Az EPP képviselőcsoport szociálpolitikai álláspontja

A munkamódszerünk soha többé nem lesz ugyanaz. A technológiai forradalom, amelynek tanúi vagyunk, hallatlan technikai fejlődéshez és új üzleti lehetőségekhez vezet. A globális kereskedelem, az erős közös valuta, az európai ipari és környezetvédelmi szabványok és az erős egységes piac a sikeres vállalatok, a több adóbevétel, valamint a több és jobb munkahely erényes körforgását hozza létre. A fejlődés jóléthez vezet. Ugyanakkor ez a technológiai forradalom gyökeresen megváltoztatja a gazdasági mintákat, a társadalmi rendszereket és a munkaerőpiacot.

Kereszténydemokrataként támogatjuk a technológiai forradalomban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását, miközben biztosítjuk, hogy társadalmunkban mindenkinek esélye legyen részt venni ebben a jólétben. Senki sem maradhat le, és olyan politikák mellett kell kiállnunk, amelyek figyelembe veszik a demográfiai kihívást, és elősegítik az esélyegyenlőséget mindenki számára, különösen azok számára, akiket a válság a leginkább sújt, mint például a kiszolgáltatott csoportok, a családok, a fiatal generáció és az idősek. Úgy gondoljuk, hogy értékeink minden eddiginél érvényesebbek, és a legerősebb kiindulópontot jelentik a jövő megtervezéséhez. Ezek ötvözik a konzervatív, a liberális és a keresztény-szociális gondolkodásmódok legjavát. A szociális piacgazdaság koncepciója, amely egyensúlyt teremt egyrészt a szabadság és az egyén korlátlan fejlődése, másrészt a társadalom minden tagjával való szolidaritás között, kulcsfontosságú válasz korunk kihívásaira.

Ezt a méltóságon és érdemen alapuló tisztességes munka biztosításának keretében kell megvalósítani, és olyan társadalomhoz kell vezetni, amely több, mint az egyéni erőfeszítések puszta összege. Ez azt jelenti, hogy Európának a tagállamokkal együtt fel kell lépnie a munka tiszteletben tartása és a tisztességes bérezés biztosítása érdekében. A fizetéseknek lehetővé kell tenniük, hogy az emberek tisztességes életet élhessenek. Ez vállalkozói szabadságot és egyenlő versenyfeltételeket is jelent a kereskedelemben, az egységes piacon és a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban. A gazdaság azonban minden férfi és nő szolgálatában áll, nem pedig fordítva. Az erős egységes piac, a társadalmi stabilitás és a méltányosság kéz a kézben járnak. Ahhoz, hogy az egységes piac teljes mértékben ki tudja aknázni a benne rejlő lehetőségeket és lehetővé tegye a tisztességes versenyt, megfelelő minimumszabályokra van szükség, többek között a munkahelyi biztonságra, a kiszolgáltatott csoportok védelmére, a megkülönböztetésmentességre és a tisztességes kiküldetési normákra, valamint a hátrányos helyzetű régióknak a strukturális alapokon keresztül nyújtott különleges támogatásra.

Ez a szociálpolitika része volt az EGK-t létrehozó Római Szerződéseknek, amelyek a társadalmi haladás és a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés átfogó célját hangsúlyozzák. Kötelességünk folytatni ezt az örökséget, és átvinni azt a 21. századba. Amikor az EU eredeti hat alapító tagállama 1957/58-ban összejött, példátlan gazdasági, társadalmi és technológiai változásokkal kellett szembenézniük. Tudták: a fejlődésnek egyszerre kell gazdasági és társadalmi jellegűnek lennie, amelyben mindenki képességei szerint vehet részt, hogy egy új közösséget és egy új társadalmat hozzanak létre, amely a szabad, nyitott és igazságos szociális piacgazdaságon alapul, amely lehetővé teszi a gazdaságok növekedését, valamint a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentését.

A lehetőségek megőrzése a COVID-19 idején

A szociális piacgazdaság iránti elkötelezettségre most nagyobb szükség van, mint valaha. A COVID-19 mély gazdasági és társadalmi hatása csak a legújabb példa arra, hogy miért kell európai szinten foglalkoznunk a szociális kérdésekkel: nem azért, hogy minden egyes részletet szabályozzunk, hanem hogy támogassuk a tagállamokat és biztosítsuk, hogy az esélyegyenlőség továbbra is az európai projekt középpontjában maradjon - a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett.

