akarunk, de megvédjük a titoktartást, ahol az a legjobb tárgyalási eredmények eléréséhez szükséges. Mindig biztosítani fogjuk közműveink és szolgáltatásaink védelmét. Mindig biztosítani fogjuk - a GATS és a vonatkozó UNESCO-egyezményekkel teljes összhangban - a kultúra, a kulturális sokszínűség, valamint a médiaszabadság és a médiapluralizmus védelméhez, előmozdításához és finanszírozásához való jogot, hogy társadalmaink demokratikus, társadalmi és kulturális igényeit szolgáljuk.

A szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalások támogatása mellett a többoldalú megközelítést részesítjük előnyben.

Véleményünk szerint a WTO által megtestesített multilaterális kereskedelmi rendszer továbbra is messze a legjobb keret a szabad és tisztességes kereskedelem globális alapon és jogállamiság mellett történő megvalósítására. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a WTO-tagoknak be kell tartaniuk valamennyi WTO-kötelezettségüket, és hogy az Uniónak megfelelő intézkedéseket kell hoznia, ha egy ország korlátozó kereskedelmi intézkedéseket alkalmaz az EU-val vagy egyes tagállamokkal szemben, vagy nem tartja be kötelezettségeit. A szabadkereskedelmi megállapodások csak a második legjobb, de szükséges lehetőség. Elvárjuk a vám- és nem vámjellegű akadályok felszámolását, együttműködést a műszaki szabványok, a szellemi tulajdonjogok, a beruházásvédelem, a piacra jutás, a közbeszerzés, valamint a nyersanyag- és energiaellátás területén, miközben fenntartjuk magas szintű európai környezetvédelmi, munkaügyi és fogyasztóvédelmi szabályainkat, biztosítjuk egészségügyi és növény-egészségügyi, valamint élelmiszerbiztonsági előírásainkat, és gondoskodunk a KAP elveinek tiszteletben tartásáról. Meggyőződésünk, hogy az EU gazdasági sikerének fő oka a gazdasági szereplők sokfélesége, beleértve a kkv-kat és a multinacionális vállalatokat egyaránt. Ezért azt szeretnénk, ha a sajátos igények és érdekek tükröződnének minden kereskedelmi tárgyaláson. Az EU termelőinek érdekeit, beleértve a legkülső régiókban élőkét, valamint az EU-hoz társult tengerentúli országok és területek (TOT) érdekeit kellőképpen figyelembe kell venni.

Meg akarjuk erősíteni a transzatlanti köteléket.

Az Egyesült Államok az EU legfontosabb stratégiai partnere. Közös értékeink a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság, valamint a kölcsönös jóléthez és biztonsághoz fűződő stratégiai érdekek. A transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP) a közelmúlt legjelentősebb EU-USA projektje, amely a kereskedelmi vonatkozásokon túl a transzatlanti partnerség egészét is újjáéleszti. Sikeres lezárása nagy geopolitikai jelentőséggel bír a közös kihívásokkal szemben. A nemzetközi rendszer átalakulása és az előttünk álló kihívások még inkább kiemelik a transzatlanti kapcsolatok fontosságát a béke, a biztonság és a stabilitás biztosításában. Meg akarjuk erősíteni partnerségünket, hogy együtt alakítsuk a 21. századot.

A kereskedelempolitika nagyon fontos eszköz, amely alátámasztja egyedülálló kapcsolatunk stratégiai jövőképét. Jelentősen fejleszti, fokozza és megerősíti azt. A legfrissebb adatok szerint az EU és az USA együttesen a globális kereskedelem több mint 30%-át képviselik, és az EU számára 105 milliárd eurós pozitív kereskedelmi többletet jelent. Tovább kívánjuk növelni ezt a munkahelyteremtő és növekedési potenciált, valamint olyan globális normák közös felállítását, amelyek hozzájárulnak egy rugalmas, jogállamiságon és a legjobb kormányzati gyakorlatokon alapuló globális rendszer kialakításához.

Támogatjuk a mélyreható, átfogó és kölcsönösen előnyös transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerséget (TTIP).

