Az Európai Néppárt képviselőcsoportjának szakpolitikai dokumentuma az európai növekedést, gazdasági átmenetet és biztonságot szolgáló űrpolitikákról

Víziónk

Az EPP-csoport arra törekszik, hogy Európát a világ vezető űrhatalmaként tartsa fenn és bővítse. Hiszünk abban, hogy az Európai Uniónak növelnie kell biztonságot nyújtó szerepét otthon és külföldön, biztosítva a stabilitást a szomszédságában és globálisan. Úgy véljük, hogy az EU űrpolitikája egyre fontosabb, mivel a fellépések nagyon konkrét módon bizonyítják az uniós polgárok biztonságához való hozzájárulást, amit egyetlen tagállam sem tudott volna egyedül megtenni.

A néppárti képviselőcsoport azt szeretné, ha az uniós űrpolitika a gazdasági növekedés és az űrgazdaságban való fokozott magánszereplés fontos eszközévé válna. Úgy véljük, hogy a további ösztönzők egyértelműen előnyösek lennének a kkv-k és az új űrágazat számára, és egy világos jogi kerettel együtt hozzájárulnának iparunk versenyképességének megerősítéséhez.

Űrtevékenység - szükségszerűség

Az Európai Unió (EU) űrtevékenységei alapvető információkat és szolgáltatásokat nyújtanak többek között az éghajlat, a biztonság és a mentés, a közlekedés, a kommunikáció és a digitalizáció terén folytatott alapvető politikáink támogatásához, valamint az EU ellenálló képességének megerősítéséhez.

Az űrtevékenység így fontos gazdasági tevékenységet támogat - több mint 230 000 munkahelyet teremt az Unióban, közvetlenül 53-62 milliárd euró értéket teremt a gazdaság számára, közvetve pedig az EU GDP-jének több mint 10 százalékát1^{(lásd pdf)}. Az európai űrgazdaság a második legnagyobb a világon, és magasan kutatás- és innovációintenzív ágazat, ahol magasan képzett munkavállalók dolgoznak. Az űrtechnológia hozzájárul a különböző ágazatok K+F tevékenységeihez és az Univerzum felfedezéséhez is.

Európa - a világ űrhatalma

Az európai űrgazdaság jelenlegi sikere az európai űrprogramon alapul, amelyet az Európai Bizottság az Európai Unió Űrprogramügynökségén (EUSPA) keresztül és - sok esetben - a kormányközi Európai Űrügynökséggel (ESA) és a tagállamokkal szoros együttműködésben irányít.

Az EU Föld-megfigyelési programja, a Copernicus a környezet, a levegő, a szárazföld és a tenger megfigyeléséhez nyújt szolgáltatásokat, hogy műholdkonstellációjáról különböző területeket, például a precíziós mezőgazdaságot és a keresési és mentési műveleteket támogassa.

A Galileo program, amely Európa globális navigációs műholdrendszere (GNSS), a világ legpontosabb navigációs és helymeghatározási szolgáltatását nyújtja. Az EGNOS fedőrendszer jobb helymeghatározási és időzítési információkat biztosít; például az európai repülőtereken leszálló repülőgépek számára.

A GOVSATCOM - a kormányzati felhasználók számára nyújtott műholdas kommunikációs szolgáltatás hozzájárul az EU konkrét fenyegetésekre adott válaszaihoz, és támogatja az EU tengeri stratégiáját és az EU sarkvidéki politikáját.

Az űrfelügyelet és űrfelügyelet (SSA) célja az űrbeli objektumok és űrszemét megfigyelésére, nyomon követésére és azonosítására irányuló képességek javítása; az SSA három alkomponenst foglal magában, amelyek az űrbeli objektumok felügyeletére és nyomon követésére (SST), az űridőjárási jelenségekre (SWE) és a földközeli objektumokra (NEO) terjednek ki.

Az uniós űrprogram teljes költségvetése a 2021-2027 közötti időszakra 14,4 milliárd euró - ez a valaha uniós szinten elfogadott legnagyobb költségvetés az űrkutatásra, ami jelentős növekedés a 2014-2021 közötti időszakra vonatkozó 11 milliárd euróhoz, és a 2007-2013 közötti időszakban mindössze 5 milliárd euróhoz képest. Globális versenytársainkkal összehasonlítva azonban az uniós űrköltségvetés még mindig nem elég: az Egyesült Államok 24 milliárd dollárt különít el a NASA számára - csak 2022-re!