A COVID-19 aránytalan hatást gyakorol a különböző tagállamokra, a különböző régiókra és társadalmunk különböző csoportjaira, a legsúlyosabb hatást a legkiszolgáltatottabb csoportokra gyakorolja. A világjárvány rávilágított számos meglévő egyenlőtlenségre és felgyorsította a veszélyes társadalmi tendenciákat. A gazdasági visszaesés számos megélhetést veszélyeztet. Ezt szem előtt tartva állapodtunk meg abban, hogy a nemzeti intézkedéseket európai szintű intézkedésekkel, például a SURE programmal egészítjük ki, hogy a gazdasági és társadalmi szolidaritást egyszeri intézkedésként biztosíthassuk Európában. A hitelalapú rendszer kizárja az erkölcsi kockázatot, miközben minden európai tagállam számára biztosítja a szükséges eszközöket ahhoz, hogy a világválság idején biztonsági hálót nyújtson, támogassa a nemzeti rövidtávú munkarendszereket és elkerülje a tömeges elbocsátásokat. Az Európai Bizottság által kibocsátott közös kölcsönökből finanszírozott és a tagállamok garanciáival biztosított eszköz a válság idején az európai szolidaritás egyértelmű jele.

A SURE-ban látjuk az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által bejelentett európai munkanélküli segély-viszontbiztosítási rendszert, most, hogy a válság gazdasági következményei a vártnál tovább tartanak. Az eszközt tehát a jelenlegi rendkívüli helyzet időtartamára meg kell hosszabbítani, továbbra is kölcsönökön kell alapulnia, és csak súlyos külső pénzügyi/gazdasági sokkok esetén kell aktiválni.

A megfelelő készségek fejlesztése a jövőre nézve

A COVID-19-re adott válaszunk részeként meg akarjuk erősíteni gazdaságaink versenyképességét azáltal, hogy biztosítjuk, hogy társadalmainkban mindenki rendelkezzen a megfelelő készségekkel ahhoz, hogy munkát találjon és tehetségét kibontakoztassa, különösen a most a COVID-19 válságtól szenvedő fiatal generáció. Be kell fektetnünk a humán tőkébe és a tudásba, hogy lépést tudjunk tartani a modern munkaerőpiac követelményeivel. Különösen a fiatal generáció szenved a magas munkanélküliségtől, miközben sok munkaadó nem tudja betölteni az üres álláshelyeket, mert nem talál megfelelő képzettségű embereket.

Szükség van az uniós oktatási programok megerősítésére, ugyanakkor a képzés és az oktatás összehangolására a jövő gazdaságának és társadalmának igényeivel, a munkavállalók és tanárok támogatására a megfelelő készségek elsajátítása érdekében, valamint a digitális infrastruktúrába történő beruházásokra. A gazdaságélénkítési terv által a következő generációs uniós eszköz keretében biztosított források jelentős részét a képzettségnövelésre és az egész életen át tartó tanulásra kell fordítani.

Azt is szeretnénk, ha az EU új digitális platformokat alakítana ki a határokon átnyúló oktatás és a munkalehetőségek számára.

Ezek az intézkedések nem korlátozódhatnak kizárólag a közvetlen helyreállítási erőfeszítésekre. Az előrejelzések szerint a jövőben az EU-ban egyre többen fognak magasan képzett munkakörökben dolgozni, miközben az alacsonyan képzett munkahelyek iránti igény várhatóan csökkenni fog. Ezért az inkluzív oktatási és képzési rendszereket meg kell reformálni és korszerűsíteni kell, hogy a munkavállalók képzettségét a munkaerőpiac követelményeihez igazítsák, beleértve a zöld üzletet és a digitalizációt is. Összességében ennek a politikának összhangban kell lennie a szociális jogok európai pillérével, a Green Deal-lel és a digitalizációval.

Az oktatás befektetés közös jövőnkbe, és az egyén fejlődésének és önmegvalósításának egyik legfontosabb eszköze. Pozitív hatással van a társadalmi kohézióra, amely a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a foglalkoztatás előfeltétele.

