A versenyképességről szóló kölni nyilatkozat

A munkahelyeket és a növekedést magánkezdeményezések, innovatív vállalkozók és induló vállalkozások teremtik. A mást ígérő politikusok csak a populisták számára készítik elő a terepet. Bár az EU és a nemzeti kormányok csak a keretfeltételeket határozhatják meg, ez komoly feladat. Európa csak abban az esetben nyeri vissza versenyképességét és lesz képes fenntartani az európai szociális modellt, ha ezeket a feltételeket helyesen határozzuk meg, hiszen Európa kiélezett globális versennyel néz szembe. Csak ebben az esetben fognak az európai polgárok új állást találni, így érjük el a kitűzött célunkat, hogy a versenyképes ipar GDP-ben való részesedése 20% legyen, és csak így fog sikerülni Európa újraiparosítása. Ezért elkötelezzük magunk a következő európai és nemzeti szintű strukturális reformok iránt.

Bár a populisták azt állítják, hogy az államadósság csökkentése a szuverenitás elvesztését jelenti, ennek épp az ellenkezője igaz: az adósságszintek csökkentése a szuverenitás visszanyerését és kormányaink fiskális eszközeinek növelését jelenti, mivel az államadósság továbbra is magas szintjei azt eredményezik, hogy nincs elegendő mozgástér az esetleges új sokkhatások kezelésére, ami csökkenti a beruházási képességet.

• Ragaszkodunk ahhoz, hogy az elfogadott, a Stabilitási és Növekedési Paktumban lefektetett szabályokat teljes mértékben és következetesen alkalmazzák és érvényesítsék a magánberuházók bizalmának visszanyerése érdekében.

Az új Bizottság megközelítése helyes: Európának minden ügyet az adott ügy súlyának megfelelően kell kezelnie. Cél mindenekelőtt az eszközök megszilárdítása és az érvényben lévő szabályok alkalmazása, az egyenlő feltételek biztosítása és az egységes piac – az EU növekedésének motorja – előnyeinek teljes körű kiaknázása, nulla költséggel.

• Ösztönözzük a Bizottságot, hogy folyamatosan kísérje kellő figyelemmel az arányosság és a szubszidiaritás elvét, és fordítson ezekre kellő figyelmet. A termékek piacát a piaci szereplők, a termékek, valamint a nemzeti szabályok és jogszabályok jobb felügyelete révén kell megerősíteni.
• Ösztönözzük a Bizottságot, hogy erősítse tovább az európai szemeszter folyamatát, növelje a nemzeti szerepvállalást, ugyanakkor javaslatait összpontosítsa a nagyobb, megcélzott reformterületekre. Cserébe a tagállamoknak el kell magukat kötelezniük a jobb végrehajtásra.

Az uniós versenypolitika alapvető fontosságú Európa szociális piacgazdaságának működéséhez és a belső piacban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásához.

• Kérjük az uniós és nemzeti versenyjognak a monopóliumokból és piaci erőfölényből eredő tisztességtelen piaci gyakorlatok ellenőrzése és korlátozása révén való szigorú alkalmazását.
• A versenypolitikát össze kell hangolni az EU stratégiai célkitűzéseivel, és lehetővé kell tenni az európai vállalatok számára, hogy részt vegyenek a globális versenyben.

További 4% GDP-t nyerhetnénk az egységes piac további, különösen a digitális területen való integrálásával. Célunk a globálisan versenyképes, innovatív és polgárközpontú digitális egységes piac megvalósítása. Ahhoz, hogy versenyképesek maradjunk, iparunkat digitalizálni kell.