Jelenlegi kihívások

Oroszország ukrajnai inváziója megmutatta, hogy az EU ellenálló képességének megerősítése érdekében azonnal cselekedni kell az EU űrhöz való autonóm hozzáférésének és az uniós ellátási láncnak a megerősítése érdekében. Az EU-nak biztosítania kell stratégiai autonómiáját, és nem szabad harmadik országoktól függenie stratégiai területeken, például a hordozórakéták tekintetében, valamint az uniós zászlóshajóprogramjaink stratégiai uniós értékláncai tekintetében.

Oroszország háborúja már eddig is jelentős hatással volt az európai űrpolitikára, az űrrepülésekre és a felderítési tevékenységekre. Az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz bejelentette, hogy kivonul a Kourouban található Guyanai Űrközpontból. Meg kell vizsgálni alternatív uniós űrrepülőtér létrehozását.

Az orosz hordozórakéta-kapacitás hiánya miatt sürgőssé válik az űrbe indított műholdakhoz való hozzáférés terén a nagyobb uniós autonómiára való törekvés. Mindenesetre az orosz döntés nem befolyásolja a Galileo és a Copernicus szolgáltatások folyamatosságát és minőségét, és nem veszélyezteti ezen infrastruktúrák további fejlesztését sem.

Az Egyesült Királyság által a Brexit után a Copernicus számára biztosított finanszírozást az Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvvel kapcsolatos vita és az Egyesült Királyságnak a Horizont Európa kutatási programban való részvétele akadályozza. A Bizottság és az ESA között megállapodás született a költségvetési hiány kezelésére, valamint a Copernicus folytonosságának, integritásának és fejlődésének megőrzésére. A tervezett tevékenységek teljes körű és teljes sebességű folytatásához a jelenleg rendelkezésre állónál magasabb költségvetésre van szükség.

A jövő

Biztonságos kommunikáció, űrforgalom-irányítás, stratégiai autonómia, védelem

Nem adott, hogy Európa a világ második legnagyobb űrhatalmaként megőrizheti pozícióját - tekintettel az olyan feltörekvő űrnemzetek, mint Kína és India kihívásaira, valamint az amerikai magáncégek, például a SpaceX, a Blue Origin és a Virgin Galactic fokozott részvételére.

A verseny nem utolsósorban a műholdak indítása és üzemeltetése terén is kiéleződött. Már csaknem 12 000 műholdat állítottak pályára 6000 hordozórakéta segítségével, és az elkövetkező években további 20 000 műholdat küldenek majd az űrbe - különféle magánszolgáltatásokat kínálva, például internetet az űrből, navigációt, térképezést stb.

Az Uniónak is fokoznia kell a műholdak indítását, és a 2023-2027 közötti időszakra közzétett Biztonságos összeköttetés program újabb lépés ebbe az irányba - a 6 milliárd eurós program (amelyből 2,4 milliárd euró az EU költségvetéséből származik) nagyon üdvözlendő. A tervek szerint az új európai műholdkonstelláció biztosítja majd a biztonságos műholdas kommunikációs szolgáltatásokhoz való világszintű hozzáférést a kritikus infrastruktúránk védelme, a felügyelet, a külső fellépések támogatása, valamint a magánszektoron keresztül a lakosság és a vállalkozások számára megbízható és gyors kapcsolat biztosítása érdekében.

Az új erőforrások nagy előnyt jelentenének, és a meglévő szolgáltatásokkal való átfedéseket gondosan fel kell mérni az új program sikerének biztosítása érdekében.

Az eredetileg az EuroQCI keretében kifejlesztett kvantumkommunikációs technológiának a biztonságos összeköttetés rendszerének részét kell képeznie, hogy fokozott biztonságot nyújtson műholdas kommunikációs rendszereink számára.

Ugyanakkor a világűrben tapasztalható növekvő zsúfoltság problémája és az elhasználódott műholdakból származó több mint egymillió űrszemét veszélyt jelent a műholdak indítására, a világűrben meglévő eszközeinkre és nem utolsósorban az űrben tartózkodó űrhajósainkra. Nyilvánvaló, hogy az űrforgalom kezelése és az űrszeméttől való esetleges megtisztítása sürgős kérdéssé vált Európa és az egész világ számára.

Az űrágazatot a stratégiai autonómia szempontjából modellként is figyelembe kell venni más szakpolitikai területek, például az energiaágazat újragondolásakor. Ez azt jelenti, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni saját kapacitásaink kiépítésére, fel kell gyorsítani a Vega-C és az Ariane 6 hordozórakéta-rendszerek fejlesztését, valamint támogatni kell az alacsonyabb költségű és kisebb/kisebb/mikro hordozórakétákat fejlesztő újonnan belépő vállalkozásokat az EU-ban.

