Az EPP képviselőcsoport álláspontja a migráció hasznosításáról: A migráció: Határozott, méltányos és jövőorientált megközelítés

Bevezetés

Az EPP képviselőcsoport egy olyan Európa mellett áll ki, amely megvédi határait és fellép az illegális migráció ellen. Arra törekszünk, hogy megállítsuk az ellenőrizetlen migrációt, hogy Európa ne legyen képes integrálni azokat, akiknek joguk van a maradásra.

A migrációs és menekültügyi paktum elfogadása döntő lépést jelentett az ellenőrzöttebb európai migrációs politika felé. A kihívások azonban továbbra is fennállnak, és további uniós szintű fellépést igényelnek. A néppárti képviselőcsoport továbbra is a hajtóerő marad, amely a migrációval kapcsolatos határozott, igazságos és jövőorientált megközelítés felé tereli Európát.

Úgy látjuk, hogy merész új intézkedésekre van szükség az Unióban tartózkodásra nem jogosultak gyors visszaküldéséhez, külső határaink megerősítéséhez és a schengeni térség védelméhez, az embercsempészek legyőzéséhez, valamint a migránsok harmadik országok vagy ellenséges nem állami szereplők általi fegyverré tétele ellen.

Prioritásaink egyértelműek. Egy 9 pontból álló tervet fogunk megvalósítani a kontinensünk előtt álló fő migrációs kihívások leküzdése érdekében. Megtesszük a következő lépéseket egy olyan migrációs politika irányába, amely az Unió és polgárai számára működik.

Preambulum

A migráció komoly kihívást jelent Európa számára, és továbbra is aggodalomra ad okot. Miközben 2024-ben elkezdett csökkenni az illegális belépések száma, ami megerősíti a néppárti képviselőcsoport által követett és végrehajtott politikák hatékonyságát, számos tagállam továbbra is jelentős migrációs nyomással néz szembe, különösen a frontvonalon és az EU keleti határai mentén fekvő tagállamok.

Ennek fényében, miközben teljes mértékben elkötelezettek vagyunk a nemzetközi és uniós joggal összhangban lévő, határozott, de igazságos migrációs és menekültügyi rendszer mellett, sürgős szükségét látjuk, hogy szigorúbb intézkedéseket léptessünk életbe azokkal szemben, akiknek el kell hagyniuk az EU-t, valamint hogy megakadályozzuk a szükséges feltételeknek nem megfelelő személyek belépését. A szabályok azért vannak, hogy megvédjék polgárainkat, és betartásukkal segíthetünk azoknak is, akik valóban védelemre szorulnak. Ehhez a nemzeti hatóságoknak, különösen a bűnüldöző hatóságoknak rendelkezniük kell a szükséges forrásokkal, eszközökkel és jogbiztonsággal. Határozottan egyensúlyt akarunk teremteni az EU-ban jogszerűen tartózkodók kötelezettségei és jogai között. Biztosítani kívánjuk, hogy minden tagállam rendelkezzen a migráció hatékony kezeléséhez szükséges kapacitással és eszközökkel, és elkerüljük az uniós jog alkalmazása során a túlzott értelmezést.

1. szakasz: Visszatérési politikák

Eddig a kiutasítási határozatoknak csak 20%-át hajtották végre ténylegesen, pedig a működő kiutasítási politikák létfontosságúak a migráció kezeléséhez. A tagállamoknak hatékony jogi és operatív eszköztárral kell rendelkezniük a kiutasítási határozatok végrehajtására, valamint az illegális érkezések és tartózkodás visszaszorítására, amelyet olyan intézkedésekkel kell támogatni, mint a pénzügyi garanciák vagy a szabálysértési őrizet. Célunk a kiutasítási határozatok végrehajtásának megkönnyítése és a végrehajtó hatóságok szükségtelen adminisztratív terheinek elkerülése. A Frontex szerepének megerősítésére szólítunk fel, lehetővé téve a harmadik országok közötti visszatérési műveletekben való részvételét is. A Bizottság javaslatot terjesztett elő a visszatérésről szóló új rendeletre, amely a következőkre összpontosít: a visszatérési határozatok kölcsönös elismerése, a fellebbezési határidők lerövidítése, a visszatérítendő személyekre vonatkozó szigorúbb kötelezettségek és a szabályok be nem tartásának következményei, gyorsított eljárások a feltételezett bűnözők esetében, beleértve a fogva tartás és a mozgásszabadság korlátozásának fokozott indokait, a szökés elleni jobb intézkedések, valamint a fellebbezések korlátozott, nem felfüggesztő hatásai. A kényszerített visszatérésnek továbbra is hiteles lehetőségnek kell maradnia, és az önkéntes távozást vissza kell szorítani, ha az komoly akadályt jelent a visszatérés hatékony végrehajtása szempontjából.

