Válasszon ki egy országot
Válassza ki az országot, hogy kövesse a helyi EP-képviselők híreit:
Az alábbi országok nem tesznek közzé tartalmat az Ön nyelvén. Válasszon ki egy országot, ha angol vagy nemzeti nyelven szeretne híreket követni:
Kiválasztott nyelv:: Magyar
Mit keresel?
19.05.2021
Az EPP képviselőcsoport TRAN-álláspontja a közlekedési módokról
1. Autóipari ágazat
A digitális és éghajlatbarát mobilitáshoz való alkalmazkodással az autóipar történelmének egyik legnagyobb átalakulása előtt áll. A néppárti képviselőcsoport úgy véli, hogy az európai jogalkotók feladata, hogy reális, technológia-semleges és társadalmilag felelős módon segítsék az ágazatot az éghajlat-semlegesség elérésében. Úgy gondoljuk, hogy holisztikus és tudományosan megalapozott megközelítésre van szükség. Minden jövőbeli intézkedésnek olyan átfogó hatásvizsgálatok eredményeire kell épülnie, amelyek figyelembe veszik a gazdasági, környezeti és társadalmi következményeket, valamint a felhasználók különböző mobilitási igényeit. A környezeti teljesítményt az életciklus során keletkező kibocsátások mérésével kell meghatározni. A technológiai semlegességnek, a hatástudatosságnak és a jogalkotási kiszámíthatóságnak kell vezérelvnek lennie a még hátralévő jogalkotási munka során. A néppárti képviselőcsoport meggyőződése, hogy a mobilitás minden uniós polgárnak joga van hozzá. Világos, őszinte és reális elkötelezettségre van szükségünk az egyéni mobilitás jövője iránt, és biztosítanunk kell, hogy az ne váljon kevesek luxusává. Nem létezik olyan megoldás, amely mindenkinek megfelel. A belső égésű motorok általános tiltása nem szolgálja az európai polgárok és a munkáltatók érdekeit. A felhasználóknak kell eldönteniük, hogy melyik technológiát tartják a legmegfelelőbbnek igényeik kielégítésére. Hiszünk az autóipar innovatív képességeiben és lehetőségeiben. Ezt az innovációs erőt az uniós alapokból származó, a kutatás és fejlesztés megfelelő finanszírozási kapacitásokkal kell támogatni és ösztönözni. A NextGenerationEU Európa esélye arra, hogy finanszírozást biztosítson a még hatékonyabb belső égésű járművek, a megfizethetőbb árú, alacsony és zéró kibocsátású járművek és az alternatív üzemanyagok elterjedéséhez. Hangsúlyozzuk az újrahasznosíthatóság szükségességét, és a járművek újrahasznosítására irányuló célzott európai programot sürgetünk. Ezt az EU körforgásos gazdaságra vonatkozó jogszabályai révén lehetne megvalósítani. Elengedhetetlen egy ambiciózus infrastrukturális megközelítés. A megfelelő digitális hálózati infrastruktúra kiépítésének lehetővé tétele, a személygépkocsik és haszongépjárművek töltőpontjainak és üzemanyagtöltő állomásainak hatékony és sűrű hálózata, beleértve a szigeteken, a legkülső régiókban és a vidéki területeken is, a biztonságos teherparkolók és elegendő egészségügyi egység biztosítása az európai jogalkotók prioritása kell, hogy legyen a következő években. A TEN-T ambiciózus felülvizsgálatára számítunk, amely a törzshálózat befejezésére és a határokon átnyúló szűk keresztmetszetek 2030-ig történő felszámolására összpontosít. Az alternatív üzemanyag-infrastruktúráról szóló irányelv felülvizsgálata lehetőséget ad arra, hogy ambiciózus kötelező célokat határozzunk meg az alternatív üzemanyagok használatára vonatkozóan. Az interoperabilitásra, a közös szabványokra és az egységes fizetési rendszerre vonatkozó követelményekkel együtt egy valóban közös töltőteret lehet létrehozni. Az olyan alternatív üzemanyagok, mint a hidrogén, a meglévő járműpark, különösen a nehézgépjárművek kibocsátásának csökkentésére szolgáló eszköz. Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv felülvizsgálatának támogatnia kell a töltő- és üzemanyagtöltő infrastruktúra kiépítését magán- és középületekben, meglévő és új épületekben. A járművek nagymértékű villamosítása csak akkor lehetséges, ha hatékony, megfizethető és éghajlatbarát akkumulátor-technológiák állnak rendelkezésre. Ma a járműakkumulátorok túlnyomó többségét Európán kívül gyártják, és az európai autógyártók rövid távú túlélése és hosszú távú prosperitása szempontjából kulcsfontosságú lesz az akkumulátorok fejlesztésének és gyártási kapacitásának növelése az EU-ban. Az EU-nak ezért ösztönöznie kell a kutatást és fejlesztést ezen a területen, szoros együttműködésben az ipar és a tudományos élet szereplőivel, növelnie kell az ilyen fejlesztések finanszírozását, és elő kell segítenie az európai járművekbe szánt és külföldre exportálandó akkumulátorok gyártását.
