Eljött az ideje a migrációval kapcsolatos fellépésnek

18.05.2015

Eljött az ideje a migrációval kapcsolatos fellépésnek

A migráció valamennyi megközelítésének holisztikusnak kell lennie. A kérdés minden aspektusát egy átfogó stratégia részeként kell vizsgálni, melynek középpontjában a tényleges szolidaritás áll.

  • 2014-ben több mint 276 000 illegális migráns érkezett az Európai Unióba, ami a korábbi évhez képest 155%-os növekedést jelent. Tavaly 3200 személy veszítette életét, miközben megkísérelt átkelni a Földközi-tengeren, és idén éve eleje óta további 1500-an, akik közül 700-an az eddigi legsúlyosabb balesetben, a líbiai partok közelében.
  • Az EU28 területén a menedékkérők száma 2014-ben csaknem elérte a 650 000-et, ami 2013-hoz képest 40%-os növekedést jelent.
  • A Szíriából az EU tagállamaiba érkező menedékkérők száma 2014-ben 124 000-re emelkedett, ami az összes harmadik országból érkező menedékkérő mintegy 20%-a. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a keleti (Ukrajna) nyomást sem.
  • Az összes menedékkérő 70%-a által beadott kérelmeket 5 tagállam (Svédország, Németország, Franciaország, Olaszország és Magyarország) fogadja be és dolgozza fel, míg az EU külső határain elhelyezkedő tagállamok (Olaszország, Málta, Görögország és Bulgária) aránytalan menekültügyi és migrációs nyomásnak vannak kitéve.
  • 2013-ban az uniós tagállamok által kiadott kiutasítási határozatok száma 425 875 volt, míg a ténylegesen kiutasított személyek száma 166 975, azaz 40%-kal kevesebb volt.

A menekültügyi rendszer válságának kezelése

  • A tagállamoknak 2015 júliusáig maradéktalanul át kell ültetniük jogrendsezrükbe az új menekültügyi csomagot, és teljes mértékben érvényt kell szerezniük annak. 
  • A tagállamok közti méltányosabb elosztásnak és felelősség-megosztásnak többnek kell lennie puszta szlogennél: az EPP Képviselőcsoport felszólítja az Európai Bizottságot, hogy egészítse ki a meglévő rendszert egy a menedékkérők elosztására szolgáló kötelező mechanizmussal, mely akkor lépne működésbe, ha egy adott tagállamban a menedékkérők száma elér egy bizonyos küszöböt. Egy ilyen mechanizmus végrehajtása olyan kritériumokon alapulhat, mint az adott ország mérete, lakossága, gazdasági helyzete, illetve a már a tagállamban tartózkodó migránsok száma. 
  • Kiegészítő intézkedésként ki kell dolgozni egy a menekültek EU-n belüli áttelepítésére szolgáló, megújult rendszert.
  • Az uniós politikákban világosan meg kell különböztetni egymástól a legális menedékkérőket és az illegális migránsokat.
  • Ösztönözni kell a harmadik országokkal való megállapodások megkötését, hogy ellenőrizzék és csökkentsék a migrációs áramlásokat, mielőtt a migránsok elérnék az Unió határait.
  • Létre kell hozni a „nem biztonságos harmadik országok” (háborús övezetek) fogalmát, az ilyen országokból érkező kérelmek feldolgozásának felgyorsítása érdekében.
  • Tovább kell tökéletesíteni a „biztonságos harmadik országok” (főleg a Nyugat-Balkán) fogalmát, hogy a nem megalapozott kérelmek esetében felgyorsítsák az eljárásokat és elősegítsék a kiutasításokat.
  • A „humanitárius vízum” elvének alkalmazását különösen a felnőtt kísérő nélküli kiskorúak esetében kell megfontolni.
  • A harmadik országokban tájékoztató központokat kell felállítani és finanszírozni az érintett országgal és az UNHCR-rel együttműködésben.
  • Az uniós költségvetésből való finanszírozás biztosításával hozzá kell járulnunk a tagállamok azon kapacitásához, hogy a minőség és mennyiség tekintetében javítsák a fogadási körülményeket.
  • Támogatjuk az elutasított kérelmezőkre vonatkozó szigorú kiutasítási gyakorlatokat, hogy méltányos és gyors eljárásokra kerüljön sor, melyek vagy a kérelmező tényleges integrációját, vagy azonnali kiutasítását eredményezik.
  • Meg kell fontolni a menedékkérelmek először az Unión kívül történő vizsgálatának lehetőségét.
  • Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) számára további emberi és pénzügyi erőforrásokat kell biztosítani, hogy helyzetértékelést végezzen a tagállamok korai felkészültsége és készenléti terveinek vonatkozásában.
  • Az EASO-nál informatikai alapú platformot kell létrehozni a legjobb gyakorlatok és az információ megosztásának megkönnyítése, valamint koordinációs kapacitásainak megerősítése céljából, a tagállami fellépéseknek a letelepítési, áttelepítési, információs és képzési kapacitások terén való támogatása érdekében.