Az évi 700 milliárd eurót meghaladó hatalmas kereskedelmi forgalom és az EU javára folyamatosan növekvő többlet révén a transzatlanti kereskedelem a világkereskedelem több mint 30%-át teszi ki. Ezért hatalmas potenciált látunk, amelyet a gazdaságaink magas fokú integrációja ellenére még mindig nem használunk ki. A további fejlődés fő akadálya a kereskedelem számos, még mindig meglévő nem vámjellegű akadálya.

Az uniós ipar legnagyobb ágazatainak, köztük jelentős számú kkv-nak a határozott támogatása egyértelmű jele annak, hogy egy ilyen megállapodás valóban jelentős előnyökkel járhat polgáraink, vállalataink és munkavállalóik számára.

A mi szempontunkból a TTIP még nagyobb előnyökkel jár a szabályozás területén. Az EU és az USA közötti nagyobb szabályozási együttműködés irányába történő irányváltás, valamint a kölcsönös elismerés vagy további harmonizáció - amikor és ahol ez a két kritérium alkalmazható anélkül, hogy a fogyasztóvédelmi normáinkat csökkentenénk - el fogja kerülni a párhuzamosságokat, és jelentősen csökkenteni fogja a vállalataink adminisztratív és szabályozási terheit. Az új, megerősített partnerségnek új általános kereskedelmi szabályokat és szabványokat kell létrehoznia, amelyeket a világ más partnerei mintaként alkalmazhatnak. A partnerséget nem akadályként, hanem inkább esélyként kell tekinteni arra, hogy a világ legnagyobb piacát kövessük és abból hasznot húzzunk.

A piacra jutás központi kérdése az ipari termékekre vonatkozó vámok, különösen az egyes fontos uniós termékekre vonatkozó akadályok megszüntetése, valamint a mezőgazdasági vámok kézzelfogható csökkentése, a hagyományos érzékeny termékeinkre vonatkozó különleges bánásmód megőrzése mellett. A nyitott piacra jutást azonban az egyenlő és igazságos verseny megfelelő feltételeinek garantálásával kell kísérnie. Az uniós vámoknak az ipari termelés kiválasztott területein mindaddig érvényben kell maradniuk, amíg az EU-ba irányuló energiaexportra vonatkozó amerikai korlátozó politika miatt az EU energiaintenzív iparágai versenyhátrányban maradnak. Az ilyen eltérésnek lehetővé kell tennie, hogy az EU és az USA iparágai egyenlő feltételek mellett versenyezhessenek, és így megakadályozhatók legyenek az energiaárkülönbség okozta versenytorzulások. A terhes akadályok jelentős csökkentését szeretnénk elérni az egészségügyi és növény-egészségügyi területeken is, megfelelő elismeréssel és együttműködéssel, a fogyasztóvédelmi szabványaink teljes tiszteletben tartása mellett, beleértve az elővigyázatosság elvét, valamint az Európai Unió alapvető környezetvédelmi, állatjóléti, fogyasztóvédelmi és szociális elveit és jogszabályait.

Az aránytalanul költséges szabályozásoknak kitett ipari ágazatoknak, mint például a vegyiparnak, megfelelő átmeneti időszakokat kell biztosítani. Ezen túlmenően a meglévő szabályozásokat a gazdasági fenntarthatóság és Európa versenyképessége szempontjából át kell vizsgálni.

A közbeszerzésről és a szolgáltatásokról szóló széles körű, ambiciózus és átfogó megállapodás e tárgyalások létfontosságú eleme, mivel a szolgáltatások kereskedelmének bővítése mindkét gazdaság számára további előnyökkel jár. Az audiovizuális ágazatot ki kell zárni a tárgyalások hatálya alól, és a megállapodás nem vezethet az európai adatvédelmi normák, valamint a közüzemi szolgáltatások és közüzemi szolgáltatások nyújtására vonatkozó előírások romlásához. Ragaszkodunk ahhoz, hogy amerikai partnereink engedményeket tegyenek a pénzügyi szolgáltatások és a közbeszerzés területén a jobb hozzáférés terén, különösen a szövetségi szint alatti szinteken.

A földrajzi árujelzők továbbra is kulcsfontosságúak csoportunk számára, és megfelelő védelmet kell kapniuk az amerikai piacon a hasonló nevek és termékek megtévesztő használatának kockázatát erőteljesen csökkentve.

