Az energiaellátás biztonságának külső dimenziója

Ez a tartalom szintén elérhető

CÉLKITŰZÉSEK

Célunk az Európai Unió számára történő külső energiaellátás fokozottabb biztonságának szavatolása. Az Európai Unió teljes energiafogyasztásának 53%-át importból fedezi. Azonkívül, hogy jelenleg fokozottabb versenyképességre, magasabb szintű energiahatékonyságra, alacsonyabb költségekre és az európai energiaellátás nagyobb függetlenségére van szükség, az ukrajnai válság rávilágított arra, hogy sürgősen csökkenteni kell az egyetlen szállítótól való energiafüggőséget és fokozni kell az EU külső geopolitikai nyomással szembeni ellenálló képességét. Ezzel összefüggésben üdvözöljük az Energiauniónak mint a fokozottabb energiabiztonság megvalósítására irányuló eszköznek a létrehozását, mert az csökkenti az energiaárakat és fokozza az európai gazdaság versenyképességét. Ennek eredményeképpen létre kellene jönnie egy valódi közös külső energiapolitikának az Unió geopolitikai hitelességének, hatékonyságának és egységességének fokozása érdekében, hogy lehetővé váljon számunkra, hogy partnereink irányában egységes álláspontot képviseljünk és biztosítsuk azt, hogy az Unió külső energiapolitikája teljes mértékben összhangban legyen közös kül- és biztonságpolitikájával.

Mivel az Uniónak szembe kell néznie egyrészt a nemzetközi energiapiacon zajló folyamatos és jelentős mértékű változásokkal, mint például az árak alakulása, valamint az új olaj- és gázszállítási kapacitások területén végbemenő nagy horderejű fejleményekkel, másrészt a világpiaci kereslet – különösen a BRICS-országok részéről történő – exponenciális növekedésével, az EU-nak átfogó energiastratégiát kell meghatároznia.

Az energiabiztonság külső és belső dimenziója szorosan összefügg. Importfüggőségünk csökkentése érdekében alapvető fontosságú valamennyi saját energiaforrás teljes mértékben fenntartható felhasználása. Ebben az összefüggésben szorgalmaznunk kell a jelenleg hatályos belső energiapiaci szabályozás teljes körű érvényesítését, beleértve a harmadik energiaügyi csomagot, a függőség csökkentése, az energiaforrások diverzifikálása és a vállalatokat és végfelhasználókat terhelő energiaárak csökkentése céljából az energiaáraknak az Atlanti-óceán két partján történő konvergenciája érdekében, valamint létre kell hoznunk egy energetikai szigetektől mentes, megfelelően összekapcsolt és összehangolt közös piacot a tagállamok azon jogának tiszteletben tartása mellett, hogy maguk határozzák meg energiaszerkezetüket.

EGYSÉGET ÉS SZOLIDARITÁST SÜRGETÜNK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN

  • Az Energiaunió alapját a harmadik országokkal folytatott tárgyalások során tanúsított egységes fellépésnek kell képeznie. Az álláspontok összehangolásának és a gáz közös beszerzésének regionális szinten kell megkezdődnie, ahol a tagállamok önkéntes alapon tudnának bevezetni közös tárgyalási mechanizmust és regionális csomópontokat tudnának létrehozni a gázszállítási infrastruktúra további bővítéséhez közös tárgyalási potenciálunk megerősítése érdekében. Ez közös európai tárgyalási pozíciót eredményezhet. A kormányközi megállapodásokról szóló határozat felülvizsgálata alapvető fontosságú ahhoz, hogy az Európai Bizottság szerepe megerősödjön egyrészt a kormányközi megállapodások uniós joggal való összeegyeztethetőségének biztosításában, beleértve ezen megállapodások előzetes értékelését, másrészt a tárgyalásokon való részvételében és az uniós szabályokat tartalmazó standard szerződéses záradékok létrehozásában. A nagy kereskedelmi megállapodások hatással vannak az Unió energiabiztonságára. A Bizottságnak fontos szerepe van az ilyen jellegű szerződések uniós joggal való összeegyeztethetőségének és az energiabiztonságra gyakorolt hatásaiknak ellenőrzésében még azok elfogadása előtt azáltal, hogy részt vesz a tárgyalásokon, függetlenül a Bizottságnak az összeegyeztethetőség tárgyalások után történő ellenőrzési jogával. A politikailag motivált fennakadások elkerülése érdekében kötelezővé kellene tenni az „energiabiztonsági záradékok” kitermelő és tranzitországokkal kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodásokba történő beillesztését.
  • Támogatjuk egy, az európai fogadó, tranzit- és kitermelő országok, valamint a szomszédos országok számára kölcsönösen előnyös, a közösségi joganyag alapján létrejött energiapiac létrehozását. Ezért alapvető jelentőségű a versenyjog és az energiapiacról szóló jelenlegi közösségi szabályozás teljes körű érvényesítése. Az uniós energiatermelésben, -szállításban, -elosztásban és -tárolásban részt vevő valamennyi harmadik országbeli vállalatnak tiszteletben kell tartania a vonatkozó uniós szabályozás összes elemét.
  • Úgy véljük, hogy az energetika területén folytatott együttműködésünk révén pozitívan tudunk hozzájárulni a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok előmozdításához és megerősítéséhez a partnerországokban. Úgy véljük, hogy a kül-, az emberjogi és az energiapolitikáknak egymást kell erősíteniük.
  • A külső dimenziót szintén szem előtt kell tartani az energiával és az éghajlattal kapcsolatos szabályozás, például a kibocsátáskereskedelemmel, a megújuló erőforrásokkal vagy az energiahatékonysággal kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatakor, valamint a belső energiapiac további lehetséges jövőbeli felülvizsgálataikor, mivel a megújuló energiaforrások Unióban és partnerországokban történő fejlődése szintén hozzájárul importfüggőségünk csökkentéséhez.
  • Az energiaellátás biztonságának szavatolása érdekében az átfogó elvnek a tagállamok közötti szolidaritás elvének kell lennie, és azt ki kellene terjeszteni az Energiaközösség tagjaira is. Sürgetjük a gázellátás biztonságáról szóló rendelet mihamarabbi felülvizsgálatát és megerősítését az együttes fellépés lehetőségeinek kibővítésével vészhelyzetek és energiabiztonsági fenyegetések esetén. Ennek konkrét vészhelyzeti tervek elkészítését kell eredményeznie, többek között a rendelkezésre álló tárolási kapacitások figyelembevételével.
  • Sürgetjük az intézmények közötti fokozottabb konvergenciát és szinergiákat. Támogatjuk konkrétan a külső energiabiztonsági prioritásoknak az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője/a Bizottság alelnöke által folytatott politikákba történő fokozottabb integrációját, Az uniós külső energiabiztonsági politikák nagyobb fokú egységessége érdekében fokozottabb koordinációt sürgetünk a főképviselő/alelnök és az illetékes biztos között. Mindez a területek főképviselő/alelnök vezetésével megvalósuló hangsúlyosabb összefogását teszi szükségessé a kérdéssel foglalkozó, jövőben kijelölendő pozícióval támogatva.