A szabályok be nem tartásának szigorú következményekkel kell járnia. A tagállamoknak kötelezniük kell továbbá a tagállamokat arra, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek annak biztosítására, hogy a hatóságok tudomást szerezzenek a visszatoloncolandó személy hollétéről, és hogy a személy a hatóságok számára elérhető maradjon mindaddig, amíg ténylegesen el nem hagyja a tagállam területét. Az erőszakkal kitoloncolt személyekre hosszú távú beutazási tilalmat kell alkalmazni, beleértve a biztonsági fenyegetést jelentő személyek esetében a végleges és határozatlan idejű beutazási tilalmat is. Üdvözöljük a Bizottság javaslatát az EU-n kívüli visszatérési központok létrehozására vonatkozó jogi keretről, amely összhangban áll a nemzetközi normákkal, és felkérjük a Bizottságot, hogy harmadik országokkal együttműködve folytassa az illegális migráció elleni küzdelem innovatív megoldásainak feltárását.

szakasz: A külső határok biztosítása és megerősítése

Az EU külső határainak védelme alapvető fontosságú a migráció hatékony kezeléséhez. Az EU-n és a schengeni térségen belül továbbra is a tagállamok döntenek arról, hogy ki lép be a területükre. A hatékony határigazgatás magában foglalja azt is, hogy képesek vagyunk reagálni a számtalan hibrid fenyegetésre, beleértve - de nem csak - a migránsok fegyverkezését. Erősebb külső határokat kell biztosítanunk az illegálisan érkezők fokozott és szigorúbb átvilágításával. Az EU valamennyi külső határán átfogó elektronikus megfigyelést kell bevezetni, amelyet strukturális és technikai határvédelemmel kell támogatni. A Frontexhez, az Europolhoz és az Eurojusthoz hasonló ügynökségekkel való együttműködés fokozása és a tagállamok támogatása kulcsfontosságú. A Frontexet egy teljes mértékben működőképes európai határőrizeti ügynökséggé kell átalakítani, amely a legmodernebb, fejlett megfigyelési technológiákkal, például drónokkal, mesterséges intelligenciával és biometrikus rendszerekkel van felszerelve. A Frontex bevetését ki kell terjeszteni a legkülső régiókra, biztosítva az átfogó határvédelmet. Az afrikai országokkal és más partnerországokkal haladéktalanul együttműködési megállapodásokat kell kötni. Kötelezzük magunkat arra, hogy a Frontex személyzetét 30 000 főre megháromszorozzuk, és a lehető leghamarabb elfogadjuk a szükséges jogszabályokat, beleértve a költségvetési módosításokat is. A tagállamoknak összehangolt módon és uniós finanszírozással támogatva regionális határbiztonsági központokat kell létrehozniuk a migrációs nyomás alatt álló területeken. Emellett európai finanszírozást kell biztosítanunk a fizikai infrastruktúrához, az elektronikus határbiztonsági fejlesztésekhez és a határőrizet egyéb innovatív eszközeihez. Tekintettel a geopolitikai helyzetre, a határbiztonságról a határvédelemre kell áttérnünk. A következő többéves uniós pénzügyi keretben új pénzügyi forrásokat kell biztosítani az e területen felmerülő összes igény kielégítésére.