Kritikus jelentőségű, hogy a TTIP egy olyan fejezetet tartalmazzon a konkrét energetikai rendelkezésekről, amely az energiaexportot korlátozó vagy feltételhez kötő valamennyi meglévő intézkedéssel foglalkozik. A jelenlegi geopolitikai helyzetben a TTIP a legmegfelelőbb keret egy hosszú távú partnerség létrehozására ezen a területen. Elvárjuk, hogy transzatlanti partnereink megszüntessék az engedélyezési kötelezettséget, és biztosítsák az Európába irányuló energiaexporthoz szükséges infrastruktúrát.

A megállapodásnak tartalmaznia kell egy erős beruházási fejezetet, amely jelentős ösztönzést adhat a növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és a befektetők számára jogbiztonságot nyújt. A néppárti képviselőcsoport úgy véli, hogy a TTIP jogi kerete a legjobb feltételeket teremtheti meg a beruházások növeléséhez mindkét oldalon. Ennek magában kell foglalnia egy modernizált, átlátható és pártatlan ISDS-mechanizmust, amely egyensúlyt teremtene egyrészt a nemzetközi szerződések jogbiztonságának és alkalmazhatóságának biztosítása, másrészt az aláíró felek demokratikus jogalkotási előjogainak megőrzése között. Egy ilyen eszköznek olyan konkrét mechanizmusokat kell tartalmaznia, amelyekkel elkerülhető az uniós befektetőkkel, különösen a kkv-kkal szembeni megkülönböztető bánásmód, amikor az Egyesült Államokban nemzeti vagy helyi hatóságokkal szemben támadnak, vagy azokkal szemben kell támadást indítaniuk.

A megállapodásnak kölcsönösen előnyös mobilitási csomagot kell biztosítania, amely vízumkönnyítéseket tartalmaz a valamennyi tagállamból származó szolgáltatók és áruszállítók számára, és elismeri szakmai és műszaki képesítésüket.

Végezetül az EPP képviselőcsoport ragaszkodik a kkv-k különleges szerepéhez, amelyek a növekedés, a munkahelyteremtés és az innováció kritikus motorjai. A TTIP-nek a kkv-barát kereskedelmi megállapodás szempontjából mércét kell jelentenie azáltal, hogy a kkv-k igényeihez igazodó szabályokat alkot, és külön fejezeteket szentel nekik. A megállapodásnak tartalmaznia kell egy külön kkv-bizottság létrehozását és egy olyan online információs hálózat kialakítását, amely részletes információkat tartalmaz az Egyesült Államok szabályozási követelményeiről, és amelynek célja a kkv-k részvételének megkönnyítése a transzatlanti kereskedelemben.

A modern világban az áruk és szolgáltatások kereskedelme átlépi az államhatárokat. Így a globális szabályalkotás is. Olyan kereskedelmi menetrendet akarunk, amely a vállalkozások és a fogyasztók számára egyaránt előnyös; olyan kereskedelmet akarunk, amely egyszerre tisztességes és fenntartható.

Bár az USA a legnagyobb kereskedelmi partnerünk, nem az egyetlen. A TTIP a többi kereskedelmi partnerrel fennálló kapcsolataink által meghatározott kontextusban fog működni. Ez a megállapodás hatással lehet erre az összefüggésre azáltal, hogy globális kereskedelmi szabályokat határoz meg a jövőre nézve, és esetleg újraindítja a többoldalú liberalizációs folyamatot. Ebben közös amerikai és európai érdekek rejlenek. Egy megerősített megállapodás hatással lesz az Egyesült Államokkal fenntartott globális kétoldalú gazdasági és politikai kapcsolatainkra, és elősegíti stratégiai kötelékeinket a 21. században. A TTIP mérföldkő lehet a világ legerősebb partnerségének intézményesítésében.