AZ ÚTVONALAK ÉS A BESZERZÉS VALÓDI DIVERZIFIKÁLÁSÁRA VAN SZÜKSÉG

  • Úgy véljük, hogy új, megbízható partnerségek révén sürgős szükség van az energiaforrások, -szállítók és -útvonalak fokozottabb diverzifikálására. A megfelelően integrált és összekapcsolt energiapiac megvalósulása érdekében biztonságos és megbízható energiaellátási forrásokra van szükség. Az uniós belső piac valódi liberalizációja közvetlenül kapcsolódik az ellátási források diverzifikálásához.
  • Meg kell erősíteni a szomszédos országokkal való fokozottabb összekapcsolódást. Ennek fényében felül kell vizsgálnunk a szomszédságunkban tervezett vezetéképítési projekteket. Sürgetjük, hogy az Európai Bizottság fokozottabb mértékben támogassa a közös érdekű projektek végrehajtását. Ki kell aknázni az Európai Stratégiai Beruházási Alapban rejlő lehetőségeket, beleértve azon stratégiai projekteket, amelyek már meglévő pénzügyi eszközökből (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és európai strukturális és beruházási alapok) részesülnek. Támogatjuk a Déli Áramlat projekt megszüntetését és ellenezzük annak „török áramlat” projektként történő újjáélesztését, mivel ez csupán fokozná a jelenlegi függőségünket és ellentétes az Unió diverzifikálási elvével. Ezzel szemben ismételten kijelentjük, hogy támogatjuk a Dél-Kaukázust, a Közel-Keletet, a Földközi-tenger térségét és a közép-ázsiai országokat az Unióval összekötő, Törökországon tranzitországként átmenő déli folyosó vezetéket. A Kaszpi-tengeren áthaladó csővezeték stratégiai fontosságú az Unió energiaellátása számára és az Uniónak vissza kell nyernie a bizalmat a közép-ázsiai országokkal folytatott megbízható energiapartnerség iránt. A nukleáris kérdésekről folytatott tárgyalások sikeres lezárása esetén támogatjuk egy Iránnal folytatandó potenciális energiapartnerség lehetőségének feltárását.
  • Az Euromediterrán Energiaügyi Partnerséget illetően elő kell segítenünk a gáz-, a villamosenergia- és a megújulóenergia-platformok fejlesztésé, beleértve a napenergiában rejlő lehetőségek kiaknázását, és elsőbbségi támogatást kell biztosítanunk az észak-afrikai országokkal történő kapcsolatot biztosító szükséges észak-déli rendszerösszekötők támogatásának. Szintén hangsúlyozzuk a Földközi-tenger keleti térségével (Ciprus, Görögország és Izrael) folytatott partnerség és a gáz tekintetében benne rejlő lehetőségek fontosságát, amely szintén fokozhatja Délkelet-Európa energiabiztonságát.
  • Szintén támogatjuk az észak-európai energiaügyi partnereinkkel folytatott szoros együttműködést a Balti-tenger északi térségében levő erős regionális hálózatok és a balti–adriai energetikai összekapcsolások fejlesztésével.
  • Úgy véljük, hogy az Északi Áramlat 2-ről szóló megállapodás nincs összhangban az energiaimport biztosításának és tranzitútvonalainak diverzifikálására vonatkozó uniós stratégiával, illetve az uniós energiabiztonsági stratégia, valamint a kül-, biztonság- és keleti partnerségi politika célkitűzéseivel, és fokozza az Unió orosz gázellátástól való függőségét. Ezért sürgetjük az Európai Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy részletesen értékelje az Északi Áramlat 2 projekt uniós joggal való összeegyeztethetőségét és biztosítsa az összes vonatkozó uniós jogszabály teljes körű tiszteletben tartását.
  • A Norvégiával és Törökországgal kötendő új stratégiai energiaügyi partnerségek szintén jelentős mértékben erősíthetnék az Unió energiaellátásának diverzifikálását. Biztosítani kell a török energiapolitika és az Unió diverzifikálással kapcsolatos prioritásai közötti koherenciát. A valódi diverzifikálást megvalósítandó, a Kis-Ázsián és az adriai térségen áthaladó gázvezetékekre kell összpontosítanunk. Támogatjuk Törökország Energiaközösséghez való teljes jogú csatlakozását. Sürgetjük a török kormányt, hogy haladéktalanul írja alá és ratifikálja az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményét, amelyet az Unió és 28 tagállama már aláírt és ratifikált. Törökországnak szintén tiszteletben kell tartania valamennyi tagállam szuverén jogait, köztük a természeti erőforrások feltárásával és kitermelésével kapcsolatos jogokat, amennyiben e tevékenységek összhangban vannak az uniós joganyaggal és a nemzetközi joggal.
  • Támogatjuk azon stratégiai energetikai infrastrukturális projektek meghatározását, amelyek valódi diverzifikációt eredményeznek mind a szomszédos országokkal, mind az Energiaközösség tagállamaival. Ez szükségessé teszi az Unióban a kétirányú rendszerösszekötők továbbfejlesztését és frissítését, valamint fokozottabb rendelkezésre állásukat, az energetikai szigetek megszüntetését, a kétirányú szállításra alkalmas technológiát, tárolási kapacitást és cseppfolyósítottföldgáz-teminálok meglétét. Sürgetjük a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen javaslatot egy LNG-stratégiára, mert az létfontosságú a gázellátás diverzifikálásának szempontjából.
  • Az Energiaunió kiépítése egyrészt a rendszerösszekötők kapacitásainak maximalizálásán, másrészt egy korszerű energetikai infrastruktúra kiépítésén és a meglévő hálózatok korszerűsítésén múlik. Az együttműködtethetőség biztosítása érdekében az Unió energiabiztonsági stratégiájának ezért koordinációs mechanizmusokat kell tartalmaznia, beleértve az intelligens szállítást és elosztást. A gáz esetében a gázellátás biztonságának védelméről szóló rendeleten túlmutató összekapcsolási célértékre van szükség, amelyet koordinálni kell a villamos energiára vonatkozó összekapcsolási célértékkel.

