A kohéziós politika jövője

07.10.2016

A kohéziós politika jövője

Kiadvány picture

BEVEZETÉS

Miért van szükség a kohéziós politikára ma és a jövőben?

Az EPP Képviselőcsoport támogatja a kohéziós politikát, amely olyan strukturális politika, mely az EU 2020 Stratégiának megfelelően Unió-szerte előmozdítja a növekedést és a gazdasági fejlődést, valamint a reálgazdasági beruházások egyik legfontosabb uniós eszköze. A kohéziós politika az európai szolidaritás egyik kifejeződése, amely csökkenti a gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségeket. A politika továbbá valódi és közös európai önérdek a munkahelyek és a növekedés biztosítása szempontjából egész Európában úgy, hogy egyetlen térség se maradjon le.

Az államadósság- és pénzügyi válság következtében az állami befektetések jelentős mértékben csökkentek, így a legtöbb tagállamban az esb-alapok és a tagállamokkal való társfinanszírozás jelentik az állami beruházások fő forrását, ami közvetlen hatással van a polgárok életére. A kohéziós politika következetesen hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez, és a 2020 utáni időszakban is hozzáadott értéket képvisel majd. Ez kiemeli a kohéziós politika és a közös európai célok közötti szoros kapcsolat jelentőségét.

KOHÉZIÓS POLITIKA JELENE

Erősségek: Teljesítményorientált politikai keret

Az EPP Képviselőcsoport vezető szerepet játszott a 2014–2020-as időszakra vonatkozó kohéziós politika kidolgozásában és szilárdan támogatja a tematikus koncentrációt, melynek révén a beruházások konkrétan az adott téma esetében meghatározott teljesítménymutatókra és célértékekre vonatkozó konkrét célkitűzésekre és prioritásokra összpontosulnak, ami a kohéziós politikát teljesítményorientált politikává teszi.

Üdvözöljük a közös teljesítménymutatók használatát, amelyek Uniós szinten összesíthető információkkal szolgálnak valamennyi program esetében, és ezáltal a beruházásokról szóló jelentéstétel alapját képezhetik. Hangsúlyozzuk a jelentéstétel javításának szükségességét a közös teljesítménymutatókra vonatkozó adatok minőségét illetően.

Az EPP Képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy a jelenlegi pénzügyi keretben bevezetett eredményességi tartalék javíthatja a kohéziós politika operatív programjainak végrehajtását, de az elkülönítés időzítése további vizsgálatot igényel.

LEHETSÉGES PROBLÉMÁK

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó szabályozási keret elfogadására 2013 végén került sor az elhúzódó tárgyalások és a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos későn meghozott megállapodás miatt. Ennek következtében az operatív programok elfogadása nem történt meg időben és a kötelezettségvállalási előirányzatok jelentős részét át kellett csoportosítani 2014-ről 2015-re, hogy azok ne vesszenek el.

Aggasztónak tartjuk, hogy a kohéziós politika operatív programjainak megvalósítása lassan kezdődött meg, ami a politika helyi megvalósítására is hatással volt. Álláspontunk szerint rendkívül fontos a végrehajtás aktuális állapotának megismerése, ezért egy jobb és teljesebb nyílt hozzáférésű, valós időben frissülő adatportálra van szükség.

A megkésett végrehajtás egy 2017-től kezdődő fenntarthatatlan hátralékmennyiség ismételt kialakulásának kockázatát is növeli. Több operatív programnak az átviteli eljárás révén történő elfogadása és a nem elkülönített kötelezettségvállalási előirányzatok 2014-ről 2015-re történt átcsoportosítása jelentős mértékben növeli a kötelezettségvállalások visszavonásának kockázatát 2018-ban.

Az EPP Képviselőcsoport szintén aggasztónak találja az operatív programok hatóságainak lassú kijelölését, ami elméletileg nem gátolja a végrehajtás megkezdését, ám akadályozza az időközi kifizetések végrehajtását, ez pedig hatással van a végrehajtás megkezdésére.

JAVASLATOK SÜRGŐS FELLÉPÉSEKRE

A középtávú tervezési időszak második felét illetően a kohéziós politika hosszú távú stratégiai tervezésének akadályozása nélkül sürgetjük a Bizottságot, hogy terjessze elő a szükséges jogalkotási javaslatokat.