• A schengeni térség tekintetében az EPP Képviselőcsoport hangsúlyozza a nyitott határok jelentőségét Európa versenyképessége szempontjából. Minden olyan erőfeszítést támogatunk, amely arra irányul, hogy a menekültválság által támasztott kihívások ellenére megőrizze az európai integráció e pillérét.
• Úgy véljük, hogy a fogyasztókat nem érheti a földrajzi elhelyezkedésükön alapuló hátrányos megkülönböztetés. Foglalkozni kell az olyan hátrányosan megkülönböztető gyakorlatokkal, mint az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás. Úgy véljük, hogy meg kell szüntetni az e-kereskedelem határokon átnyúló fejlődése előtt álló akadályokat.
• Az e-készségek fejlesztésére irányuló képzés, valamint hálózatok és a szükséges infrastruktúra kiépítése révén kívánjuk felgyorsítani az európai ipar digitalizálását. Valamennyi tagállam köteles határozottan támogatni az infrastruktúrák kiépítését, és elszántan kell törekednie az ipar digitalizálására, a szabványosítás tekintetében a Bizottság ellenőrzése mellett. 
• Azt akarjuk, hogy Európa beruházásbarát politikát ösztönözzön az olyan új technológiai fejlesztések vonatkozásában, mint az 5G, a big data technológia, a felhőalapú számítástechnika és a ’dolgok internete’.

Európa egyértelműen elmarad attól a célkitűzésétől, hogy GDP-jének 3%-át kutatásra és fejlesztésre fordítsa, és problémákba ütközik különösen a magánkiadásokra előirányzott 2% elérésével kapcsolatban. Az előrehaladás e tekintetben csak akkor lehetséges, ha megváltoztatjuk a jogi és pénzügyi keretet.

• Szeretnénk javítani a kutatási környezetet, különösen a kkv-k és az induló vállalkozások számára, nevezetesen a bürokrácia megszüntetése, a szabályozási keret (pl. csődjogi szabályozás, kereskedelmi kódex, kockázati tőkéhez jutás) javítása és a kutatásorientált spin-off vállalkozások támogatása révén.
• Az EPP Képviselőcsoport az innovatív kutatást valódi üzleti modellekké kívánja alakítani. Ehhez a különböző uniós finanszírozási programok közötti jobb kapcsolódásra és együttműködésre van szükség. Ezért támogatjuk a Bizottság arra irányuló tervét, hogy útmutatót készítsen a kkv-k számára.

Képviselőcsoportunk folyamatosan dolgozott és továbbra is dolgozik a Bizottság által javasolt olyan konkrét projekteken, amelyek a kkv-k finanszírozási feltételeinek – többek között a kockázati tőkének és a tőkefinanszírozásnak – elősegítésére irányulnak, mivel 10-ből 8 munkahelyet a kkv-k teremtenek.

• Az EPP Képviselőcsoport a Bizottságnak a tőkepiaci unió megteremtésére irányuló cselekvési terve alapján prioritásként kezelve fog tárgyalni az értékpapírosításra és a kockázati tőkére vonatkozó szabályokról, hogy kedvező keretet biztosíthasson a kkv-k, a családi vállalkozások és az induló vállalkozások számára.
• Kis- és középvállalkozásaink csupán 13%-a folytat üzleti tevékenységet az EU határain túl; az Uniónak ezért támogatnia kell a kkv-k nemzetközivé válását. Küzdeni fogunk azért, hogy kkv-ink nagyobb piaci részesedéshez jussanak az Unión kívül.
• Felhívjuk a Bizottságot, hogy javítsa a bankfinanszírozási keretet és tartsa fenn a kkv-szorzó együtthatóját a tőkekövetelmények tekintetében.
• Továbbra is ösztönözni fogjuk az olyan költségvetési eszközök és programok megfelelő finanszírozását, amelyek megkönnyítik a finanszírozáshoz való hozzáférést a magánvállalkozások számára, különös hangsúlyt helyezve a kkv-kra és az induló vállalkozásokra.  Az európai szemeszterhez szorosan kötődő kohéziós politika a növekedési és foglalkoztatási beruházások legfőbb, teljesítményorientált uniós stratégiai eszköze. Kiemeljük, hogy mennyire fontos jobban összehangolni a kohéziós politika keretében végrehajtott beruházásokat más uniós politikákkal, létrehozni szinergiákat, valamint fokozni a kiegyenlítő hatást. Minden uniós alapnak, különösen az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak termelői ágazatunk versenyképességének növelésére kell törekednie.

A tényleges nyugdíjbavonulási életkornak figyelembe kell vennie a hosszabb várható élettartamot és a demográfiai trendet. A néppárti kormányok bebizonyították, hogy ez elősegíti a társadalombiztosítási hozzájárulások stabilizálását – munkahelyteremtési ösztönzést jelentve – miközben az államháztartások stabilizálásához is hozzájárul.