A legális migráció lehetőségeinek feltérképezése az illegális migráció vonzerejének csökkentése érdekében

  • A legális migrációnak a tagállami munkaerőpiaci igényeken kell alapulnia mind az alacsonyan, mind a magasan képzett munkavállalók vonatkozásában, valamint a migránsok integrálására meglévő tagállami kapacitásokon, ugyanakkor tekintettel kell lenni az országainkban tapasztalható demográfiai kihívásokra és a gazdasági válságra is.
  • Világos különbséget kell tenni a humanitárius célokat szolgáló legális migrációs eszközök és a tagállami munkaerőpiaci igények kiszolgálását célzó legális migrációs eszközök között.
  • Ami a humanitárius célú legális migrációt illeti: az EPP Képviselőcsoport fokozottabban integrált megközelítést kér uniós szinten, ezért felhívja a 28 tagállamot, hogy használják ki jobban a letelepítési programokat és az ideiglenes védelem eszközét (humanitárius vízum).
  • Ami a tagállami munkaerőpiaci igényeknek megfelelő legális migrációt illeti: az EPP Képviselőcsoport az alábbiakra szólít fel: a meglévő uniós jogszabályok maradéktalan alkalmazása ezen a területen, így az összevont engedély és az idénymunkásokról és a vállalaton belül áthelyezett személyekről szóló irányelvek alkalmazása; a diákokról és a kutatókról szóló irányelv gyors elfogadása; valamint a kék kártyáról szóló irányelv felülvizsgálata.
  • A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az új migránsok fogadására megalapozott integrációs politika keretében kerüljön sor (kötelező nyelvtanfolyamok, oktatás az Unió értékeiről, társadalmi befogadás stb.)
  • Az integrációs politikákra szánt uniós alapokat jobban össze kell hangolni.

A zéró tolerancia elvének alkalmazása az emberkereskedőkkel, embercsempészekkel és az ebben segédkező személyekkel szemben; a külső határok ellenőrzésének ösztönzése;

  • Az emberkereskedelem a rabszolgaság modern formája, ezért a transznacionális hálózatokat fel kell göngyölíteni és meg kell semmisíteni; a tagállamoknak és az illetékes ügynökségeknek a zéró tolerancia elvét kell alkalmazniuk.
  • Nem hagyhatjuk, hogy a migrációból haszonra tegyenek szert a migránsok kihasználása céljából az EU-ba új utakat és új módszereket (szellemhajók) használó emberkereskedők és embercsempészek. Az EU-nak és tagállamainak meg kell akadályozniuk, hogy a bűnözői és terrorista szervezetek profitjukat tevékenységeik és struktúráik megerősítésére használják.
  • Az EPP Képviselőcsoport egy EU-ENSZ katonai tengeri művelet Líbia partjainál történő végrehajtására szólít fel az emberkereskedelem megállítása, az embercsempészek hálózatainak felszámolása és az általuk használt valamennyi hajó szisztematikus elfogása és megsemmisítése céljából.
  • Az EUROPOL, a Frontex és az EUROSUR, mint a migrációval kapcsolatos európai fellépés élén álló ügynökségek számára a tagállamoknak megfelelő forrásokat (személyzet és felszerelés), valamint az értékes adatok cseréjét lehetővé tevő jogi eszközöket kell biztosítani, hogy elláthassák feladataikat.
  • A személyazonosság-, valamint az okirathamisítást és az embercsempészetet fel kell deríteni és hatékonyan meg kell akadályozni.
  • Javítani kell a tagállamok és az EUROPOL harmadik országok bűnüldöző szerveivel való együttműködésre való képességét, többek közt az emberkereskedők és a szervezett bűnözés hálózatainak felszámolását célzó, közös műveletek révén.
  • Meg kell erősíteni a külső határokon végzett ellenőrzésekre vonatkozó hatásköröket: amikor egy műveletért a Frontex felel, azt a Frontexnek kell irányítania, nem pedig a műveletet kérő tagállamnak. 
  • Fokozni kell a Törökországgal, Malival és Nigerrel folytatott együttműködést (folyamatban lévő KKBP-műveletek), és annak elsődleges szerepet kell kapnia az illegális migráció, a szervezett bűnözés és az emberkereskedelem elleni küzdelemben.
  • Különös figyelmet kell fordítani azokra a felnőtt kísérő nélküli kiskorúakra, akik emberkereskedelem áldozatai.