Az autóiparban az átállást a megújuló energiaforrások uniós szintű bővítésével kell támogatni, beleértve a villamos energia versenyképes és megfizethető árát biztosító programot is. A megújuló energiaforrásokról szóló II. irányelv ambiciózus felülvizsgálatának és a nemzeti végrehajtásnak támogatnia kell a hidrogén- és e-üzemanyag-infrastruktúra kiépítését. Csak akkor beszélhetünk hitelesen az ágazatban a kibocsátáscsökkentés jelentős felgyorsításáról és az éghajlati célok eléréséről, ha rövid távon biztosítjuk a megfelelő infrastruktúra meglétét. Az új kibocsátáscsökkentési célok meghatározásának tudományos tényeken és átfogó hatásvizsgálatokon kell alapulnia, és a kibocsátáscsökkentés más útjait, például a rendszer általános hatékonyságának növelését is figyelembe kell venni. Az infrastrukturális beruházásokat a tagállamok személy- és haszongépjárművekre vonatkozó összehangolt ösztönző rendszereinek és egy európai tudatosságnövelő kampánynak kell támogatnia, amely bemutatja a különböző ZLEV-típusok előnyeit. A közúti közlekedés hosszú távú bevonása az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe kiegészítő eszköz lehet, és ezt meg kell fontolni, ha a hatásvizsgálat ezt indokolja. Az EPP képviselőcsoport támogatja a közúti közlekedésbiztonság javítására és a Vision Zero céljainak elérésére irányuló valamennyi erőfeszítést. Az infrastruktúra tervezésekor mindig a biztonságnak kell a legfőbb célnak lennie. Az úthasználók által fizetett adókból, útdíjakból, matricákból vagy üzemanyagvámokból származó bevételeket teljes egészében vissza kell fordítani közúti infrastruktúránk fenntartására, korszerűsítésére és fejlesztésére, beleértve a nagy forgalom közelében élő emberekre gyakorolt negatív következmények ellensúlyozására irányuló intézkedéseket is. Az autóipari ágazat átalakulása elkerülhetetlenül munkahelyek megszűnéséhez fog vezetni. Az új termelési láncokat kulcsfontosságú technológiáknak kell tekinteni, és az EU iparpolitikájának középpontjában kell állniuk. Fokozott európai pénzügyi támogatásra van szükség az átképzéshez és a készségek fejlesztéséhez, különösen azokban az országokban és régiókban, ahol erős az autóipar. A Bizottságnak meg kellene fontolnia az EU állami támogatási szabályainak reformját, hogy a tagállamokon keresztül célzottabb támogatást lehessen nyújtani. A Covid-19 világjárvány negatívan hatott a tagállamok beruházási és finanszírozási kapacitásaira, és a fogyasztók vásárlási döntései elhalasztódnak. A meglévő jogszabályokat felül kell vizsgálni, különös tekintettel a kkv-kra, és a felesleges bürokráciát le kell építeni az adminisztratív és pénzügyi terhek csökkentése érdekében. Lehetővé kell tennünk az autóipar számára, hogy a visszaesést lehetőséggé változtassa, és ezáltal hosszú távú jólétet és munkahelyeket biztosítson. Szükséges jogszabályok: - Olyan átfogó szakpolitikai területek, amelyeken a Bizottság még nem tett javaslatot új kötelező erejű jogszabályra (Részben javasolt, kommunikáció és INI vagy semmi): - Az EU közlekedésbiztonsági politikai kerete 2021-2030 - Következő lépések a "zéró vízió" felé - Az állami támogatási szabályok felülvizsgálata a Covid-19 után is. - Körforgásos gazdaság Folyamatban:
Felújítás:
Kiemelt jogszabály:
2. Légiközlekedés
A légi közlekedést jobban hozzá kell igazítani az új követelményekhez, a környezetbarátabbá tételhez és a digitalizációhoz, anélkül, hogy ez a közlekedési mód sértené az összekapcsolhatóság, a mobilitás, a megfizethető árak, valamint a szolgáltatások biztonságának és védelmének megőrzése terén jelentkező előnyöket. Nem a forgalom, hanem a kibocsátások csökkentését kell biztosítanunk. Az utasok előnyeit nem szabad, hogy érintse az átállási folyamat.