szakasz: Stratégiai együttműködés harmadik országokkal

Az ellenőrizetlen migráció megterheli a közszolgáltatásokat, megzavarja a helyi gazdaságokat, és társadalmi feszültségeket szít, különösen az olyan frontországokban, mint Spanyolország, Olaszország vagy Görögország, valamint a kisebb és földrajzilag sebezhető tagállamokban, mint Ciprus és Málta, és hatással van a másodlagos migrációs országokra is, mint Németország vagy Franciaország. A harmadik országokkal való stratégiai partnerségek kulcsfontosságúak a migráció kezelésében. Az együttműködésnek a kiváltó okok kezelésére, a kapacitásépítés és a határigazgatás javítására, az illegális távozás, az embercsempészet és az emberkereskedelem elleni küzdelemre, valamint a visszatérés megkönnyítésére kell összpontosítania. A Tunéziával, Egyiptommal vagy Libanonnal kötött megállapodások megmutatják a követendő utat. Csak az EU és Tunézia közötti megállapodás kézzelfogható eredményeket hozott, hiszen csak ebben az évben 60%-kal csökkentette az Olaszországba érkező illegális bevándorlók számát. Sürgetjük a Bizottságot, hogy zárja le a Marokkóval folytatott tárgyalásokat, és lehetőség szerint kezdjen új tárgyalásokat. A strukturált párbeszédek, a Frontex operatív bevetései és a célzott uniós finanszírozás erősíteni fogja ezeket az erőfeszítéseket. Megállapodásokat kell kötni a nem szomszédos országokkal, például Szenegállal és Mauritániával is a Frontex telepítéséről, ami kritikus fontosságú az illegális migránsok Kanári-szigetek felé történő távozásának ellenőrzéséhez, amely az Európába irányuló illegális migráció új bejárata. A tengeri mentésért és a tengerjog érvényesítéséért való felelősség megosztásának szintén a stratégiai partnerségek részét kell képeznie, beleértve a kimentett migránsok partra szállását biztosító biztonságos kikötőket is. Minden érintett államnak, beleértve az afrikai államokat is, ki kell vennie a részét ebből. A harmadik országoknak nyújtott uniós támogatásnak magában kell foglalnia a közigazgatásuk digitalizálását, a megbízható anyakönyvi státusz kialakítását, valamint a biometrikus és biztonságos tanúsítványok kibocsátását, amelyek lehetővé teszik a biometrikus adatok biztonságos körülmények között történő cseréjét. Az EU-nak minden rendelkezésre álló eszközt - diplomáciai, gazdasági és fejlesztési együttműködést - fel kell használnia az erősebb, hatékonyabb és kölcsönösen előnyös partnerségek kiépítésére. A fejlesztési segélyeknek előnyben kell részesíteniük azokat az országokat, amelyek elkötelezettséget mutatnak a migráció kezelése iránt. A felülvizsgált vízummechanizmusoknak el kell riasztaniuk a visszaéléseket és meg kell akadályozniuk a fenyegetéseket. Az együttműködés hiányának pedig következményekkel kell járnia. Azok a harmadik országok, amelyek nem működnek együtt az illegális távozás megelőzésében vagy a visszafogadási megállapodások vagy megállapodások végrehajtásában, akár nemzeti, akár uniós szinten, nem kaphatnak uniós alapokat vagy vízumokat. Az ilyen határozatokat uniós szinten kell jóváhagyni és valamennyi tagállamban egységesen alkalmazni.