TÁMOGATJUK A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉST ÉS AZ ENERGIADIPLOMÁCIÁT

  • A jelenlegi geopolitikai környezetben az Unió és az Egyesült Államok közötti biztonsági, politikai és gazdasági partnerség erősítése érdekében fontos szerepet játszik az Egyesült Államokkal folytatott erős stratégiai energiaügyi együttműködés és az EU–USA Energiatanácsban folytatott együttműködés megerősítése. Az energiapiaci árak csökkenése érdekében az amerikai exporttilalom megszüntetése céljából sürgetjük az energiapiacok megnyitását a TTIP (transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség) tárgyalások során a transzatlanti energiapiacon keresztül, ezáltal erősítve tárgyalási pozíciónkat a világpiacon.
  • Támogatjuk az uniós energiadiplomácia partnerországokban és nemzetközi fórumokon történő előmozdítását többek között a globális gázpiacokon érvényesülő fokozottabb átláthatóság előmozdítása, a nem megfelelő piaci működés megelőzése és az energiabiztonság mindenki számára történő javítása érdekében. A valódi globális gázpiac kialakításának a WTO-szabályok betartása mellett kell megtörténnie a versenyt torzító mechanizmusok megakadályozása érdekében. Ezért üdvözöljük és bátorítjuk a Bizottságot, hogy éljen az Unión kívüli energiavállalatok elleni uniós versenypolitikai szabályok alkalmazásával.
  • Fokozottabb szinergiát szeretnénk az energiabiztonság és az éghajlat-változási diplomácia között, különösen a párizsi COP 21 tárgyalások során a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése terén a fenntartható globális tehermegosztás biztosítása érdekében. Ez hozzájárul nemcsak az energiabiztonsággal kapcsolatos elsődleges uniós célkitűzéshez, hanem az Unió gazdaságának versenyképességéhez is.
  • Hangsúlyozzuk, hogy támogatni kell az Energiaunió összeurópai dimenzióját, tekintettel arra, hogy az Energiaközösség részes felei kötelezettséget vállalnak az Unió energiaügyi joganyagának végrehajtása iránt, különös tekintettel a belső energiapiacra vonatkozó rendelkezésekre. Támogatjuk az Energiaközösség működésének további fejlesztését és intézményeinek megerősítését. Támogatjuk a stratégiai energiaügyi partnerségről szóló, Ukrajnával aláírt egyetértési megállapodás idén történő megújítását. Szintén elő kellene segítenünk az energiahatékonyság és a fenntarthatóság növelését a tranzitországokban a tranzitveszteségek csökkentését célzó közös infrastrukturális projektek révén. A hosszú távú perspektíva a (lehetséges) tagjelölt és szomszédos országokat Energiaunióba történő bevonását jelenti, különösen a Nyugat-Balkán azon országai esetében, amelyek még nem tagjai az Uniónak. Hangsúlyozzuk az Euromediterrán Energiaügyi Partnerség fontosságát, és úgy véljük, hogy az energiabiztonság része kell, hogy legyen az európai szomszédságpolitika jelenleg zajló felülvizsgálatának.
  • pozíciós papír

Amit képviselünk

Gazdaság, munkahelyek és a környezet

ÁLLÁSPONTUNK HOGYAN VALÓSÍTJUK MEG
hirek 22.11.2016 - 11:15
news 22.11.2016 - 11:15
GAZDASÁG ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM JOGI ÜGYEK ÉS BELÜGYEK

Készséggarancia: Miért fontos?

A nyugati társadalmakban jelentkező problémákért egyre inkább a globalizációt ...

hirek 02.07.2013 - 10:45
news 02.07.2013 - 10:45
GAZDASÁG ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM

Megbízhatóbb felelősségi szabályok az atomkáreseteknél

Az Európai Parlament elfogadta Mészáros Alajos...

Más kapcsolódó tartalmak

No result