A légi közlekedés a csúcstechnológián alapul. A kibocsátáscsökkentés technológiai fejlődése a forgalom növekedése miatt nem nagyon volt látható.
A 2030-as és a 2050-es célok elérése érdekében néhány irányt kell követni: a légiforgalmi irányítási rendszer korszerűsítése és reformja, a fenntartható repülési üzemanyagokkal,hajtóművekkel, egyéb meghajtási rendszerekkel, például elektromos, hibrid vagy hidrogén üzemanyagokkal és globális csökkentő rendszerekkel kapcsolatos új technológiai megoldásokba történő K+I-be történő beruházás.
További kibocsátáscsökkentés érhető el az egységes európai égbolt 2+ jogszabály elfogadásával és végrehajtásával. A Bizottság javaslatán lehetne javítani, de nem szabadna felhígítani a tagállamok azon törekvéseivel, hogy a tényleges monopóliumot olyan elavult érvekre alapozva, mint a szuverenitás, fenntartsák. A navigációs, kommunikációs és nyomkövető műholdrendszerek használata, valamint az egységes európai égbolt légiforgalmi szolgáltatási kutatás (SESAR) teljes kiépítése hozzájárul az egységes európai digitális égbolt megvalósításához.
A 2021-2027-es európai partnerségekre , mint a SESAR-ra vagy a Tiszta Légiközlekedésre és a CEF-re vonatkozó, 2021-2023-ra összpontosító javaslatok kulcsfontosságúak a légi közlekedés digitalizálásának jövője szempontjából, és megfelelő finanszírozást és eredményeket kell biztosítaniuk, amelyeket demonstrációs projektek bizonyítanak.
A fenntartható repülési üzemanyagoknak növelniük kell piaci részesedésüket, hogy hozzájáruljanak a kibocsátás csökkentéséhez. A ReFuelEUAviation - Fenntartható légi járművek üzemanyagai programnak rendelkeznie kell az ilyen üzemanyagok életciklus-kibocsátásának alapos értékeléséről, a nyersanyagok kiegyensúlyozott felhasználásáról, a végrehajtás világos útjáról, a 2030-ig legalább 10%-os keverési mandátumról, valamint ösztönzőkről, beleértve a termelés és a felhasználás fellendítését szolgáló forrásokat is. Ezt a megbízást legalább uniós szinten az EU-ba érkező és onnan induló valamennyi járatra alkalmazni kell. A Tiszta Légiközlekedés Közös Vállalkozásnak folytatnia és fokoznia kell a technológiai megoldások, többek között az alternatív üzemanyagokra vonatkozó megoldások kidolgozását. Az elmúlt években az új technológiákban alkalmazott hajtóműgyártás jelentős kibocsátáscsökkentést tesz lehetővé. A K+F-et e tekintetben folytatni kell, többek között a Tiszta Égbolt közös vállalkozás keretében. Az új termékek alkalmazását utólagos felszereléssel és felújítási rendszerekkel kell elősegíteni. A Bizottságnak a finanszírozási megoldásokat, például az RRF-et is be kell vonnia e rendszerek előnyeinek vizsgálatába. Az elektromos vagy hidrogénhajtású megoldások alkalmasak kis és közepes méretű repülőgépek számára, amelyeket rövid távú vagy repülési időtartamú, egy útvonalú európai repülésekre lehetne használni. A repülőterekre vonatkozó állami támogatási szabályok felülvizsgálata segíthetne a rövid távú összeköttetések fejlesztésében, hogy jelentősen csökkenjen a kibocsátás és az utazási idő, miközben nő a hatékonyság.