Digitális egységes piac: Lehetőség a túlszabályozás helyett

Úgy véljük, hogy a munkaerőpiac fokozódó digitalizációját és az új technológiákat inkább lehetőségnek, mint fenyegetésnek kell tekinteni. Azt akarjuk, hogy a digitális üzleti modellek és a megfelelő új munkalehetőségek virágozzanak Európában. Azt akarjuk, hogy kontinensünk a világ vállalkozói fellegvárává váljon.

Azt akarjuk, hogy az online piacterek, az alkalmazásszolgáltatók és a gig-gazdaság a hagyományos vállalkozásokhoz hasonlóan az adózási és munkaerő-piaci szabályok hatálya alá tartozzon, miközben biztosítjuk a fogyasztóvédelmet és a bizalmat.

A munkaerőpiac digitalizációjának, beleértve a platformmunkát is, tiszteletben kell tartania a szociális partnerek munkáját, és nem vezethet új típusú foglalkoztatási státuszhoz. A munkavállalók és a független vállalkozók foglalkoztatási státuszának megkülönböztetésére szolgáló egyértelmű kritériumokkal kívánunk fellépni a hamis önfoglalkoztatás ellen. Az induló vállalkozások és a kkv-k szabadon alkalmazhatnak innovatív munkamodelleket, anélkül, hogy akadályoznák a tisztességes versenyt, megsértenék a munkaerő-piaci szabályokat vagy megkerülnék a társadalombiztosítási kifizetéseket.

A munkavállalóknak és a munkavállalóknak is részesülniük kell a digitalizációs folyamatokból, mint például a home office munka tisztességes keretei, a mesterséges intelligenciával kiegészített támogató rendszerek, miközben szem előtt kell tartaniuk a kikapcsolódáshoz való jogukat. Biztosítani akarjuk, hogy a munkahelyek sokszínűsége és a munkaidő és a munkavégzés helyének rugalmassága önkéntes választás kérdése legyen, és ne jelentse a munkavállalók jogainak megsértését.

A minimálbérek szabályozása helyett keretet biztosítunk.

Üdvözöljük, hogy az Európai Bizottság tartózkodik a minimálbérek meghatározására vonatkozó kötelező érvényű formula kidolgozásától, miközben közös európai módszert javasol a mindenki számára megfelelő bérezés biztosítására, valamint a tisztességtelen gyakorlatok és a munkavállalók szociális védelmi normáinak leminősítése megszüntetésére. A javaslat középpontjában a tagállamok alapvető jogainak és a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása áll, amelyek a szociálpolitikai megközelítésünket irányítják.

Európa jóléte nem a központosított döntéseken alapul, hanem tiszteletben tartja a tagállamok és a régiók törvényeit, szokásait és hagyományait, különösen egy olyan érzékeny területen, mint a szociálpolitika. Mindazonáltal az európai szellem és az emberközpontú gazdasági és szociális megközelítés az egység és a befogadás érzését is magában foglalja, és megoldásokat kell kínálnia a szegénység, a tisztességtelen gyakorlatok és az alulról jövő verseny megelőzésére. Az európai minimálbérre vonatkozó javaslatnak összhangban kell állnia a szociális jogok európai pillérének 6. elvével, lehetővé téve mindenkinek a tisztességes megélhetést, bárhol is dolgozik.

E javaslat középpontjában a nemzeti hagyományok tiszteletben tartásának, valamint a szociális partnerek szabadságának és szerepének megerősítésének kell állnia. A mi megközelítésünk tehát nem az, hogy megváltoztassuk azt, ami nemzeti szinten jól működik, hanem az, hogy megerősítsük a meglévő nemzeti rendszereket, nagy hangsúlyt fektetve a szociális párbeszédre, a kollektív tárgyalásokra és azok kötelező erejére. A szubszidiaritás és a szolidaritás kéz a kézben járnak, és ugyanannak az éremnek a két oldala. Ugyanakkor minimális normákat tartalmazó biztonsági hálókat kell kialakítani annak érdekében, hogy az Unióban minden munkavállaló tisztességes fizetést kapjon, és hogy az alacsony bérű ágazatok, az atipikus és bizonytalan munkakörülmények, valamint a szociális biztonsági rendszerek leépítése felszámolható legyen.