Az EU kereskedelempolitikája globális kontextusban

Az EU élen jár a világkereskedelem liberalizációjában. Ezt számos kereskedelmi partnerségünk bizonyítja világszerte. Számba vesszük eddigi gazdasági kapcsolatainkat, és felismerjük azok eltérő jellemzőit; míg az elmúlt években számos kérdésben előrelépés történt, más partnerségek megrekedtek. E tapasztalatok alapján emlékeztetünk az EU által eddig megkötött szabadkereskedelmi megállapodások pozitív hatásaira, és gyors előrehaladásra szólítunk fel a folyamatban lévő tárgyalásokon, beleértve a szolgáltatások kereskedelméről szóló megállapodásról (TiSA) és a Mercosurral való regionális partnerségünkről folytatott tárgyalásokat. Hangsúlyozzuk az európai szomszédságpolitika keretében folytatott gazdasági együttműködés fontosságát, és további előrelépésre szólítunk fel a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatban. Üdvözöljük az ázsiai, afrikai és latin-amerikai fejleményeket, amelyek milliókat emelnek ki a szegénységből és lendületet adnak a globális gazdasági növekedésnek. Támogatjuk a CETA ratifikálását, és a beruházásvédelemre vonatkozó számos rendelkezését a jövőbeli megállapodások mintájaként tekintjük. Világszerte aktívan fel kívánjuk venni a kapcsolatot partnereinkkel, és globális kontextusban ambiciózus kereskedelmi menetrendet kívánunk követni.

Elkötelezettek vagyunk a szabad és tisztességes kereskedelem mellett, és meg akarjuk nyitni a piacokat.

Teljes mértékben tudatában vagyunk annak, hogy a kereskedelempolitika nem öncélú. Nem szabad azonban túlterhelni olyan kérdésekkel, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a nemzetközi kereskedelemhez, és amelyekkel más kontextusban jobban lehetne foglalkozni. A fenntartható fejlődést az európai és az AKCS-országok érdekeit egyesítő gazdasági partnerségi megállapodások (GPM-ek) megtárgyalásával, a regionális integráció előmozdításával, a kereskedelem és a beruházások lehetőségeinek megteremtésével és a gazdasági kormányzás javításával kívánjuk előmozdítani, emlékeztetve minden érdekelt felet arra, hogy a világ más régiói megmutatták, hogyan járulhat hozzá a kereskedelem a jóléthez. Meggyőződésünk, hogy a "Mindent, csak fegyvert ne!" (EBA), az általános preferenciarendszer (GSP) és a GSP+ rendszerek jó eszközök a fejlődés és a gazdasági növekedés támogatására. Üdvözöljük az Európai Bizottság konfliktusos ásványi anyagokkal kapcsolatos kezdeményezését, amelynek célja, hogy az ásványok kereskedelméből származó nyereséget ne lehessen fegyveres konfliktusok finanszírozására fordítani.

Hatékony kereskedelemvédelmi eszközöket akarunk

A kereskedelem további liberalizációjához továbbra is szükség van arra, hogy képesek legyünk megakadályozni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat a piacainkon. Ezért a kereskedelmi védelmi eszközöket az EU kereskedelmi stratégiájának megfelelő elemének tekintjük, és üdvözöljük az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a folyamatban lévő kereskedelmi védelmi eszközök reformjával ezeket az eszközöket ésszerűsítsék, megerősítsék és felgyorsítsák, biztosítva, hogy ne gyengüljenek. Ez magában foglalja az alacsonyabb vámszabály eltörlését a nyersanyagtorzulások és támogatások esetében. Üdvözölnénk a globális értéklánc-eszközök folyamatain belüli átláthatóság növelésére irányuló kísérleteket.

A beruházásvédelem 2.0-ra szólítunk fel

Az EU-tagállamok több mint 1400 kétoldalú beruházási szerződése sikeres eszköz volt és még mindig az, amely megvédi befektetőinket a tisztességtelen külföldi gyakorlatokkal szemben. Ezért tovább kell javítanunk a hatékony beruházásvédelem rendszerét egy modern európai beruházásvédelmi rendszerrel - ez a hatáskör a Lisszaboni Szerződéssel a tagállamoktól az EU-ra szállt át. A fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi és szociálpolitikai kérdésekre vonatkozó jelenlegi és jövőbeli jogalkotási normákat, valamint a parlamenti előjogokat nem szabad aláásni a befektetői vitarendezési rendszerrel. A hatékony beruházásvédelem 2.0 eszközének, amely az EU szabadkereskedelmi megállapodásainak részét képezheti, meg kell felelnie bizonyos kötelezettségvállalásoknak: biztosítani kell a politikai mozgásteret és az államok szabályozási jogát, a fórumkeresésnek lehetetlennek kell lennie, a testületeknek a lehető legátláthatóbban kell eljárniuk, biztosítani kell a felülvizsgálat lehetőségét, valamint a választottbírák független és semleges kijelölését, és a vesztesnek kell viselnie az ügy költségeit. A kkv-k számára biztosítani kell a vitarendezési eszközhöz való könnyített hozzáférést, valamint a nemzeti bíróságokon keresztül történő igazságszolgáltatáshoz való jogot. Hosszú távú célunk egy független nemzetközi bíróság létrehozása.