A repülőtereket szisztematikusan össze kellene kötni a városokkal nagy kapacitású vonatvonalakon keresztül. A repülőtereken kizárólag nulla kibocsátású járműveket kell használni. A repülőtéri díjakról szóló irányelv felülvizsgálata során figyelembe kell venni ezeket a követelményeket.
A légi közlekedésnek elő kell mozdítania a CORSIA néven ismert nemzetközi szén-dioxid-kiegyenlítési rendszer kiépítését, és biztosítania kell annak ambícióját. Ennek érdekében az Uniónak egységes álláspontot kell képviselnie a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetben (ICAO). Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS ) felülvizsgálatának átfogó értékelésen kell alapulnia, és a CORSIA-val párhuzamos végrehajtást kell előírnia, beleértve - ha lehetséges - az ICAO által meghatározott gyorsabb referenciaértékeket.
Szükséges jogszabályok:
Folyamatban van:
Folyamatban:
Függőben lévő prioritások:
3. Belvízi utak
A belvízi hajózási ágazat további fejlesztése az intelligens, fenntartható és versenyképes európai közlekedési hálózat kiépítésének egyik sarokköve. Az ágazat gerincét a kkv-k és a családi vállalkozások alkotják. Mivel a belvízi hajózás az egyik legkörnyezetbarátabb közlekedési mód, és nagymértékben kiaknázatlan lehetőségei révén nagy mennyiségű árut szállíthat az Unión belül, alapvető szerepet játszhat az EU éghajlati célkitűzéseinek elérésében. A belvízi közlekedés jelenlegi 6%-os részaránya túlságosan alacsony: a belvízi közlekedés részarányának erőteljes növelése kevesebb közúti torlódást, nagyobb biztonságot, kevesebb kibocsátást és fenntarthatóbb közlekedési rendszert eredményezne.
A néppárti képviselőcsoport ezért holisztikus megközelítést sürget e teljes közlekedési móddal kapcsolatban: növelni kell rugalmasságát, hatékonyságát és fenntarthatóságát, ösztönözni és ösztönözni kell használatát, és lehetővé kell tenni a megfelelő beruházásokat. Egy ilyen megközelítéssel erősíthetjük az ágazat versenyképességét, megőrizhetjük a minőségi munkahelyeket, és fokozhatjuk felkészültségét a jövő európai gazdaságára.
A fizikai infrastruktúra és a hajózás javítása
A sok zsúfolt úttal ellentétben az európai vízi utak szabad kapacitással rendelkeznek, ami jelentős modális váltási potenciált kínál. Az európai belvízi utak hajózhatósága azonban hiányos, és a modális váltást akadályozzák a hiányzó összeköttetések és a szabad folyású belvízi utak gyenge megbízhatósága. A TEN-T felülvizsgálatakor a TEN-T belvízi úthálózat 2030-ig történő kiépítésére kell összpontosítani, megszüntetve a hiányzó kapcsolatokat, és lehetővé téve a minőségi fizikai és digitális infrastruktúra, például a kikötők jobb vasúti összeköttetéseinek kiépítését. Az Európai Néppárti Képviselőcsoport felszólítja az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő a következő NAIADES cselekvési programmal összhangban lévő szabályozási keretre vonatkozó javaslatokat, amelyek európai szintű harmonizációt és szabványosítást biztosítanak mind a minőségi hajózhatóság, mind a felszerelés tekintetében. A jövőnek megfelelő vízi közlekedési infrastruktúrára és hajózásra irányuló célzott finanszírozást kell létrehozni valamennyi finanszírozási eszközben, például az európai összekapcsolódási eszközben, a Kohéziós Alapokban vagy az Európai Beruházási Bank részvételével. Különösen a helyreállítási és alkalmazkodóképességi eszközt (RRF) kell megragadni, mint a belvízi utak számára egyedülálló finanszírozási lehetőséget, amely egyesíti a rövid távú gazdasági fellendülés hatásait a célzott infrastrukturális beruházások hosszú távú előnyeivel. Ezek a beruházások magukban foglalhatják az összekötő vízi utak és csatornák rehabilitációját, hogy további piaci lehetőségeket nyissanak meg.