Az űrpolitika és az űrtechnológiák fejlesztése egyre inkább összefonódik a biztonsági és védelmi fejlesztésekkel, és ez így van rendjén. Az EU űrvédelmi parancsnokságának létrehozása természetes és szükséges fejlemény az űreszközök védelme érdekében. A polgári felhasználás, valamint a biztonsági és védelmi célú felhasználás közötti együttélés nyilvánvaló a Galileo adatai és szolgáltatásai esetében, amelyek egyértelműen kettős felhasználásúak. El kell fogadnunk űreszközeink kettős polgári és katonai felhasználását, és el kell ismernünk, hogy a kutatás és fejlesztés területén is egyértelmű szinergiákat lehet kihasználni - ennek egyik nyilvánvaló módja az űr- és védelmi ökoszisztéma, amelyet az EU új ipari stratégiája és a polgári védelmi és az űripar közötti szinergiákról szóló cselekvési terv határoz meg.

El kell kerülnünk az Ukrajnában kialakult helyzetet, ahol nem uniós magáncégek fedeztek le bizonyos kormányzati szolgáltatásokat, biztosítva a biztonságos összeköttetést. Európának a globális űrpolitika élvonalába kell kerülnie.

A biztonságunkat fenyegető számos veszély miatt az EU és a NATO közötti szoros együttműködés az EU űrprogramjának keretében a jövőre nézve szükségessé válik - különösen ami a biztonságot és a védelmet szolgáló űrbeli képességek és szolgáltatások védelmét illeti a kibertámadások, fizikai fenyegetések, űrszemét vagy egyéb káros zavarás ellen. Ezért üdvözöljük a nemrégiben elfogadott európai stratégiai iránytű űrdimenzióját. A szövetségesekkel való együttműködés ellenére az EU-nak szükség esetén továbbra is autonómiára van szüksége, biztosítania kell az űrbeli és földi eszközök ellenálló képességét, a kritikus nyersanyagokhoz és technológiákhoz való hozzáférést, az ellátási láncok ellenálló képességét, valamint az űralapú szolgáltatások elérhetőségét.

A magánszektor bevonása

Kutatás és innováció, induló vállalkozások, kkv-k, új űrkutatás.

Az állami szerepvállalás, valamint a nagy űr- és védelmi vállalatok öröksége nyilvánvaló a kutatás és fejlesztés, valamint a hasznosítás terén az előbbi (hordozórakéták, űrhajóipari elsődleges/műholdgyártók), a középső (műhold-üzemeltetők) és az utólagos (szolgáltatások és alkalmazások fejlesztése a műholdakból származó adatok és űrtechnológiák felhasználásával) ágazatokban. Az új űrkutatási innovátorok is egyre nagyobb szerepet játszanak.

Az úgynevezett IKT/digitális ágazatban sokkal több magáncég, induló vállalkozás és kis- és középvállalkozás (kkv) tevékenykedik, amelyek az új űrtechnológiai ökoszisztémát alkotják. A helyzet azonban változóban van, mivel nincs egyértelmű szabályozási keret.

Az űrpolitikának még fontosabb szerepet kell játszania az európai ipar megerősítésében az EU gazdaságának fellendítése és az EU ellenálló képességének növelése érdekében.

Az űrágazat hihetetlen értéket jelent az EU gazdaságának egésze számára, amelyből mind a vállalatok, mind a polgárok nagy hasznot húzhatnak. Ehhez a magánszektort a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben kell bevonnunk.

Ahogy a dolgok internetéből (IoT), az ipar 4.0-ból, a nagyméretű adatokból és az autonóm járművekből eredő hatalmas lehetőségek nyilvánvalóvá válnak, a műholdak és az űrtechnológia iránti igény csak tovább fog nőni. A teljes ellátási lánc mentén a műholdak, a mikroindítók és az adatfeldolgozás iránti kereslet növekedni fog, és az EU előtt egyedülálló lehetőség nyílik arra, hogy növelje szerepét az űrkutatásban és fokozza versenyképességét.

Az európai digitális szuverenitás eléréséhez az adatszuverenitás kulcsfontosságú. Az EU már ma is számos szereplője járul hozzá ehhez a célhoz adatmegoldások, mikroindítók, műholdak és a legkorszerűbb csúcstechnológiai innovációk biztosításával. Ahogy az űr stratégiai jelentősége és az egyre erősödő verseny nyilvánvalóvá válik, jelentős lehetőségek maradnak kihasználatlanul.