Pozitív kölcsönösséget akarunk a nemzetközi közbeszerzési piacokon.

Sajnáljuk, hogy az uniós közbeszerzési piacok nagyfokú nyitottsága a kormányzat minden szintjén sok esetben nem párosul azzal, hogy az uniós beszállítók ugyanilyen mértékben hozzáférnek a külföldi piacokhoz. Pozitív kölcsönös hozzáférést kérünk a közbeszerzési ágazatban, hogy biztosítsuk az átláthatóbb és diszkriminációmentes külföldi beszerzési piacok megnyitását, különösen a kkv-k számára. Ha kereskedelmi partnereink nem működnek együtt, képesnek kell lennünk arra, hogy eszközöket használjunk piacunk, vállalataink és fogyasztóink érdekeinek védelmére.

Iparágainknak fenntartható és torzításmentes nyersanyagellátásra van szükségük.

Többoldalú és kétoldalú szinten fel akarunk lépni az olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen, mint az exportkorlátozások, az exportadók és az úgynevezett kettős árképzési mechanizmusok; ezzel összefüggésben támogatjuk a javaslatot, hogy a nyersanyagtorzulások esetén megszüntessük az alacsonyabb vám szabályát. Elutasítjuk a monopolisztikus, politikailag motivált gyakorlatokat az energiapiacon.

Jobb vámügyi együttműködésre van szükség az EU-n belül és kívül is.

Elindítjuk egy egységes uniós vámszolgálat létrehozásának gondolatát a vámszabályok és vámeljárások hatékonyabb alkalmazása érdekében az egész EU-ban. A szellemi tulajdonjogok megfelelő védelmét szorgalmazzuk, amely a legszegényebbek érdekeit is szem előtt tartja, különösen a segélyek minél kevesebb bürokráciával történő igénybevételét, valamint az összes többi uniós jogszabály, például a REACH és a termékbiztonsági szabványok határon történő érvényesítését.

Egy jó szolgáltatáskereskedelmi megállapodás külföldön piacnyitó, belföldön pedig biztonsági hálót jelent.

A TiSA, amelyről jelenleg a globális szolgáltatáskereskedelem 70%-át képviselő 24 fél tárgyal, a piacra jutási kötelezettségvállalások terén új utakat kíván törni, és a nemzetközi szabványok javítását célozza. A néppárti képviselőcsoport támogatja ezt a kétirányú megközelítést, amelynek célja a nem vámjellegű akadályok csökkentése és a globálisan egyenlő versenyfeltételek megteremtése, különösen az EU olyan offenzív ágazataiban, mint a távközlés, a közlekedés, a szakmai és pénzügyi szolgáltatások. Miközben a szabályokat a digitális korszakhoz igazítják és a kötelezettségvállalásokat fokozzák, a néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy a fogyasztók számára kézzelfogható előnyöket kell biztosítani (pl. barangolás és e-kereskedelem), és az érdekelt feleknek (pl. Kínának) hozzáférést kell biztosítani a tárgyalásokhoz, azzal a feltétellel, hogy elfogadják az elfogadott szabályokat és törekvéseket, a jövőbeli multilateralizáció biztosítása érdekében.

A néppárti képviselőcsoport osztja azt a nézetet, hogy az EU-Szerződésekben rögzített alapvető jogok nem képezhetik tárgyalás tárgyát. Különös figyelmet kell szentelni a 4. módozatnak, amelyet a magasan képzett szakemberek ideiglenes mozgására kell korlátozni, és mentesíteni kell minden migrációs kérdéstől, valamint az 1. módozatnak, amelynek erős közös szabályokkal kell együtt járnia.

Ennek megfelelően a tárgyalásokat azoknak az elveknek kell vezérelniük, amelyek az EU saját létrehozását és fejlődését irányították (az EUSZ 21. cikke), beleértve a szabad kereskedelmet, a tisztességes versenyt és a kölcsönösséget. A néppárti képviselőcsoport úgy véli, hogy a fenti irányadó irányelveknek való megfelelés egy jó TiSA létrehozásának alapköve lenne. Egy jó TiSA az európai vállalatok és polgárok számára egyaránt előnyös, és kiegészítené a TTIP-t.

