Javítsuk meg az ENSZ-t, kérdőjelezzük meg Oroszország Biztonsági Tanácsi helyét

Az Európai Néppárti Képviselőcsoport az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját, a vétójog alkalmazásának korlátozását, az ENSZ Közgyűlésének erősebb szerepvállalását a Biztonsági Tanács megbénulása esetén, valamint Oroszországnak a Biztonsági Tanácsban elfoglalt állandó helyének újraértékelését szorgalmazza.

"Az ENSZ Biztonsági Tanácsát meg kell reformálni, hogy jobban tükrözze a mai globális valóságot. Nem szabad megengedni, hogy a vétó megakadályozza az ENSZ fellépését a háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel szemben. Ha a Biztonsági Tanács képtelen cselekedni, az ENSZ Közgyűlése segíthet áthidalni a hiányt. Hatékonyabbá és hatékonyabbá kell tennünk az ENSZ-t, és jobban kell alkalmazkodnunk a változó világhoz" - mondta Andrey Kovatchev európai parlamenti képviselő, aki kidolgozta a Parlament ajánlását az ENSZ következő közgyűlésére vonatkozóan.

"Oroszország elvesztette erkölcsi legitimitását a Biztonsági Tanács állandó tagjaként azáltal, hogy durván megsértette az ENSZ Alapokmányának kulcsfontosságú elveit, különösen azzal, hogy agresszív háborút indított Ukrajna ellen, és vétójával blokkolja a saját törvénytelen akcióira vonatkozó döntéseket" - olvasható a jelentésben, amelyet a mai nap folyamán fogad el az Európai Parlament.

"Oroszország helyét az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként erkölcsileg, politikailag és jogilag is meg kell kérdőjelezni. Oroszország nem csupán illegális háborút folytat, atrocitásokat követ el és nyíltan megsérti az ENSZ Alapokmányát. Jogi probléma is van: az ENSZ Alapokmány 23. cikke a Szovjetuniót nevezi meg állandó tagként, nem pedig Oroszországot. Oroszország egyszerűen hivatalos döntés nélkül, egy egyoldalú nyilatkozattal vette át a helyet. Ez inkább hallgatólagos elfogadáson és politikai gyakorlaton alapul, mint egyértelmű jogi döntésen" - ragaszkodik Kovacsev.

"Oroszország igényét a Szovjetunió állandó helyére az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Szovjetunió összeomlását követő káoszban és eufóriában fogadták el. De ezt soha nem rendezte egyértelmű jogi döntés. Formálisan Ukrajnának és Fehéroroszországnak egyenlő jogai voltak az utódlásra, mivel 1991 decemberében Oroszország mellett ők is aláírták a Belavezai Egyezményt, míg a többi volt szovjet köztársaság is örökölt jogokat és kötelezettségeket a Szovjetuniótól" - hangsúlyozza Sandra Kalniete európai parlamenti képviselő, a néppárti frakció Oroszországgal foglalkozó szóvivője.

"Oroszország jelenleg a legnagyobb veszélyt jelenti a nemzetközi békére és biztonságra. Erőszakosan támadja a nemzetközi jog legalapvetőbb elveit, és belülről aláássa az ENSZ rendszerét. Szabotálja a béke érdekében tett erőfeszítéseket, táplálja a globális bizonytalanságot, és hozzájárul az energiaválsághoz azzal, hogy támogatja Irán támadásait az Öbölben. Oroszország helyét a Biztonsági Tanácsban meg kell kérdőjelezni, valahányszor Moszkva vétóját az ENSZ fellépésének megbénítására használja" - teszi hozzá Kalniete.