Innovatív Európát! Az embereket állítjuk az innováció középpontjába

Ez a tartalom szintén elérhető

Európának ébrednie kell

Míg a 80-as és 90-es években főként a kulturális és politikai események változtatták meg a világot, napjaink hatalmas társadalmi, politikai és gazdasági fejlődésének hajtóerejét a technológiai újítások adják. Az USA-ban, Ázsiában és a Közel-Kelet egy részén tapasztalható technológiai fejlesztéseket látva Európának gyorsítania kell, fel kell zárkóznia, és meg kell újítania a digitális világ alakítására vonatkozó törekvéseit, mert az innovációs politika fogja meghatározni, hogyan biztosíthatjuk európai életmódunk jövőbeli fennmaradását.

Európa kulcsfontosságú előnnyel rendelkezik az innováció terén

Értékeinknek köszönhetően Európa meg fogja lovagolni az innováció következő hullámát. Politikai stabilitásunk és szociális piacgazdaságunk értékes eszközt jelent, és egyedülálló versenyelőnyt biztosít ahhoz, hogy a digitális átalakulás küszöbön álló időszakának élére álljunk. Földrészünknek most egyedülálló esélye van a digitális forradalom következő hullámának alakítására: az elkövetkezendő években az új technológiák alapvető módon alakítják át a hagyományos iparágakat, és a puszta kommunikációs szokásainkat messze meghaladó befolyást gyakorolnak majd mindannyiunk hétköznapi életére. A következő digitális hullám nem csak az informatikai készségekről és az új üzleti modellekről szól majd. Sikere attól függ, hogy mennyire leszünk képesek megérteni, hogyan valósítsuk meg az innovációt mindennapi életünkben. Európa a legalkalmasabb e kihívás kezelésére, mivel európai életmódunk előnyt jelent számunkra értékeivel, szociális piacgazdaságával, kreatív képességeivel és politikai stabilitásával, valamint iparával, kutatási kapacitásaival, oktatási rendszereivel és fogyasztói erejével.

Az európai életmód alakítja majd a digitális kort

Az európaiak génjei mindig is központi helyen hordozták magukban az innovációt: az európaiaknak újra olyan Európáról kell álmodniuk, amely az innováció hajtóereje a világban. Európai társadalmaink jóléte és jövőbeli szociális biztonságunk nagy mértékben az innovációtól függ.

Európának vissza kell nyernie innováció iránti vágyát: induló vállalkozások, kkv-k, iparágak, fiatal vállalkozók, kutatók és diákok milliói állnak készen a szerepvállalásra, ha megfelelő feltételeket és ösztönzőket alakítunk ki számukra a fejlődésre és az Európában maradásra.

Európa képes arra, hogy létrehozza a megfelelő innovatív környezetet, amelyet saját értékeink hajtanak előre, és nem a technológiai óriásvállalatok vagy autoriter hatalmak irányítanak, mivel az európai út kiegyensúlyozott. És mivel az európai út egyúttal igazságos is, csökkentenünk kell a legfejlettebb és a felzárkózó régiók közötti szakadékot.

Európa odafigyel és választ ad polgárai félelmeire és aggályaira: az innováció nem csak üzlet. A politika egyik feladata, hogy megfelelő feltételeket teremtsen ahhoz, hogy a társadalmak magukévá tegyék az innovációt, ugyanakkor szükség van arra is, hogy előre lássák és ellensúlyozzák annak a polgárokra és a társadalmakra gyakorolt hatásait.

Ki kell alakítanunk egy egész Európára kiterjedő olyan innovációs uniót, amely 1) jobbá teszi a polgárok mindennapi életét, 2) felkészíti a polgárokat, az iparágakat és a tudományos életet a következő digitális hullámra, 3)garantálja, hogy mindenki hozzáférjen a saját élete szempontjából fontos digitális lehetőségekhez, 4) nagyratörő finanszírozásban részesül.