  • Az EPP Képviselőcsoport támogatja a szabályok stabilitását, amelyeket csak szelektív módon szabadna változtatni, amennyiben valóban szükséges.
  • A hatóságokra és a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentése, valamint a források elérhetőségének növelése érdekében fel kell tárni az egyszerűsítés újabb módjait, többek között az alábbiakat:
  • a papírmunka, az idő és a költségek csökkentése a pályázati dokumentumok számának csökkentésével, valamint az értékelési/jóváhagyási/szerződéskötési eljárások egyszerűsítésével;
  • az e-kohézió növelése;
  • az ellenőrzési, figyelemmel követési és jelentéstételi tevékenységek csökkentése és optimalizálása a tagállamokban az eljárások fokozottabb digitalizációja és szabványosítása révén;
  • a kedvezményezettekre vonatkozó adat- és információszolgáltatási követelmények csökkentése a pályázati és jelentéstételi folyamatban, valamint a dokumentumok nyilvántartására vonatkozó követelmények csökkentése a projektek lezárulta után;
  • a keresztfinanszírozási szabályok lehető legnagyobb mértékű összehangolása;
  • a pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályok egyértelműbbé tétele;
  • az esb-alapokra és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok ötvözésének egyértelművé tétele;
  • az uniós pénzügyi szabályok egyszerűsítése;
  • a csalások és hibák egyértelmű megkülönböztetése.
  • A társadalmi-gazdasági fejleményekkel kapcsolatos válaszkészség javítása érdekében rugalmassá kell tenni az operatív programok módosítására vonatkozó eljárásokat.
  • El kell kerülni a nemzeti és uniós pénzügyi szabályok közötti ellentéteket. Ilyen jellegű ellenétetek esetén az uniós pénzügyi szabályok élveznek elsőbbséget.
  • Az éves költségvetési eljárás során elfogadott kifizetési előirányzatoknak ki kell elégíteniük a korábbi kötelezettségekből származó szükségleteket, különös tekintettel az időszak végére, amikor a tagállamok több kifizetési igényt nyújtanak be. A fennmaradó kifizetési kérelmi hátralékok felhalmozódásának elkerülésére a Bizottságnak egy 2023-ig tartó kifizetési tervet kellene benyújtania.
  • Az érintett fellépések végrehajtásának teljes vagy részbeni elmaradása miatt visszavont kötelezettségvállalásokat ismét elérhetővé kell tenni az uniós költségvetésen belül, hogy azokat a költségvetési hatóság mozgósíthassa az éves költségvetési eljárás keretében.
  • Rugalmasságot sürgetünk az eredményességi tartalék elkülönítésének tekintetében, aminek korábban kell megtörténnie azon programok esetében, amelyek teljesítették a kitűzött célokat és főbb célkitűzéseket.
  • Az igazgatási kapacitást folyamatosan bővíteni kell; ebben a tekintetben jól működő és rugalmas e-kormányzati megoldásokat kell keresni.
  • A nemzeti és regionális hatóságok szerepvállalásának növelése szellemében a Bizottságnak kiemeltebb szerepet kell kapnia a tagállami igazgatásoknak történő támogatásnyújtásban és tanácsadásban jóval a programok végrehajtásának megkezdése előtt.
  • Fokozottabban kell összpontosítani az igazgatási szervek képzésére. A kifizető ügynökségek / regionális kifizető hatóságok vezetőit a Bizottságnak kell kiképeznie és személyesen akkreditálnia.
  • A beruházások hatásainak maximalizálása érdekében fokozni kell az egyéb szakpolitikákkal és eszközökkel – köztük a Horizont 2020-szal, az ESBA-val és más pénzügyi eszközökkel – kialakított szinergiákat, és vezérelvként az „egyenlő bánásmód” megközelítést kell alkalmazni az eljárások, például az állami támogatásokra vonatkozó szabályok esetében.
  • Az intelligens szakosodás módszerének kell mintául szolgálni a szakpolitikai végrehajtáshoz.
  • Növelni kell a kohéziós politika láthatóságát. Az átláthatóság biztosítása és a források eredményeinek széles körű ismertetése érdekében az információra és kommunikációra vonatkozó valamennyi jogi rendelkezést maradéktalanul végre kell hajtani.
  • Fokozni kell az európai szemeszterrel való következetességet és egységességet a kohéziós politika és az országspecifikus ajánlások közötti kapcsolat megerősítésével oly módon, hogy a kohéziós kiadások továbbra is az utóbbi által meghatározott prioritásokra irányuljanak. A kohéziós politikának ezenkívül továbbra is támogatnia kell a szerkezeti reformokat és a technikai segítségnyújtást.

KOHÉZIÓS POLITIKA 2020 UTÁN

Az EPP Képviselőcsoport határozottan támogatja a 2020 után is erős, kiegyensúlyozott kohéziós politikát.