szakasz: A schengeni térség védelme

A schengeni térség az európai integráció egyik legkézzelfoghatóbb vívmánya és az európai projekt egyik fő pillére. Az elmúlt években a schengeni térségre rendkívüli nyomás nehezedett a terrorizmus, a radikalizálódás, a szervezett bűnözés és a harmadik országok állampolgárainak engedély nélküli másodlagos mozgása által jelentett fenyegetések miatt. A néppárti képviselőcsoport a biztonságos és határok nélküli schengeni térség mellett áll ki, amely ugyanakkor elismeri a tagállamok azon jogát, hogy végső megoldásként, kivételesen, arányosan, korlátozott ideig alkalmazzák az ideiglenes belső határellenőrzéseket, és amint a fenyegetések megszűnnek, azonnal visszavonják azokat. Nem a tagállamok, hanem maguk a tartós és változó fenyegetések jelentenek veszélyt Schengen integritására. A schengeni térség ellenálló képessége a külső határok hatékony igazgatásától és az olyan megbízható informatikai rendszerektől és adatbázisoktól függ, mint a SIS és a VIS. Sürgetjük az EES és az ETIAS gyors üzembe helyezését. A vízumkérelmezési folyamatok egyszerűsítése, a digitalizáció, a személyzeti kapacitás növelése a nagy igénybevételt jelentő régiókban és a jobb határokon átnyúló együttműködés fontos lépések a biztonságosabb schengeni térség felé.

szakasz: Az Európai Menekültügyi és Migrációs Paktum végrehajtása

Az Európai Menekültügyi és Migrációs Paktum, bár történelmi jelentőségű, csak az alapot jelenti, amelyre a migráció kezelésének minden dimenzióját átfogó megközelítést kell építenünk. Ez egy jó kezdet, de nem elégséges. Összehangolt, időben történő végrehajtásra van szükség, amely tükrözi a tagállamok eltérő körülményeit, és hatékonyan bevonja és támogatja a regionális és helyi hatóságokat. A harmonizált menekültügyi rendszereknek egyértelműen különbséget kell tenniük a védelemre szorulók és a gazdasági migránsok között. A biztonságos külső határok és a hatékony eljárások elengedhetetlenek a felelősség méltányos megosztásához és a tagállamok közötti szolidaritáshoz. A tagállamoknak a Bizottság támogatásával teljes mértékben működőképessé kell tenniük az elfogadott uniós jogszabályokat és a meglévő jogszabályok alkalmazását. Az érkezők számának csökkentése érdekében időben átfogó felülvizsgálatot kell végeznünk, és teljes mértékben ki kell használnunk a biztonságos harmadik ország koncepcióját. A megállapított csatlakozási kritériumok nem felelnek meg a célnak, és meg kell szüntetni őket.

Európa nem tekinthető és nem is tekinthető az illegális migráció és a menedékkérők kizárólagos célpontjának. Figyelembe kell venni a véges erőforrásokat és a korlátozott befogadási kapacitásokat. Hasonlóképpen, a menekültstátusz vagy kiegészítő védelemre való jogosultságról szóló rendeletet is aktualizálni kell annak érdekében, hogy a menedékjog iránti kérelmek tekintetében szembe lehessen nézni a megváltozott valósággal. A dublini mechanizmus keretében minden erőfeszítésnek arra kell irányulnia, hogy az áthelyezéseket hatékony és megbízható határidőn belül hajtsák végre, és ezáltal visszaszorítsák az engedély nélküli másodlagos mozgásokat.

A paktum végrehajtását kiegészítve az Unió intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy ösztönzőket és támogatást nyújtson a tagállamok számára a jogszerűen tartózkodó személyek integrációja terén. Az integráció kétirányú folyamat, amely megköveteli a migránsoktól a helyi nyelvek elsajátítását, a szokások és a törvények tiszteletben tartását, valamint a társadalomhoz való hozzájárulást. A családegyesítés engedélyezése előtt bizonyított integrációt és pénzügyi stabilitást kellene megkövetelni. Az integrációs intézkedéseknek küzdeniük kell a radikalizálódás és a párhuzamos társadalmak ellen.