Egy nemrégiben készült piaci felmérés adatai2^{(lásd pdf)} szerint a navigációs és helymeghatározó (GNSS) eszközök telepített bázisa a 2021-es 6,5 milliárd darabról 2031-re 10,6 milliárd darabra nő. Az előrejelzések szerint a készülékekből és szolgáltatásokból származó downstream piaci bevételek a 2021-es 199 milliárd euróról 2031-re 492 milliárd euróra nőnek. A Föld-megfigyelési adatok és szolgáltatások piaca a következő évtizedben megduplázódik, a jelenlegi 2,8 milliárd euróról több mint 5,5 milliárd euróra. A biztonságos műholdas kommunikáció terén a műholdas kommunikációs kapacitás iránti jelenlegi polgári igény Európában körülbelül 2,5 Gbps, a katonai igény pedig nem haladja meg az 1,5 Gbps-ot. Az előrejelzés szerint 2035-ben a katonai igény megközelítheti a 4 Gbps-ot, a polgári igény pedig a 20 Gbps-ot.

Konkrét javaslatok az űrpolitikára vonatkozóan:

1. A magáncégek üzleti lehetőségeinek előmozdítása az új űrágazatban kiemelt prioritás. Az Európai Parlamentnek részt kell vennie az Európai Bizottság által létrehozott, az EU űr-, védelmi és repüléstechnikai iparát érintő szakpolitikákkal és programokkal foglalkozó szakértői csoportban, amelynek konkrét ütemtervet kell kidolgoznia.
2. A Bizottság által végrehajtott CASSINI kezdeményezés (Versenyképes űrkutatási startupok az innovációért), amely 1 milliárd euró kockázati tőkét biztosít az űrkutatási startupoknak, időszerű és jó irányba mutató kezdeményezés. A CASSINI befektetési eszköz sikere azonban egyrészt a magánszektor bevonásán múlik, amely a befektetési alapok bevonásával új, az űrbefektetésekre összpontosító pénzeszközöket vonz, másrészt azon, hogy a tagállamok politikai eszközeikkel ösztönözzék ezt a fejlődést. A finanszírozáshoz való hozzáférés javításához továbbá korszerűsített versenypolitikára és a célnak megfelelő állami támogatási szabályokra van szükség. A CASSINI kezdeményezés jelenlegi korlátai és túl merev keretei ellenére a modell ígéretes a jövőre nézve.
3. Az EU-nak javítania kell az üzleti tevékenységekkel kapcsolatos kutatás által generált tudás fejlesztésén. A Bizottságtól jogalkotási javaslatra van szükségünk a downstream űrágazatra vonatkozóan, hogy biztosítsuk a magánszektor nagyobb mértékű részvételét az üzleti lehetőségek kihasználásában, valamint stabil keretet és kiszámíthatóságot biztosítsunk a hosszú távú magánberuházások számára. Egy ilyen szabályozási intézkedés "űrkompatibilitási" ellenőrzés formájában is megvalósulhatna, hogy az űradatokat és -alkalmazásokat minden releváns területen (pl. kereskedelem, energia, közlekedés, biztonság, kritikus infrastruktúra, polgári védelem, természeti katasztrófák megelőzése és elhárítása, föld- és tengergazdálkodás, mezőgazdaság és halászat) érvényre juttassuk, annak biztosítása érdekében, hogy az uniós űrtechnológiákat megfelelően figyelembe vegyék a politikai célkitűzések (pl. digitalizáció, zöld üzlet, rugalmasság, stratégiai autonómia) elérése érdekében.
4. Az űr- és védelmi ipari ökoszisztéma keretet biztosít az ágazat fejlődéséhez - nem utolsósorban ahhoz, hogy az ágazat hogyan tud növekedni, ha egyidejűleg megfelel a zöld és a digitális átállás, az uniós gazdaság fellendítése és az EU fokozott ellenálló képessége kihívásának. Arra kérjük a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül dolgozzon ki és tegye közzé az űr- és védelmi ökoszisztémára vonatkozó konkrét átmenetet az EU ipari stratégiájában.
5. A világűrben való nagyobb európai autonómia megteremtése érdekében fel kell gyorsítanunk a Vega-C és az Ariane 6 hordozórakéta-rendszerek fejlesztését, és a kutatás-fejlesztés révén nagyobb mértékben kell együttműködnünk a magánszektorral az alternatív hordozórakéta-rendszerek - és az uniós hordozórakéta-rendszerek értékláncának - kifejlesztése érdekében, az új uniós űrkutatási kkv-k és a start-up vállalkozások jobb integrációja révén.
6. A műholdak pályára állításának tervezett növelésével meg kell vizsgálni, hogy a francia guyanai fő indítóhely kiegészítéseként mennyire életképes európai űrrepülőtér létrehozása és az abba való befektetés. Az Unió legkülső régióiban rejlő lehetőségeket figyelembe kell venni az űrinfrastruktúrára, a hordozórakéták fejlesztésére és az űrhöz való hozzáférésre vonatkozó uniós stratégia végrehajtása során.