Támogatjuk a keleti szomszédságban lévő partnereinkkel való mélyebb kereskedelmi kapcsolatokat.

Tisztában vagyunk a stabil, demokratikus és virágzó kelet-európai szomszédság megteremtésének kihívásaival és fontosságával. Támogatjuk a DCFTA-kat, amelyek keretet kínálnak a keleti partnerségben lévő, erre hajlandó partnereinknek a kereskedelmi kapcsolatok modernizálásához és a gazdasági fejlődéshez a piacok megnyitásával, a vámok és a nem vámjellegű akadályok fokozatos megszüntetésével, a különböző kereskedelemmel kapcsolatos ágazatokban a jogszabályok, normák és szabályozások széles körű harmonizációjával, megteremtve a gazdaságuk kulcsfontosságú ágazatainak az uniós szabványokhoz való igazításának feltételeit.

Az EU és Ukrajna közötti DCFTA gyors és teljes körű végrehajtására szólítunk fel, ahogyan azt aláírták. Az EU-nak minden szükséges - technikai és pénzügyi - intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy segítse partnerünket a reformokban a megállapodásban foglalt intézkedések és szabványok átültetése és végrehajtása érdekében.

A DCFTA-k nem a végső célt jelentik a keleti partnerekkel fenntartott kereskedelmi kapcsolataink fejlesztésében, hanem inkább egy fontos lépést jelentenek a partnerek fokozatos gazdasági integrációjához az EU belső piacán, és ezáltal egy gazdasági térség létrehozásához.

El akarjuk mélyíteni az EU kereskedelmi tárgyalásait a mediterrán országokkal.

Az Európai Unió és a mediterrán térség közötti kereskedelem jó kilátásokat kínál. Támogatjuk a DCFTA-tárgyalások megkezdését a régió egyes országaival, valamint a nem vámjellegű és technikai akadályok felszámolásáról szóló tárgyalások folytatását, különös tekintettel a szabványainkra és az érzékeny termékekre (például a mezőgazdasági termékekre). Támogatjuk a kereskedelmi/üzleti párbeszédet valamennyi regionális gazdasági szereplővel (különösen a kkv-kkal). Ez a párbeszéd hozzájárul a régió politikai stabilizációjának céljához.

Az euromediterrán kereskedelmi kapcsolatok erősítése lehetővé teszi a dél-mediterrán országok közötti kereskedelmi kapcsolatok megerősítését, és segíti a régió gazdasági integrációját multilaterális szinten.

Támogatjuk az EU és Kanada közötti kereskedelmi megállapodás (CETA) ratifikálását.

A CETA várhatóan közel negyedével növeli majd az EU és Kanada közötti áru- és szolgáltatáskereskedelmet. Összességében a megállapodás a becslések szerint évente mintegy 12 milliárd euróval növeli az EU kibocsátását.

Támogatjuk a szinte valamennyi importvám eltörlését, ami évente mintegy 500 millió eurót takarít meg az európai exportőröknek. Üdvözöljük, hogy a CETA lehetővé teszi az uniós vállalatok számára, hogy pályázzanak kanadai közbeszerzésekre, és hogy az uniós cégek számára hozzáférést biztosít a kanadai szolgáltatási és befektetési piacokhoz. Foglalkoztatási piacaink számára előnyös lesz a munkaerő és a szolgáltatók könnyebb cseréje. Támogatjuk a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó szabályok érvényesítésére irányuló megerősített együttműködést, és üdvözöljük, hogy mezőgazdasági termelőink és az élelmiszer-ágazat számára előnyös lesz az uniós földrajzi árujelzők kanadai védelme, miközben megvédi az ágazat sajátos aggályait. Meggyőződésünk, hogy a piacra jutás terén elért kiegyensúlyozott eredmény mindkét fél számára lehetővé teszi, hogy a helyi termelést érintő jelentős kockázatok nélkül növeljék exportjukat.