Hatály

  • Az EPP Képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy a 2020 utáni kohéziós politikának továbbra is valamennyi tagállamra és uniós régióra kiterjedő uniós beruházási politikának kell maradnia. Ugyanakkor a jövőbeli kohéziós politika egyik célkitűzésének továbbra is az európai régiók közötti különbségek csökkentésének és újabb különbségek megakadályozásának kell lennie az EUMSZ 174. cikke szerint. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy megfelelő egyensúlyt kell teremteni e két egymást kiegészítő célkitűzés között.
  • A helyszíni eredményesség maximalizálása érdekében a pénzügyi eszközöknek mindig az adott helyzetnek megfelelőnek kell lenniük és ki kell egészíteniük az alapokat.
  • Az EPP Képviselőcsoport támogatja a tematikus célkitűzések megközelítés meghosszabbítását, és úgy véli, hogy a jelenlegi uniós politikai prioritásokat tükröző célok mellett konkrét területi célra is szükség van például a városok és a vidék integrált fejlődésének erősítése érdekében.
  • A jövőbeli kohéziós politikában a régióknak továbbra is NUTS II besorolásúnak kell lenniük anélkül, hogy bizonyos kijelölt prioritások esetében kizárnák a NUTS III besorolás lehetőségének alkalmazását.
  • Fenn kell tartani a régiók jelenlegi besorolási rendszerét (kevésbé fejlett, átmeneti és fejlettebb régiók). Az „átmeneti régiók” kategória bevezetése bizonyította létjogosultságát, ezért ezt a kategóriát fenn kell tartani. Ugyanakkor a teljesítménymérés esetében pontosabb mutatókat szorgalmazunk.
  • A kohéziós politika uniós költségvetésbeli részesedését a jövőben is fenn kell tartani.

Megosztott irányítás

  • Az EPP Képviselőcsoport támogatja a megreformált megosztott irányítási megközelítést az esb-alapok esetében a 2020 utáni időszakban és nagyobb fokú rugalmasságot sürget a tagállamok részéről az operatív programokban történő változások és az operatív programok kockázattal kapcsolatos kritériumok alapján történő differenciálása tekintetében.

Egyszerűsítés

  • Az adminisztratív terhek csökkentése, a jogbiztonság növelése és a kohéziós politikában, mint konkrét eredményeket hozó politikában rejlő lehetőségek teljes kiaknázása érdekében az EPP Képviselőcsoport sürgeti;
  • az irányítással és ellenőrzéssel kapcsolatos szabályok időben történő elfogadását az új finanszírozási időszak kezdete előtt;
  • az új szabályok, többek között a bizottsági iránymutatások visszamenő hatállyal történő alkalmazásának egyértelmű és jogilag kötelező elutasítását;
  • az irányítással és ellenőrzéssel kapcsolatos szabályok finanszírozási időszakokon keresztül történő megtartását, mivel a szabályok folyamatos hét évenkénti változtatása bizonytalanságot, hátralékokat és hibákat idéz elő.
  • Az uniós szabályok bekorlátozását, amelyeknek egyértelműeknek és megbízhatóknak kell lenniük, a kohéziós politika céljainak eléréséhez szükséges mértékben kell végrehajtani. A jogalkotó szerepét meg kell erősíteni és a Bizottságnak egyértelműen kevesebb szabályt és iránymutatást kellene kibocsátani.

Teljesítményalapú költségvetés-tervezés

  • Az EPP Képviselőcsoport a kohéziós politika fokozottabb teljesítményalapúvá tételét szorgalmazza a tematikus koncentrációs munkamódszer folytatása mellett. A programoknak és a projekteknek teljesíteniük kell a politikai prioritásokat és célkitűzéseket a lehető legnagyobb fellendítő hatás elérése mellett annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb hozzáadott értéket biztosítsa egyrészt a növekedés és a munkahelyek, másrészt a gazdasági, társadalmi és területi kohézió számára.
  • A projektek támogathatóságának értékelésekor elsőbbséget kell biztosítani a gazdasági fejlődést a társadalmi és területei elemekkel ötvöző szempontokkal kapcsolatos projekteknek.
  • Az eredmények láthatósága és könnyebb igazolhatósága érdekében az alapokra vonatkozó közös teljesítménymutatókat fenn kell tartani.
  • Az uniós költségvetés alacsonyabb végrehajtási arányából vagy a bírságokból eredő többletösszegeket rendkívüli bevételként kell bevezetni az uniós költségvetésbe. Az előirányzatok által érintett fellépések végrehajtásának teljes vagy részbeni elmaradása miatt visszavont kötelezettségvállalásokat ismét elérhetővé kell tenni az uniós költségvetésen belül. Az EPP Képviselőcsoport felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő megfelelő jogalkotási javaslatokat e tekintetben.
  • A kohéziós politikának horizontálisabbá kell válnia. A kohéziós folyamatban az intelligens szakosodásnak kell lenni a legfőbb mechanizmusnak a fejlettebb és kevésbé fejlett régiók közötti, a városi és vidéki térségek közötti együttműködés és az uniós integráció megkönnyítésével.
  • A kohéziós politikához tartozó források és a Horizont 2020 keretében megvalósuló beruházások területén érvényesülő fokozottabb kiegészítő jelleget valamennyi régió esetében biztosítani kell az innováció által vezérelt megvalósítás támogatásával tekintettel az erős, intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérésére az Unióban.
  • Az eredményeket értékelni kell, beleértve a GDP uniós pénzek alapján történő növekedését, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket.