szakasz: A migránscsempészet elleni küzdelem

Az illegális migránsok több mint 90%-a embercsempészekre támaszkodik^[1]. Megfigyelhető, hogy a migránscsempészek és -kereskedők egyre erőszakosabbá válnak, és minden szinten veszélyt jelentenek a határőrökre, valamint kockázatot jelentenek a belső biztonságunkra. Az embercsempész-hálózatok felszámolásához elengedhetetlen a fokozott határokon átnyúló együttműködés, a hírszerzési információk és adatok megosztása, a fejlett technológiák alkalmazása, valamint a tagállamok és más bel- és igazságügyi ügynökségek közötti jobb koordináció. A Frontexet, az Europolt és az Eurojustot meg kell erősíteni, hogy jobban támogassák a tagállamokat a szervezett bűnözés minden formájának, különösen a migránscsempészetnek és az emberkereskedelemnek az azonosításában, felderítésében és üldözésében, beleértve a nem kényszerítő erejű nyomozási hatásköröket is. Hasonlóképpen meg kell erősítenünk a jogi keretet a jogosulatlan beutazás, átutazás és tartózkodás elősegítésének megakadályozására, a minimális büntetési tételek magasabb küszöbértékeivel, beleértve a fuvarozókat is. Az embercsempészek és emberkereskedők a SAR-műveletekben találtak egy módszert arra, hogy kihasználják a kiszolgáltatott személyeket, valamint a tagállamok joghatóságát és felelősségét, és hogy folytassák illegális tevékenységüket, a mentési erőfeszítéseket eszközként használva fel bűnszövetkezeteik fenntartására és további életek veszélyeztetésére. Minden szereplőnek, beleértve a civil társadalmat is, tiszteletben kell tartania a törvényt. A keresési és mentési műveleteket végző civil társadalmi szervezetekre vonatkozó magatartási kódexnek biztosítania kell a nemzetközi jog betartását, ugyanakkor el kell akadályoznia az emberkereskedők általi kizsákmányolást. A "kövessük a pénzt" megközelítés kulcsfontosságú az embercsempész-hálózatok felszámolásához, a jogellenes pénzmosásról szóló törvény teljes körű alkalmazásához, valamint az elkobzásra és a bizonyítási teher megfordítására vonatkozó hatékony szabályok végrehajtásához. Az EPPO megbízatásának felülvizsgálatát kérjük, hogy a szervezett bűnözés részeként a migránsok csempészete is bekerüljön a megbízatásába.

szakasz: A migránsok eszközként való felhasználásának és fegyverré tételének kezelése

Az EU-nak fel kell lépnie a migránsok ellenséges szereplők általi instrumentalizálása és fegyverré tétele ellen. Meg kell akadályozni, hogy a kiszolgáltatott embereket fegyverként használják ellenünk, akár pénzügyi, akár politikai haszonszerzés céljából. Határaink védelme az ilyen ellenséges akciókkal szemben egyben a migránsok emberi jogainak védelmét is jelenti. Teljes eszköztárunkat ki kell használnunk, beleértve a Schengeni határellenőrzési kódex és a válságrendelet által biztosított lehetőségeket. A jelenlegi menekültügyi szabályokat hozzá kell igazítani az új kihívásokhoz, hogy elkerüljük, hogy az autoriter rezsimek kihasználják a jogi kiskapukat. A hibrid fenyegetések elleni hatékony küzdelemhez mind az EU külső határain, mind pedig az országon belül az instrumentalizáció és a fegyverkezés átfogóbb meghatározására van szükség. Jobb szabályokat kell kidolgozni a szállítási szolgáltatók kötelezettségeire vonatkozóan, valamint egyértelmű szankciókat kell bevezetni a szabályok be nem tartása esetén, beleértve az EU-ban való működés megtiltását is. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy a tagállamok előjoga és kötelessége, hogy minden eszközzel biztosítsák biztonságukat és területi integritásukat. Ezért meg kell fontolni a Szerződésekben már rögzített rendkívüli intézkedéseket, beleértve a másodlagos jogtól való ideiglenes eltérést, például a menedékjogot, amikor a migránsokat fegyverként használják az EU, a tagállamok és társadalmaink ellen. Létre kell hozni az EU gyorsreagálású csoportjait, hogy kezeljék az államilag támogatott destabilizációs törekvések által kiváltott, a határokon történő eszközként való felhasználásra irányuló kísérleteket.