Üdvözöljük a beruházási fejezetet, és hangsúlyozzuk a továbbfejlesztett ISDS-t, amely egyértelmű fogalommeghatározásokat, részletes és korlátozott alkalmazási kört és az átláthatósági szabályoknak való megfelelést tartalmaz. Meggyőződésünk, hogy jó úton haladunk a beruházásvédelem kihívásainak kezelése felé, amelyre a 21. században is szükség van. Szilárd meggyőződésünk, hogy a szöveg jelentős lépést jelent a nagyobb átláthatóság és méltányosság felé a teljes eljárás során.

Támogatjuk a Latin-Amerikával és a karibi térséggel folytatott aktívabb és naprakészebb kereskedelempolitikát.

Üdvözöljük a Közép-Amerikával kötött társulási megállapodás kereskedelmi pillérének hatálybalépését. Üdvözöljük a Kolumbiával és Peruval kötött kereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazását, és teljes mértékben támogatjuk Ecuador harmadik partnerként való csatlakozását. Első lépésnek tekintjük a 14 karibi országgal kötött GPM-ek hatályba lépését. Ezek a megállapodások a legjobb példái annak, hogy az EU hogyan próbálja megőrizni és előmozdítani a regionális integrációt.

Az EU még mindig az első befektető, az első adományozó és a második kereskedelmi partner Latin-Amerikában. Az EU nagyban hozzájárult a szegénység csökkentéséhez és enyhítéséhez, valamint a kormányzás és a kapacitásépítés javításához Latin-Amerikában. A latin-amerikai és karibi partnerekkel fenntartott kereskedelmi kapcsolatok végre prioritássá váltak az Európai Unió számára, és regionális megállapodások hálózatában tükröződnek. Meggyőződésünk, hogy nagy lehetőségek vannak arra, hogy a kölcsönös bizalom szellemében, mindkét fél számára előnyös módon többet tegyünk egy teljes mértékben európai-latin-amerikai interregionális partnerségi térség létrehozása érdekében, amely egy WTO-kompatibilis regionalizmus-modellen alapul.

Szeretnénk, ha bizonyos meglévő megállapodásokat aktualizálnának

Támogatjuk a Chilével kötött társulási megállapodás korszerűsítésének lehetőségeiről szóló gyors elemzést. Kérjük, hogy zárják le az EU és Mexikó közötti megállapodás átfogó aktualizálására irányuló, folyamatban lévő felmérési folyamatot, és kezdjék meg gyorsan a tárgyalásokat.

Gyors előrelépést kérünk a MERCOSUR-tárgyalásokon.

Úgy véljük, hogy egy átfogó és kiegyensúlyozott megállapodás a MERCOSUR-országokkal, amely különös figyelmet és vám-/kvótakezelést biztosít a legérzékenyebb uniós ágazatoknak (pl. mezőgazdaság), rendkívül hasznos ösztönző lehet mindkét régió számára. Az Andok Közösséggel nemrégiben kötött megállapodáshoz hasonlóan, amely végül Kolumbiával és Peruval kötött megállapodássá vált, úgy gondoljuk, hogy a Mercosur-országokkal, amelyek készen állnak a továbblépésre, megállapodásról kellene tárgyalnunk. Támogatjuk az Európai Bizottságot a túlzott kereskedelmi akadályok, különösen a magas vámok és az import bonyolultsága, valamint a támogatások megszüntetésében a régióban.

Egyenlő versenyfeltételeket akarunk Kínával

Kína a világ egyik legnagyobb gazdasága. Hatalmas belső fejlődése fontos lehetőségeket kínál exportunk és befektetőink számára. Az EU Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, míg számunkra Kína az USA után a második helyen áll. A Kínával folytatott árukereskedelem volumene az elmúlt években jelentősen megnőtt, az EU exportja gyorsan nőtt, ugyanakkor az EU folyamatosan jelentős kereskedelmi deficitet mutat. Ez részben a továbbra is fennálló indokolatlan nem vámjellegű intézkedések és technikai akadályok következménye. Gazdasági partnerségünk fenntarthatóságának biztosítása érdekében ezeket fokozatosan meg kell szüntetni. Az EU elkötelezett amellett, hogy tisztességes feltételek mellett és a WTO-kötelezettségek teljes tiszteletben tartásával nyissa meg kereskedelmi kapcsolatait Kínával.