Végrehajtás – rugalmasság és fegyelmezettség

  • Az EPP Képviselőcsoport támogatja a szilárd pénzgazdálkodást. Rugalmasságot kell biztosítani a megosztott irányítású források végrehajtásában, de a tagállamoknak fokozottabb felelősséget kell vállalniuk az uniós pénzek elköltéséért. A megosztott irányítás sikere nemcsak az Uniótól, hanem különösen a tagállamok erőfeszítéseitől is függ. Ezért szorgalmazzuk a „nemzeti nyilatkozatok” alkalmazását annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti és regionális hatóságok vállaljanak politikai felelősséget az uniós források kezeléséért.
  • Egyértelműen meg kell különböztetni a hibákat, a szabálytalanságokat és a szándékos csalást és a Bizottságnak mindenkor biztosítania kell a jogosulatlanul kifizetett összegek visszatérítését az arányosság elvének tiszteletben tartásával.
  • Felkérjük a Bizottságot, hogy vezessen be jelentéstételi rendszert a tagállamok számára az esb-alapok által támogatott, befejezett műveletek állapotáról 5 évvel a projekt befejezését követően.

Pénzügyi eszközök

  • A pénzügyi eszközök megoldást biztosíthatnak bizonyos kihívásokra, de nem válhatnak az egyetlen végrehajtási módszerré a kohéziós politika számára, mivel bizonyos projekteknek ehelyett támogatásokra van szükségük. Az EPP Képviselőcsoport a kettő közötti megfelelő egyensúlyt szorgalmazza. A pénzügyi eszközöket akkor kell előtérbe helyezni, ha azok hozzáadott értéket képviselnek, de alapvető fontosságú (bármely kategóriájú) régió számára többféle eszköz alkalmazása annak érdekében, hogy képesek legyenek azokat a végrehajtási módszereket kiválasztani, amelyek a leghatékonyabbak és leginkább megfelelnek a prioritásoknak és a szükségleteknek.

Új bizottsági javaslatok ütemezése

  • A kohéziós politikára vonatkozó új szabályozás előkészítését elég korán be kell fejezni ahhoz, hogy elkerülhető legyen az új politika végrehajtásának késedelme. Az EPP Képviselőcsoport sürgeti mind a jogalkotókat, mind a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szabályok elfogadása 2018 végéig megtörténjen.
  • A többéves pénzügyi keret időtartamának összefüggésében figyelembe kell venni a kohéziós politika többéves jellegét akár a hétéves időszak fenntartásával, akár egy 5+5 éves pénzügyi tervezési időszak biztosításával a politika egyértelmű félidős felülvizsgálata mellett.

További ajánlások a jövőbeli kohéziós politika számára

  • Jelenleg a források elkülönítése a GDP alapján történik. Az új középtávú pénzügyi tervezési időszakra meg kellene vizsgálni több mutató figyelembevételét.
  • A kohéziós politika számára kiemelt szempontnak kellene lennie a foglalkoztatásnak, a társadalmi befogadásnak, a demográfiai kihívások kezelésének és a körkörös gazdaság támogatásának. A kiszolgáltatottabb régiókban fennálló, fiatalokat érintő munkanélküliség elleni küzdelemmel kapcsolatos fellépésekre és azok finanszírozására minden korábbinál nagyobb szükség van.
  • Az európai területi együttműködésre szánt összeg a 2015–2018-as időszakra csupán 2,8%. Az említett együttműködés hozzáadott értékét figyelembe véve az összeget növelni kellene.
  • Fenn kell tartani a legkülső régiókat célzó konkrét intézkedéseket.

Az EPP Képviselőcsoport támogatja a kohéziós politika erős városi vetületét. Számos európai gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásra az európai városok adhatják a legjobb válaszokat. A jövőbeli kohéziós politikának meg kell erősítenie a helyi önkormányzatoknak nyújtott közvetlen támogatást a területfejlesztés számára biztosított fokozottabb finanszírozással és testre szabott eszközökkel.