Ahol a tagállamok szabadon döntenek a minimálbér megállapítása mellett, a tagállam vagy a szociális partnerek által meghatározott szinten, ott biztosítani akarjuk, hogy az megfeleljen a munkavállalók, méltóságuk és az Európai Unió legalapvetőbb elveinek tiszteletben tartása érdekében egyértelműen meghatározott minimumnormáknak. A szubszidiaritás érdekében elutasítjuk a minimálbér szintjét meghatározó, jogilag kötelező érvényű ajánlásokat és kritériumokat.

A méltányosság biztosítása a visszaélések elleni küzdelemmel

Az egységes piac nyitottsága és a mindenki számára biztosított lehetőségek csak akkor biztosíthatók, ha az EU szigorúan fellép minden visszaéléssel szemben. Azt akarjuk, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság prioritásként teljes mértékben működőképessé váljon, hogy támogassa és erősítse a nemzeti munkaügyi felügyelőségek és hatóságok, valamint a szociális partnerek kapacitását, hogy a nemzeti és regionális hatóságokkal szoros együttműködésben biztosítsa a tisztességes mobilitást, a munkavállalói jogok határokon átnyúló hatékony érvényesítését, valamint a szociális csalás, a visszaélések és a dömping elleni hatékony fellépést.

A visszaélésszerű gyakorlatok elleni fellépés és a munkavállalókkal való egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a vállalkozói lánc egészén belül fel kell lépnünk a visszaélésszerű alvállalkozói szerződések ellen, amelyek mesterséges konstrukciókat alkalmaznak, mint például a postaládás cégek, a színlelt munkaerő-kölcsönzés és a színlelt önfoglalkoztatás.

Annak érdekében, hogy mind a nemzeti hatóságok, mind az ELA megfelelő eszközzel rendelkezzen a visszaélések azonosításához, törekednünk kell arra, hogy a szociális biztonsági információk elektronikus cseréje (EESSI) a lehető leghamarabb teljes mértékben működőképes legyen. Ez megkönnyíti a társadalombiztosítási intézmények közötti határokon átnyúló adatcserét, és felgyorsítja az egyedi esetek kezelését, miközben nem ró további terhet a vállalkozásokra vagy a munkavállalókra. Ezen túlmenően előre kell lépnünk a digitális európai társadalombiztosítási szám (ESSN) ügyében, amely a jogbiztonság, a méltányos mobilitás, valamint a munkavállalói jogok védelme és érvényesítése érdekében szükséges.

Ez elősegítené a szociális biztonsági jogok határokon átnyúló védelmének fokozását, a visszaélések elleni küzdelmet és az Európai Munkaügyi Hatóság végrehajtási kapacitásának javítását.

Családbarát politikák

Olyan családbarát politikák mellett állunk ki, amelyek segítik a gyermekek jobb életkezdését, és a szülők számára, hogy megtalálják a megfelelő egyensúlyt szakmai karrierjük és családi kötelezettségeik között. Egy gyermek életútja nagymértékben függ attól, hogy szülei mennyi időt és törődést fordítanak rá élete első éveiben. Aggódunk a korai iskolaelhagyók száma miatt, akiket a későbbi munkanélküliség és szegénység veszélye fenyeget, és ez a helyzet sok esetben generációk között ismétlődik.

Az EU-nak és a tagállamoknak ösztönöznie kell a munkáltatókat családbarát intézkedések elfogadására, például arra, hogy a szülők számára lehetővé tegyék a távmunka igénybevételét, valamint azt, hogy átmenetileg, jelentős fizetéscsökkentés és munkahelyi mobilitás nélkül csökkentsék munkaidejüket annak érdekében, hogy biztosítsák gyermekeik gondozását és oktatását. Fontos, hogy a távmunka szabályozása során megőrizzük a világjárványos válság tanulságait, anélkül, hogy a munkáltatók vagy a munkavállalók kárára tennénk.

Kötelességünk olyan európai politikákat létrehozni és javítani, amelyek garantálják a gyermekek és fiatalok jogainak tiszteletben tartását, és amelyek garantálják jólétüket.