Reális fenntartható átmenet
Mivel jelenleg nincsenek piackész, nulla kibocsátású technológiák, a néppárti képviselőcsoport felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy reális ütemtervet a szennyező anyagok és az üvegházhatású gázok kibocsátásának további csökkentésére annak érdekében, hogy 2050-re elérjük a szén-dioxid-mentes belvízi hajózási ágazatot, a versenyképesség, a megbízhatóság és a biztonság megőrzése mellett. Az alternatív üzemanyag-infrastruktúráról szóló irányelv (AFID) felülvizsgálatát és a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv (RED II) felülvizsgálatát illetően a néppárti képviselőcsoport támogatja az alternatív üzemanyagok és az infrastruktúra víziúthálózaton való elérhetőségének és bevezetésének technológiasemleges és hálózati megközelítését. A belvízi közlekedés alkalmas lehet a hidrogén, az LNG, a fenntartható üzemanyagok, a hibrid és az elektromos hajók bevezetésére, ha az EU megfelelő kutatási finanszírozást irányít ebbe az irányba, valamint ösztönzi annak használatát és javítja a szükséges beruházások skálázhatóságát. A belvízi hajózási infrastruktúrát jobban be kell illeszteni az európai energiahálózatba, hogy megkönnyítsük mind a szárazföldi energiaellátás használatát, mind pedig a belvízi hajózásban rejlő lehetőségeket az alternatív üzemanyagok szállítására. Ugyanakkor a néppárti képviselőcsoport üdvözli a belvízi hajózásból származó kibocsátások csökkentésére irányuló minden könnyen alkalmazható lehetőség alkalmazását, beleértve az áthidaló üzemanyagokat és az olyan átmeneti rendszereket, mint a meglévő hajók jobb katalizátorai és szűrői. Mivel az európai belvízi utakon közlekedő hajók mintegy 80%-a a 20. században épült, a közelgő flottafelújítás során a legjobb lehetőségeket kívánjuk kínálni az ágazatnak: A szabályozási stabilitás és a pénzügyi támogatás kulcsfontosságú ahhoz, hogy megfizethető és tisztább hajók kerüljenek bevetésre Európa folyóin és csatornáin. Ezért kérjük, hogy a belvízi hajózás utólagos átalakítási és flottafelújítási programjait, valamint a tagállamok adókedvezményeket nyújtsanak az ágazat átállásának megkönnyítése érdekében.
A digitális átállás felgyorsítása
A digitalizáció és az automatizálás jelentős lehetőségeket kínál a belvízi közlekedés számára. A digitális adatcsere és az automatizált folyamatok hozzájárulnak a forgalomáramlás és a kapacitásgazdálkodás optimalizálásához, ami az ágazatot egyre hatékonyabbá, biztonságosabbá és fenntarthatóbbá teszi. A kikötők torlódási problémáinak megoldására is alkalmasak, lehetővé téve az áruk hatékony kezelését és a logisztika javítását a tengeri és a belvízi hajózás közötti jó kapcsolat alapján. Az EPP-képviselőcsoport a belvízi hajózási ágazatban a digitális technológiák fejlesztésére és alkalmazására irányuló stratégiát szorgalmaz, amely meghatározza mind az interoperábilis szabványokat a különböző közlekedési módok és határok között, mind a szükséges kutatási intézkedéseket és finanszírozást, többek között a Horizont Európa keretprogramon belüli célzott felhívásokon keresztül. A belvízi hajózási szabványok kidolgozásával foglalkozó európai bizottság (CESNI) szabványait és a folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló irányelv szabványait aktualizálni kell, hogy biztosítsák az interoperabilitást más közlekedési módokkal, és lehetővé tegyék az innovatív megoldások gyors fejlesztését és bevezetését. A digitalizált és automatizált ágazatra való áttérés azt is kiemeli, hogy a munkaerő számára megfelelő képzés és oktatás szükséges, biztosítva, hogy a belvízi hajózás vonzó munkahely legyen, magas szociális, képesítési és biztonsági normákkal.