(1) Hiszünk abban, hogy az innováció jobbá teheti polgáraink mindennapi életét

  • Az innováció fokozása megköveteli, hogy visszanyerjük polgáraink biztonságos kibertér iránti bizalmát:
    • új uniós kiberbiztonsági kutatóközpontok létrehozása;
    • a kritikus infrastruktúra (erőművek, vízerőművek) védelmére szolgáló erős standardok állandó korszerűsítése a hálózat- és információbiztonsági irányelv (kiberbiztonsági irányelv) révén;
    • uniós kiberbiztonsági dandár létrehozása, amely bizonyítja, hogy meg tudjuk védeni magunkat saját szaktudásunkra építve.
  • Az innováció fokozása az adatvezérelt gazdaság kiépítésére és a következő „Airbus” létrehozására irányuló új offenzívát jelent a vezető ágazatokban:
    • az egészségügyben (pl. a rák/Alzheimer-kór gyógyítása) – a kezdeményezés átvétele a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás (új uniós „laboratóriumok”), a nagy adathalmazokat kezelő alkalmazások révén megvalósuló személyre szabott egészségügyi ellátás terén, minden megfelelő adatbiztonsági óvintézkedéssel együtt;
    • a mobilitás terén – kooperatív intelligens közlekedési rendszerek (C-ITS) intelligens utakkal, jobb intermodalitással és összekapcsoltsággal, félig önvezető és önvezető járművek, az elektromos járművek és más alacsony kibocsátású alternatívák, például az üzemanyagcellák nagyobb elterjedése;
    • a lakásszektorban – digitális építészet az építési költségek csökkentésére, az energiamegtakarítás érdekében összekapcsolt házak, várostervezés a forgalom szabályozása és a lakónegyedek fejlesztésének előre jelzése érdekében, az intelligens városok és intelligens falvak koncepciójának előmozdítása;
    • az űrstratégia terén – a természeti katasztrófákkal kapcsolatos korai figyelmeztetés; a globális aszályok, a talajminőség és a fölhasználat-változás műholdas feltérképezése; mentési műveletek; kontrollálatlan vegetációtüzek feltérképezése; autós navigáció; határellenőrzés; távközlés;
    • az energiaügy területén – tisztaenergia-technológiák alkalmazása az éghajlati és energetikai célok elérése érdekében, például trágyafeldolgozásból nyert zöld biogáz;
  • Az innováció fokozása az életminőségünk szempontjából kulcsfontosságú ágazatok újjáélesztését is jelenti:
    • a mezőgazdasági termelésben: a robotika alkalmazása, a precíziós technológia és a térképezési technológia a növényvédőszerek használatának korlátozása érdekében; nagy adathalmazok az állatbetegségek, a műtrágyahasználat és a növények hiánybetegségeinek nyomon követése és azonosítása érdekében; szélessávú internet-hozzáférés telepítése a mezőgazdasági területeken, innovatív trágyafeldolgozás jó minőségű ásványi koncentrátumok előállítására az ásványi eredetű műtrágyák fenntartható kiváltására;
    • a jobb munkakörülmények terén: távmunka, munkahelyi mobilitás;
    • a szolgáltatások otthonról való intelligens elérése terén: telemedicina, e-egészségügy;
    • a fogyatékossággal élő polgárok munkaerőpiacra való belépése és társadalmi részvétele terén.
  • Az innováció fokozása európai kulturális sokszínűségünk és kreatív identitásunk jobb védelmét jelenti:
    • egy európai „Netflix” előmozdítása;
    • az Európai Digitális Könyvtár létrehozása;
    • beruházás az európai kulturális és kreatív ágazatokba és a digitalizáció el nem ismert potenciáljának felszabadítása ezekben az ágazatokban.

(2) Európa felkészítése az innováció következő hullámára

  • A megfelelő keretrendszer kialakítása – mivel egy 500 milliós fogyasztói piacot alkotunk, érvényesíthetjük saját szabályainkat, értékeinket és normáinkat:
    • a digitális egységes piac elmélyítése a széttöredezettség megszüntetése és a lehető legnagyobb méretű piac létrehozása céljából
    • európai nyílt adatplatform és korlátlan, az egész Unióra kiterjedő szabad adatáramlás a nagyvállalatok és az induló vállalkozások számára;
    • európai nyílt tudományosadat-felhő és adatplatform;
    • adatvédelem és adatbiztonság a digitális ökoszisztéma iránti bizalom felépítése érdekében;
    • digitalizációs offenzíva a kkv-k számára;
    • a pénzügyi piacokhoz való hozzáférés javítása az intelligens beruházások számára;
    • a laboratóriumtól a piacig vezető út megkönnyítése – gyakran előfordul, hogy az újítások elkészülnek, de nem értékesíthetők;
    • az Európa Innovációs Fővárosa díj és a női innovátorok európai díja népszerűsítése;
    • az innovációval összefüggő StartUp Europe díj népszerűsítése.
  • A technológiákhoz való hozzáférés garantálása és a megfelelő infrastruktúra biztosítása kulcsfontosságú az uniós kohézió biztosítása szempontjából:
    • Európának meg kell ragadnia „a dolgok internete”, a nagy adathalmazok, a blokklánc és a szoftverek alkalmazása kínálta lehetőségeket;
    • a Horizont 2020 megújítása és korszerűsítése új szabályok és az ötletek értéke alapján, egy egyszerű és tisztességes eljárás létrehozása céljából;
    • a tagállamoknak teljesíteniük kell azon céljukat, hogy a GDP 3%-át kutatásra és innovációra fordítják;
    • a 2020 utáni időszak kohéziós politikájában az intelligens szakosodás módszerének kell alapértelmezett modellé válnia;
    • Beruházási Terv 4.0 (a Juncker-terv utódja);
    • a többnyelvű digitális egységes piacot lehetővé tevő emberi nyelvi technológiák fejlesztése és elérhetővé tétele;
    • WiFi4EU, nagysebességű szélessávú hálózatok, spektrumkiosztás, kvantumtechnológiai fejlesztés és az 5G;
    • szuperszámítógépek és e-infrastruktúra minden régióban (pl. adatbányászat);
    • az induló vállalkozások európai hálózatának létrehozása – „Erasmus 4.0”;
    • az intelligens szakosodás (pl. az Élkezdeményezés) folytatásának és szélesebb alkalmazásának ösztönzése a régiókban és az intelligens városokkal és községekkel kapcsolatos európai innovációs partnerségek folytatása.
  • A megfelelő készséges párosítása a megfelelő lehetőségekkel – TEHETSÉGEINK visszacsábítása:
    • digitális tanulás és jártasság kisgyermekkortól kezdve az egyetemig, a szakképzést is beleértve;
    • vállalatok által szponzorált „digitális nyári táborok” létrehozása;
    • európai innovációs egyetem; a fiatal újítók és vállalkozók hálózatainak megerősítése, többek között az EIT tudományos és innovációs közösségein keresztül;
    • közös posztgraduális és posztdoktori kutatási programok, digitális, diploma utáni Erasmus;
    • internetes agytröszt („EUI 4.0”)
    • Európai Tudományos és Innovációs Akadémia – digitális kompetenciakutatási platformok;
    • a „közösségi tudomány” serkentése;
    • a technológia beépítése a fiatal mezőgazdasági termelők képzésébe az innováció előmozdítása érdekében;
  • Digitális szociális piacgazdaság létrehozása:
    • az innováció új munkalehetőségeket is kínál – ösztönöznünk kell az olyan új üzleti modelleket, amelyek új munkahelyeket hoznak létre, miközben a digitális gazdaságban is megőrzik a szociális normákat;
    • tisztességes kereskedelemre vonatkozó megállapodások dolgozóink szociális dömpinggel szembeni védelme érdekében;
    • egész életen át tartó szakmai képzés annak érdekében, hogy az emberek képzettsége jobban igazodjon a munkaerőpiac változásaihoz;
    • új munkakörülményekre vonatkozó modellek kidolgozása a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása céljából a digitális korban;
    • a digitális platformok olyan új kerete, amely biztosítja, hogy az analóg világban tiltott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a digitális korban is tiltottak legyenek.