• Szorgalmazzuk a nyugdíjrendszernek a demográfiai helyzethez való igazítását és célzott ösztönzőket kérünk az idősebb munkavállalók foglalkoztatására.

Az új és stabil munkahelyek teremtéséhez elengedhetetlenek a hatékony munkaerőpiacok.

• Kérjük a tagállamokat, hogy tegyék rugalmasabbá munkaerőpiacaikat elkerülve egyidejűleg a bizonytalan foglalkoztatást. A tagállamoknak fokozniuk kell a bejelentetlen munka csökkentésére és a munkaerőpiaci részvétel növelésére irányuló intézkedéseket, különösen a fiatalok érdekében hozottakat, csökkentve ugyanakkor a munkát terhelő adókat (az összadóbevételek fenntartása mellett) a munka kifizetődővé tétele érdekében.
• Európa-szerte növelni kell a munkavállalói mobilitást a munkavállalók külföldi  foglalkoztathatóságának növelése révén – a készségek és képesítések teljes körű elismerése által – , valamint komoly erőfeszítést téve munkaerőink  nyelvi készségeinek javításáért.
• A leginkább bevált gyakorlat elvét követve a tagállamoknak tanulniuk kell egymástól, például duális szakképzési rendszereket hozva létre, amelyek különösen hasznosnak bizonyultak a munkaerőpiac számára  releváns készségek oktatásához. A Bizottság új készségekre vonatkozó stratégiája fontos lendületet adhat e téren.
• Minden erőfeszítést meg kell tenni a nők munkaerőpiaci részvételének növeléséért, külön hangsúlyt fektetve a női vállalkozók ösztönzésére.
• Az uniós intézményeknek együtt kell működniük valamennyi közigazgatási szervvel, annak biztosításáért, hogy az uniós polgárok rendelkezzenek a manapság szükséges digitális készségekkel. Az egész életen át tartó tanulás révén gondoskodnunk kell arról, hogy ezek a készségek lépést tartsanak a technológiai fejlődéssel.
• A társasági kultúrának el kell mozdulnia a rugalmasabb és vonzóbb munkakörülmények irányába, nem utolsósorban a megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállalók közötti kiélezett nemzetközi versenyben való élenmaradás érdekében.

A polgárok és a vállalatok joggal várják el, hogy a közigazgatás hatékony legyen, minthogy ez az európai uniós csatlakozás követelménye is. A belső piacon tapasztalt, egyre nagyobb kölcsönös függőség miatt a közigazgatás minősége versenyképességi tényezőként még fontosabb lett. Mégis túlságosan gyakran fordul elő, hogy adminisztratív akadályok növelik a vállalkozások költségeit, különösen a kkv-k és az induló vállalkozások esetében, és akadályozzák az innovációt és a munkahelyteremtést.

• Ragaszkodunk ahhoz, hogy egy kötelező kkv-tesztre van szükség. Minden hatásvizsgálatnak elemeznie kell a kkv-kra gyakorolt hatást, minimálisra csökkentve a szabályozási terheket, megelőzve és visszaszorítva a bürokratikus költségeket.
• Felszólítjuk a tagállamokat és a Bizottságot, hogy hozzanak létre hatékony, eredményes és átlátható közigazgatást a kormányzás minden szintjén, teljes mértékben kihasználva az e-kormányzás eszközeit, minthogy a közigazgatást nem lehet a digitalizálástól különválasztani.

Az energia az európai gazdaság és különösen iparunk versenyképességének meghatározásra szolgáló egyik fő elem. Az EPP Képviselőcsoport energia- és éghajlat-változási politikája Európa ipari versenyképességét helyezi előtérbe, mivel arra törekszünk, hogy az ipartalanodás jelenlegi folyamatában Európa újraiparosítása felé történő fordulatot idézzünk elő.

• Célunk a vállalkozásaink, különösen az ipari fogyasztók és a háztartások számára elérhető árú, folyamatos, intelligens és fenntartható energiaellátás biztosítása.
• Az európai energiaunió létrehozásához alapvetően az energia határokon átnyúló szabad mozgásának útjában álló akadályokat kell felszámolni.