Európai multimodális szállítás
Mivel az EU multimodális közlekedése csak lassan fejlődött, olyan európai multimodális közlekedési hálózat létrehozására szólítunk fel, amely optimalizálja a különböző közlekedési módok közötti kölcsönhatást. Az érdekelt felekkel együttműködve az EU-nak intézkedéseket kell hoznia az európai gazdaságon belüli multimodális szállítást akadályozó jogszabályi, adminisztratív és határokon átnyúló akadályok felszámolására. Ezt a multimodális jövőképet a következő NAIADES cselekvési programban kell kidolgozni. Továbbá ösztönözni kell az intermodális kikötői platformok fejlesztését. A néppárti képviselőcsoport kéri, hogy a TEN-T belvízi folyosók hajózhatóságának és multimodális összeköttetésének javítására indítsanak egy, az RRF által finanszírozott, európai hozzáadott értéket képviselő projektet.
4. Tengerészeti ágazat
A néppárti képviselőcsoport teljes mértékben elkötelezett az európai tengeri közlekedés megerősítése és a jövőre való alkalmassá tétele mellett. Az európai tengeri közlekedés már most is a leghatékonyabb energiafelhasználású és környezetvédelmi szempontból leghatékonyabb közlekedési mód a szállított árutonnánkénti és a megtett kilométerenkénti kibocsátás alapján, de még többet lehet tenni a hatékonyság és a fenntarthatóság növelése érdekében, miközben megőrizhető a nemzetközi versenyképesség és a munkahelyteremtésben és a növekedésben betöltött döntő szerepe. Ezek az irányadó elveink a tengeri közlekedéssel kapcsolatos uniós jogszabályok közelgő felülvizsgálatához:
5. Vasúti árufuvarozás
Az EPP képviselőcsoport teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy a következő években pozitív növekedést érjen el a vasúti árufuvarozásban annak érdekében, hogy 2030-ra elérje a 30%-os modális részesedést. EPP-frakciónk biztosítéka e cél eléréséhez: a polgárok és a vállalatok szállítási költségei nem emelkedhetnek, a közúti szállítás tonnakilométerenkénti (t/km) költségét tekintve viszonyítási alapnak. A sikerhez vezető EPP-frakciónk útja a meglévő szabályozási keret, a jogi szervezet javítása, valamint a technológiai és működési akadályok csökkentése.
Ez a vasúti árufuvarozásra vonatkozó jogalkotási ütemtervünk:
6. Intelligens és fenntartható városi mobilitás
A városi mobilitási szokások és a fogyasztói magatartás megváltozását a Covid-19-járvány felgyorsítja, és ezt nagymértékben elősegítik az intelligens és fenntartható digitális megoldások. A városi területeken az emberek hajlandóak átállni az intelligens és fenntartható közlekedési módokra, különösen a mindennapi mobilitás során, a váltás fő feltétele pedig a költség, az elérhetőség és a gyorsaság. Az EU városi közlekedéspolitikájának elő kell segítenie és fel kell gyorsítania a megfelelő feltételek megteremtését a biztonságos, versenyképes és megfizethető fenntartható alternatívák nagyobb arányú elterjedéséhez, hozzájárulva ezzel az EU 2030-ig és azon túlra kitűzött ambiciózus éghajlati céljainak eléréséhez.
