A vallások békés együttélésének azeri modellje

Az azeri vallási tolerancia témájában szervezett tegnap konferenciát Surján László, az Európai Parlament EU és vallások közötti párbeszédért felelős alelnöke. A konferencián az Emberi Jogok Határok Nélkül (HRWF) elnevezésű szervezet mutatta be tényfeltáró azeri útjának az eredményeit. Inese Vaidere lett képviselő ugyanaznap az azeri vallási türelmet megjelenítő kiállítást szervezett az EP épületében. A rendezvényeken részt vett Elshad Iskandarov, a kaukázusi ország vallási ügyekért felelős minisztere is. Az esemény fő üzenete, hogy egy többségében muzulmánok lakta ország is működhet szekularizált módon a kulturális tolerancia jegyében, amennyiben az államvezetés elkötelezett az országban élő vallási kisebbségek befogadását illetően. 

Az azeri miniszter a konferencián elhangzott beszédében hangsúlyozta: "A mi társadalmunk alapvetően a pozitív szekularizmusra épül. Ez nem jelenti azt, hogy teljesen elhatárolódunk a vallásoktól, vagy száműznénk azokat a közéletből. Mi nem hiszünk a francia típusú "laicité"-ben, hanem sokkal inkább abban, hogy ugyanazt a közelséget kell megtartanunk minden vallási közösséggel. Az embernek tisztelnie kell felebarátját vagy azért, mert testvére a hitben, vagy mert testvére az emberségben".

"Folyamatosan változó ideológiák korában az emberek hajlamosak egymással szemben meghatározni önmagukat és előítéletekkel, ellenérzésekkel kezelni a környezetet, amelyben élnek. Különösen veszélyes, ha az országok vezetői politikai tőkét kívánnak meríteni ezekből a társadalomban húzódó feszültségekből, ez ugyanis könnyen a vallási kisebbségek üldöztetéséhez vezethet egy teokratikus államban. Másfelől ugyanilyen következményekkel járhat, ha egy szekularizált állam diktatórikus formát ölt és a vallást az élet minden területéről - legyen az köz- vagy a magánszféra - igyekszik kiszorítani. Utóbbinak szomorú példáját szolgáltatták a kommunista rendszerek. Elméletben egyszerű ugyan, de a gyakorlatban rendkívül nehéz megtalálni a kisebbségi és a többségi vallások együttélésének helyes egyensúlyát. Azerbajdzsán ennek jelenti pozitív modelljét a muzulmán világban. Példaértékű lehet az arab tavasz problematikus államai számára, egyúttal pedig hozzájárulhat az iszlámellenesség leküzdéséhez a nyugati államokban" – mutatott rá a konferencián felolvasott üzenetében Surján László, az EP kereszténydemokrata alelnöke.