7. Az EU-nak továbbra is törekednie kell arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsa a világűrrel kapcsolatos és katonai stratégiai autonómiát és rugalmasságot, és biztosítsa az űrprogram szerepét a védelmi unió megerősítésében.
8. Az orosz és kínai űrinfrastruktúrától és technológiától való függetlenség biztosítása az egyik fő prioritás. Európának meg kell találnia a módját annak, hogy növelje a két országtól és bizonyos mértékig az Egyesült Államoktól való fenntartható technológiai függetlenségét.
9. A Digitális Európa program által támogatott kvantumtechnológiák megerősítik Európa stratégiai digitális kapacitásait - és az európai kvantumkommunikációs infrastruktúra (EuroQCI) kezdeményezésnek a 2023-2027 közötti időszakra szóló Biztonságos összeköttetés programban szereplő egyik fő prioritásnak kell lennie.
10. Fel kell térképezni az Oroszországtól, Fehéroroszországtól vagy Ukrajnától való kritikus függőségeket (kritikus és fejlett nyersanyagok, űrtechnológiák), és enyhítő intézkedéseket/megoldásokat kell meghatározni a kritikus függőségek kezelésére és az űrágazat támogatására, hogy ki lehessen emelni, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók mit érintenek közvetlenül.
11. Sürgősen fel kell gyorsítani az űrforgalom-irányítás (STM) területét - az űrhelyzet-ismeret, valamint az űrfelügyelet és -követés tekintetében -, és ki kell terjeszteni a biztonsági megfigyelőközpontokat az EU-ban, amelyek közvetlenül együttműködnének a nemzeti hatóságokkal. Az űrforgalom-irányítás terén is egyértelmű szabályozási keretre van szükség, és a Bizottságnak uniós szabályokat, szabványokat, műszaki előírásokat és iránymutatásokat kell kidolgoznia, valamint ezeket az uniós szabályokat nemzetközi szinten aktívan támogatnia kell. Ennek az uniós szabályrendszernek összhangban kell állnia más szakpolitikai területek - például a védelem, az iparpolitika, a környezetvédelem és a légi közlekedés/ATM - egyéb uniós szabályaival, hogy ez utóbbi ne veszélyeztesse a repülésbiztonságot. A jelenlegi űrprogram közelgő félidős felülvizsgálata során az űrforgalom-irányítást be kell építeni a programba. A Bizottságnak meg kell határoznia az űrprogramon belül az űrforgalom-irányítás finanszírozásának forrásait.
12. A Bizottságnak és az Európai Unió főképviselőjének folyamatosan tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet a biztonság területén a világűrrel kapcsolatos nemzetközi együttműködésről - beleértve az EU és a NATO közötti együttműködés alakulását ezen a területen. A közelmúltbeli geopolitikai fejlemények miatt sürgősen ki kell dolgozni az EU biztonsági és védelmi űrstratégiáját, hogy meghatározzák az űrinfrastruktúránkat fenyegető veszélyekre adott közös európai választ.
13. Tekintettel az uniós űrágazat stratégiai jelentőségére az EU digitális szuverenitása és versenyképessége szempontjából, szorosan figyelemmel kell kísérni a jogszabályok hatását az űripar szereplőire. Ezért a rendeletek módosításakor figyelembe kell venni az ágazat versenyképességére gyakorolt hatásokat, valamint az ágazatnak az EU általános űrpolitikája és digitális szuverenitása szempontjából kritikus jellegét, és meg kell fontolni az űriparra vonatkozó esetleges mentességeket. Az egyik ilyen, az űriparra nagy hatással bíró szabályozás például a REACH-rendelet és az állami támogatási szabályok.
14. Az űrágazatnak - lehetőségeihez mérten - kulcsszerepet kell játszania az EU gazdaságának a COVID-19 világjárványt követő helyreállításában. Ezért a Kohéziós és Regionális Alapokkal együtt a helyreállítási és alkalmazkodóképességi eszközt (RRF) is fel kell használni lehetséges finanszírozási forrásként, mivel az űrinnováció megfelel a három fő támogathatósági kritériumnak: az éghajlatváltozás elleni fellépés, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság és az intelligens mobilitás.
15. Az uniós űrprogramok előnyeinek és lehetőségeinek tudatosítása érdekében a Bizottságnak és más érintett uniós szerveknek erősíteniük kell a nyilvánosság tájékoztatását és kommunikációját a világűrrel kapcsolatban.