Addig is támogatjuk és figyelemmel kísérjük az átfogó EU-Kína beruházási megállapodásról folyó tárgyalásokat, amelyek célja a hosszú távú piacra jutás biztonságosabb jogi keretének megteremtése. E tárgyalások előrehaladása erős jelzést fog adni a Kína által a világgazdaságban betöltendő szerepről.

Újra akarjuk indítani kereskedelmi partnerségünket Japánnal.

Az EU és Japán a világ első, illetve negyedik legnagyobb gazdasága, amelyek a globális GDP több mint egyharmadát adják. Ezenfelül a két fél szilárd és gyümölcsöző gazdasági kapcsolatokkal rendelkezik. Azonban sokkal többet lehet tenni az EU és Japán közötti áru- és szolgáltatáskereskedelemben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása, valamint a globális kihívások - többek között az energiapolitika - terén való együttműködés fokozása érdekében.

Ezért a néppárti képviselőcsoport úgy véli, hogy a Japánnal jelenleg folyó tárgyalások egy átfogó és ambiciózus szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről a legjobb lehetőséget jelentik e kapcsolat újraindítására. Olyan, mindenki számára előnyös megállapodást szeretnénk, amely a kereskedelem vám- és nem vámjellegű akadályainak megszüntetésével vagy jelentős csökkentésével növelné a keresletet egymás exportja iránt, és növelné a közvetlen külföldi befektetések volumenét mindkét félnél.

Az Indiával való kereskedelmi kapcsolataink pragmatikus fejlesztésére szólítunk fel.

Bár az EU és India közötti kereskedelem értéke az elmúlt évtizedben több mint kétszeresére nőtt, és 2014-ben elérte a 72 milliárd eurót, mégsem használja ki teljes mértékben a benne rejlő lehetőségeket. Az indiai gazdaság és népesség dinamizmusa és mérete ellenére a nehéz szabályozási környezet, valamint a vám- és nem vámjellegű akadályok - például mennyiségi korlátozások, behozatali engedélyezés, kötelező vizsgálatok és tanúsítás - akadályozzák kereskedelmi partnerségünk fejlődését. E körülményekre tekintettel fel kellene gyorsítani az EU és India közötti szabadkereskedelmi megállapodásról 2007-ben megkezdett tárgyalásokat.

Az EPP képviselőcsoport támogatja a pragmatikus megközelítést, amelynek célja az Indiával fenntartott gazdasági kapcsolatainkban rejlő potenciális szinergiák előmozdítása, különösen a szolgáltatások kereskedelmében, valamint a tudomány és a technológia területén, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében folytatott együttműködés elősegítése.

Proaktív stratégiát szeretnénk az ASEAN-országokkal kapcsolatban.

Az ASEAN-országokkal folytatott kereskedelem az európai vállalkozások számára a legjobb lehetőségek közé tartozik. Az európai vállalatoknak konkrét nem vámjellegű akadályokkal kell megküzdeniük, amelyek akadályozzák az ilyen piacokban rejlő lehetőségek teljes kiaknázását. Az EPP képviselőcsoport támogatja az ASEAN-országokkal kötendő kétoldalú megállapodások megtárgyalására és teljes körű alkalmazására irányuló proaktív stratégiát az európai vállalatok jobb hozzáférésének előmozdítása és a nem vámjellegű akadályok felszámolása érdekében. Az EPP képviselőcsoport most azt szeretné, ha a Szingapúrral és Vietnámmal véglegesített kétoldalú megállapodásokat mindkét fél teljes mértékben végrehajtaná és tiszteletben tartaná.

További lendületet kérünk az Ausztráliával és Új-Zélanddal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalásokhoz.

Az EU, Ausztrália és Új-Zéland hasonlóan gondolkodó partnerek, akiknek számos közös értékük és érdekük van, és egyetértenek az olyan kulcsfontosságú nemzetközi és globális kérdésekben, mint az emberi jogok, a biztonság, a fejlődés és az éghajlatváltozás. Ezért további lendületet kérünk az Ausztráliával és Új-Zélanddal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalásokhoz. Látjuk a kereskedelmi partnereink által tett kezdeményezéseket, nem utolsósorban a Csendes-óceáni Partnerséget, és úgy véljük, hogy az EU-nak magasabbra kellene tennie a lécet az átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások során vállalt kötelezettségei tekintetében a szabadkereskedelem fokozása érdekében, de az EU konstruktív befolyásának fenntartása érdekében is a régióban.