(3) Azt akarjuk, hogy minden polgár legyen része az innovációs uniónak

  • Részvételi e-demokrácia (konzultációk, részvétel a döntéshozatali folyamatokban stb.);
  • Digitális szavazás az európai választásokon (tesztszakasz 2019-ben);
  • Papírmentes közigazgatás (észt modell);
  • A bürokrácia 30%-os csökkentése az eljárások egyszerűsítésével és a virtuális szimulációval helyettesíthető szabályozások megszüntetésével;
  • Tájékoztatás az uniós projektek hozzáadott értékéről (pl. „Let the Stars Shine”).

(4) Azt akarjuk, hogy a költségvetés is tükrözze törekvéseinket

  • Az innovációnak a következő (2020 utáni időszakra szóló) többéves pénzügyi keret elsőrendű prioritásai között kell szerepelnie, és a 9. keretprogrammal és a jövőbeli esb-alapokkal együtt a pénzügyi keret félidős felülvizsgálatának kulcselemét kell képeznie:
    • a 9. keretprogramból 120 millió eurót kell elkülöníteni a kutatás és az innováció céljára, amelyhez a kohéziós politika keretében rendelkezésre álló tematikus koncentrációból származó 46 millió euró egészít ki;
    • az uniós támogatásokhoz való hozzáférés szabályai és eljárásai egyszerűsödnek, és a bürokrácia elkerülése érdekében innovatívnak kell lennünk a költségvetés végrehajtása terén;
    • szinergiákat kell kialakítani a kutatás és innováció, a strukturális alapok, az ESBA és más pénzügyi eszközök keretében rendelkezésre álló pénzeszközök között;
  • priorizálnunk kell támogatásunkat, és azt azoknak a valódi európai hozzáadott értékkel rendelkező, legjobb projekteknek kell kapnia, amelyeket nemzeti vagy regionális szinten nem lehet kezelni;
  • az EU strukturális alapjaira vonatkozó szabályoknak lehetővé kell tenniük a régióközi együttműködést az innováció területén;
  • a „halálvölgy” néven ismert kritikus időszak leküzdése érdekében össze kell hangolni a támogatási programokat és a különböző eszközöket;
  • a technológiai óriásvállalatoknak az EU digitális egységes piacára való bejutásért fizetett új adó révén hozzá kell járulniuk ehhez az innovációs hullámhoz;
  • a magánszférának támogatnia kell a szociális felelősségvállalást eredményező projekteket, például a digitális táborokat, az egész életen át tartó digitális tanulást, a digitális jártasságot, a digitális integrációt stb.;
  • elő kell segíteni a kockázati tőkéhez és a hitelekhez való hozzáférést az induló vállalkozások és a kkv-k számára.
  • pozíciós papír

Amit képviselünk

No result

Más kapcsolódó tartalmak

No result