Hogyan kezeljük az illegális migránsok hullámait?

  • Azonnali és elsődleges válaszként az Európai Uniónak és a tagállamoknak több forrást kell biztosítaniuk a felkutatási és mentési kapacitásokra, valamint növelniük kell az életmentést célzó küldetések számát.
  • Csak akkor lehet megakadályozni, hogy a migránsok nem biztonságos hajókra szállva az életüket kockáztassák, ha az EU a harmadik államokkal együttműködve a migráció alapvető okait, és nem csupán a következményeit kezeli.
  • Kulcsfontosságú, hogy a felek célzottabb fejlesztési támogatásról egyezzenek meg, a határpolitika és a bűnüldözési kapacitások tekintetében is.
  • Fejleszteni kell a tranzitországok (az Unióban és harmadik országokban) fogadási és védelmi kapacitásait.
  • A fejlesztési és politikai célokat összekapcsoló, szigorú feltételekhez (jó kormányzás) kell kötni az uniós pénzügyi segítség biztosítását.
  • Támogatnunk kell a harmadik tranzit- és származási országokat a migránsok elindulásának megakadályozásában.
  • Szigorú kiutasítási politikákat kell érvényesíteni az illegális migránsokkal szemben, többek közt egy a Frontex által koordinált, közös visszaküldési műveletek végrehajtását célzó uniós program révén.
  • Biztosítani kell, hogy az elfogadott politikák és fellépések ne váljanak a bevándorlás ösztönzőjévé.
  • Fokoznunk kell külső határaink biztonságát és felügyeletét, többek közt az új technológiák használata, a már meglévő informatikai rendszerek, így a VIS és SIS II rendszerek jobb alkalmazásának és összehangolásának biztosítása, az intelligens határellenőrzésről szóló csomagban meghatározott jövőbeli eszközök használata, valamint az új, schengeni értékelési mechanizmus széleskörű alkalmazása révén.    Valamennyi tagállamnak teljes mértékben igénybe kell vennie a meglévő adatbázisokat, illetve aktualizálnia kell azokat.
  • A tagállamoknak teljesíteniük kell az újonnan érkezők ujjlenyomatainak rögzítésére vonatkozó kötelezettségüket (Eurodac).
  • Növelni kell a Frontex költségvetéséhez való hozzájárulást, meg kell erősíteni a Frontex közös műveleteit, valamint a Frontex-rendeletnek megfelelően telepíteni kell az európai határőr csapatot.
  • Elő kell mozdítani és támogatni kell a szomszédos konfliktusövezetek (Líbia, Szíria, Ukrajna) stabilizálását célzó diplomáciai és az ENSZ által vezetett erőfeszítéseket, mely övezetekben a háborúk és bukott államok megkönnyítik a csempészet minden fajtáját. Az Iszlám Állam gyors fejlődése és az orosz-ukrán katonai konfliktus további eszkalálódása végül kihat majd a migránsok tömeges beáramlására és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek mozgására.

A harmadik országokkal kialakított együttműködési stratégia új alapokra helyezése

  • A külkapcsolatok, a fejlesztéspolitika és a humanitárius segítségnyújtás csak akkor lehet sikeres, ha azokat összekapcsoljuk és összehangoljuk a belpolitikákkal és belbiztonsággal.
  • Értékelni kell a jelenlegi eszközök (mobilitási partnerségek, visszaküldési és visszafogadási megállapodások, valamint regionális együttműködési hálózatok) hatékonyságát.
  • Javítani kell a humanitárius segítségnyújtásra és támogatásra szolgáló rendszereket a háborús övezetekkel határos országokra nehezedő terhek enyhítése érdekében (pl. a szíriai konfliktus esetében Jordánia, Tunézia és Libanon). Meg kell erősíteni a letelepítési programokat.
  • Segítenünk kell a fenntartható államok kialakítását, amelyek a megfelelő életkörülmények biztosításával lehetővé teszik az emberek számára, hogy származási országukban maradjanak.
  • Kezelni kell a Közel-Kelet, az afrikai kontinens és különösen a szubszaharai övezet menekültjeinek milliói által jelentett hatalmas kihívást. Az Uniónak több programot kell létrehoznia a regionális letelepítés megerősítése és a regionális fejlesztési és együttműködési hálózatok támogatása céljából. Hangsúlyozzuk a Maliban és Nigerben folyó, erre irányuló KKBP-műveletek fontosságát.
  • Ösztönözni és még inkább integrálni kell a bel- és igazságügyi diplomácia biztonsági, illetve a terrorizmus elleni küzdelmet célzó aspektusait, tekintettel az Iszlám Állam fejlődésének a migránsok és/vagy menedékkérők tömeges beözönlésére kifejtett hatására.