A városi területeken a jelenlegi kihívások egyike a jól szervezett, felhasználóbarát, megfizethető és klímasemleges tömegközlekedési rendszerek biztosítása, amelyek jó minőségű szolgáltatásokat nyújtanak a felhasználóknak, beleértve a "háztól-házig" szolgáltatásokat is. A tiszta járművek arányának növelése a tömegközlekedési flottában kulcsfontosságú a káros szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a városok levegőminőségének javítása szempontjából. Uniós szinten megfelelő pénzügyi és jogi ösztönzőket kell bevezetni a hatékony, klímasemleges tömegközlekedési rendszerek létrehozásának elősegítésére. A tiszta járművekről szóló irányelv és annak jövőbeni frissítése hatékony eszköz ennek elérésére. A tömegközlekedési rendszereknek a városi területeken a klímasemleges mobilitásra való áttérésben betöltött döntő szerepével párhuzamosan az intelligens és fenntartható alternatív mobilitási megoldások (megosztott autók, fuvarmegosztás, elektromos kerékpárok és robogók, valamint a mikromobilitás egyéb formái) kiegészítő jellegűek lehetnek, és mobilitási igényeiknek megfelelően szélesebb körű választási lehetőségeket biztosíthatnak a fogyasztók számára. A mikromobilitás különböző formáival kapcsolatos szabályozás hiánya nagy kockázatot jelent a fogyasztók és a közlekedés más résztvevőinek biztonságára nézve. A CE-jelölésre és annak alkalmazására vonatkozó jogszabályok vizsgálata és/vagy az ilyen járművek típusjóváhagyási rendeletbe való esetleges bevonása megoldást jelenthet.
A mobilitás mint szolgáltatás (MaaS) valamennyi mobilitási szolgáltatást (tömegközlekedés, megosztott és mikromobilitás) integrálja, és így az utazás költségeit és időtartamát figyelembe véve tájékoztatást nyújt az elérhető legjobb szolgáltatásokról. A dugódíjakra és az alacsony kibocsátású zónákra (LEZ) vonatkozó egyedi hozzáférési szabályok és a hozzáférés érvényesítése a városi területeken az egységes európai közlekedési térség további széttagoltságát eredményezik, és ellentétesek az egységes piac elveivel. Az EETS-irányelv felhasználható az e zónák közötti utazás harmonizálására és lehetővé tételére, de vannak jogszabályi korlátok, mivel ezek a zónák a helyi hatóságok hatáskörébe tartoznak.
A városokban az intelligens parkoláskezelés fejlesztése és alkalmazása hatalmas lehetőségeket rejt magában a kibocsátások csökkentése, a torlódások elkerülése és az időmegtakarítás terén. Az alternatív mobilitási szolgáltatásokkal, az intelligens városi logisztikával, a dugódíjakkal és a LEZ-ekkel kapcsolatos harmonizált szabályozási elvek és/vagy közös szabványok és technológiai megoldások szabályozási iránymutatást adhatnának a tagállamok számára, így biztosítva az intelligens és fenntartható mobilitási megoldások egyenlő mértékű elterjedését, beleértve a vidék és a város közötti összeköttetés javítását az egész Európai Unióban, valamint az egységes európai közlekedési térség megerősítését. Az elektromos töltőpontok átfogó hálózatára és más típusú alternatív üzemanyagokhoz való hozzáférésre van szükség a külvárosokban és a városi területeken, hogy felgyorsuljon a tiszta járművek elterjedése a polgárok körében. Az ennek elérését szolgáló eszköz az alternatív üzemanyag-infrastruktúráról szóló irányelv, amelynek aktualizálása hamarosan megtörténik.
A városi területeken jelentkező kihívások megoldásához - figyelembe véve az EU fogyatékossággal kapcsolatos politikáját és különösen a fogyatékkal élők, a csökkent mozgásképességűek és az idősek számára nyújtott szolgáltatások hozzáférhetőségét - jól szervezett, integrált és megfizethető tömegközlekedési rendszerre van szükség. Ezek a követelmények összhangban lesznek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel (UNCRPD), amely az első olyan emberi jogi egyezmény, amelynek az EU részes fele lett. Az akadálymentesítésről szóló európai irányelv felülvizsgálata elképzelhető ennek kezelésére.
Minden jövőbeli intézkedésnek tudományosan megalapozottnak és technológiailag semlegesnek kell lennie, és olyan átfogó hatásvizsgálatokat kell követnie, amelyek figyelembe veszik a gazdasági, környezeti és társadalmi következményeket. A fent említett vonatkozó uniós jogalkotási intézkedéseken túlmenően ezeket a célkitűzéseket az Európai Bizottság által tervezett alábbi jogalkotási és nem jogalkotási tevékenységek révén lehetne elérni.
A tervek között szerepel még:
16 available translations
Table of content
6 / 54