szakasz: Munkaerő-migráció

A jól irányított legális migráció segíthet a változó munkaerő-piaci szükségletekre való reagálásban, a jelenlegi és jövőbeli szakképzettségi igények kielégítésében és a dinamikus gazdaság biztosításában. A migráció azonban csak akkor tudja ellensúlyozni a hazai munkaerő csökkenését, ha az újonnan érkező emberek tehetsége és képességei megfelelnek a tagállamok igényeinek, amit az olyan uniós rendszerek, mint a kék kártya, segítenek. Az oktatási, kulturális és nyelvi különbségek társadalmi kihívásokat jelenthetnek. A legális migráció előnyeinek maximalizálása érdekében a tehetségvonzó politikákat és a migrációs útvonalakat a befogadást és az integrációt támogató szilárd rövid és hosszú távú intézkedésekkel kell párosítanunk. Ezek az erőfeszítések lehetővé teszik a legális migránsok számára, hogy teljes mértékben hozzájáruljanak az EU fejlődéséhez és a közös jóléthez. A legális migrációnak központi szerepet kell játszania a szélesebb körű vitában, beleértve a származási és tranzitországokkal való együttműködést a migrációs áramlások hatékony kezelése érdekében. E tekintetben figyelemmel fogjuk kísérni az Európai Bizottság által javasolt kezdeményezéseket, például az uniós tehetségpontot és az uniós tehetségügyi partnerségeket, tiszteletben tartva ugyanakkor a tagállamok szuverenitását és segítve az illegális migráció megfékezését.

szakasz: A jövőbe tekintő migrációs és menekültügyi politikák

Az EU-nak a migrációs politikákat a globális legjobb gyakorlatok és tendenciák alapján kell kiigazítania, és nemcsak a közvetlen kihívásokkal, hanem a jövőbeli migrációs dinamikával is foglalkoznia kell. Két fő prioritásunknak az illegális migráció megállításának és a visszatérési határozatok végrehajtásának kell lennie. Az olasz-albániai jegyzőkönyv az első, de döntő innovatív lépés az illegális migráció visszaszorítása és az embercsempészek üzleti modelljének megtörése érdekében, mivel megmutatja, hogy a menedékjog iránti kérelem és annak feldolgozása biztonságos harmadik országokban főszabályként lehetséges. Sürgetjük a Bizottságot, hogy folytassa a Földközi-tenger mindkét partján a regionális partraszállási platformokról és más innovatív megoldásokról szóló megbeszéléseket, ahol a menedékkérőket biztonságosan fogadhatják, és kérelmeiket hatékonyan, méltóságteljesen és emberségesen bírálhatják el. Hasonlóképpen, a Bizottságnak törekednie kell az EU-n kívüli, uniós irányítású központok létrehozására, ahová a kiutasítási határozat hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok bizonyos kategóriáit a végleges kiutasításra várva át lehetne szállítani (visszatérési központok). Az 1951. évi menekültügyi egyezmény jelentős szerepet játszott az üldöztetés elől menekülők védelmében. A globális helyzet azonban jelentősen megváltozott a megalkotása óta, és olyan forgatókönyveket hozott, amelyekre az egyezmény nem számított. A kiegészítő védelem koncepciója ráadásul egy olyan kettős rendszer kialakulásához vezetett, amely aláássa a Közös Európai Menekültügyi Rendszer hatékonyságát, és megkérdőjelezi az EU-n belüli szolidaritást. Az EU-nak párbeszédet kell kezdeményeznie a genfi egyezménynek a jelenlegi világhoz való hozzáigazításáról, és egy olyan koherensebb és átfogóbb keretrendszer kialakítására kell törekednie, amely szilárd védelmet biztosít a menekültek számára, és egyúttal figyelembe veszi a tagállamok jogos aggodalmait a biztonság és a migráció kezelése tekintetében. Egy ilyen proaktív szerepvállalás megerősítené az EU emberi jogok iránti elkötelezettségét és vezető szerepét a menekültek védelmét szolgáló, rugalmasan reagáló nemzetközi rendszer kialakításában.