Mi történik, ha egy modern gazdaságban elment az áram?

Az áramkimaradás több mint kellemetlenség - ez egy éles ébresztő. Április 28-án jelentős áramkimaradás sújtotta Spanyolországot és Portugáliát, ami megzavarta a mindennapi életet, és rávilágított egy nagyobb problémára: Európa villamosenergia-hálózata elavult és rosszul felszerelt a 21. század követelményeihez.

Ez azt a kockázatot is kiemeli, hogy a rosszul összekapcsolt régiók súlyosabb következményekkel is szembesülhetnek.

Az áramkimaradás azonban csupán egy sokkal mélyebb probléma tünete volt: Európa-szerte az elektromos hálózatunk már nem felel meg a célnak. Egy másik korszakra - a fosszilis tüzelőanyagok és a központosított erőművek korszakára - épült, de a mai valósággal - decentralizált, tiszta energiával és az elektromos járművek, hőszivattyúk és a digitális infrastruktúra növekvő igényével - nem tud lépést tartani.

Ennek az elöregedő infrastruktúrának a következményeit lehetetlen figyelmen kívül hagyni. Az elavult hálózatok, a lassú tervezés és a beruházások hiánya EU-szerte hátráltatja mind a zöld átmenetet, mind a gazdasági növekedést. Ha nem teszünk semmit, azt kockáztatjuk, hogy nem érjük el az éghajlati célokat, sebezhetővé válunk az energiaválságokkal szemben, és az európai ipar világszinten veszít versenyképességéből.

A polgárok és a vállalkozások már most érzik a nyomást. Az emberek megfizethető, megbízható villamos energiát akarnak. Az iparágak tiszta energiát akarnak a globális versenyben való helytálláshoz. A helyi közösségek megújuló energiát akarnak befogadni és hasznot húzni belőle. Mi az akadálya ennek?

A válasz túl gyakran a késlekedés. Az európai elosztóhálózatok megdöbbentő 40%-a több mint 40 éves. 2030-ig közel 500 milliárd eurós beruházásra lesz szükség a hálózatok korszerűsítésére és a torlódások elkerülésére. És még ott is, ahol a finanszírozás rendelkezésre áll, a bürokrácia lassítja a dolgokat. Egyes nagyobb távvezetékek engedélyeztetése több mint egy évtizedet vesz igénybe. Ez egy olyan rendszer, amelyet a múltra terveztek, nem pedig a nettó nullás jövő sürgős szükségleteire.

A probléma nem a technológia vagy a pénz hiánya - hanem a politikai vezetés hiánya.

Az EPP képviselőcsoport élen jár az e változások előmozdítására irányuló erőfeszítésekben. Meggyőződésünk, hogy az európai villamosenergia-hálózat korszerűsítése és bővítése elengedhetetlen a versenyképes, biztonságos és fenntartható Európa számára. Ez azt jelenti, hogy a hálózatfejlesztést közjószágként és stratégiai prioritásként kell kezelni.

Meggyőződésünk, hogy az európai villamosenergia-hálózat korszerűsítése és bővítése elengedhetetlen a versenyképes, biztonságos és fenntartható Európa számára.

Az Európai Parlamentben vezető szerepet játszunk a gyorsabb engedélyezés, az országok közötti szorosabb összeköttetés, valamint a tiszta, rugalmas hálózatot lehetővé tevő infrastruktúrába való beruházás érdekében - nem csak a vezetékekbe és tornyokba, hanem a mindent stabilan tartó rejtett eszközökbe: tárolókba, digitális vezérlőrendszerekbe, szilárd és diszpozícionálható szénmentes termelésbe, valamint olyan kritikus szén-dioxid-mentes technológiákba, mint a lendkerekek és a szinkron kondenzátorok. Bár ezek technikai jellegűnek tűnhetnek, létfontosságú szerepet játszanak az áramkimaradások megelőzésében és a rendszer egyensúlyának biztosításában a megújuló energiaforrások növekedésével párhuzamosan.

A siker érdekében három fronton kell cselekednünk:

Először is sürgősen és határokon átnyúlóan korszerűsíteni és bővíteni kell a hálózatot.

Másodszor, beruházni a rugalmasságot, rugalmasságot és stabilitást biztosító támogató technológiákba.

Harmadszor, növelni kell a megújuló energiaforrások használatát, nemcsak az éghajlat, hanem az energiafüggetlenség és a hosszú távú megfizethetőség érdekében is.

Természetesen mindez nem fog megtörténni, ha a politikai vezetők nem kezelik a szükséges sürgősséggel. Az EPP képviselőcsoport üzenete egyértelmű: a hálózat többé nem utólagos szempont - ez Európa jövőjének gerince.

A néppárti képviselőcsoport üzenete világos: a hálózat többé nem utólagos gondolat - ez Európa jövőjének gerince.

Mi történik tehát, ha elment az áram? Nem csak a lámpák pislákolnak, hanem a gazdasági előnyeink, az éghajlati céljaink és a mindennapi életünk is. Bátor döntésekkel és megfelelő beruházásokkal azonban a törékeny rendszert a növekedés alapjává alakíthatjuk.

Fel kell ébrednünk a hálózatfejlesztés sürgősségére. A következő évtizedben eldől, hogy versenyképes, nettó nullás Európát építünk-e, vagy lemaradunk globális versenytársaink mögött.