A nyugati társadalmakban jelentkező problémákért egyre inkább a globalizációt tesszük felelőssé. Kétségtelenül, a globalizáció új lehetőségeket hozott magával, munkalehetőségeket és gazdasági növekedést is. Sokan ugyanakkor felteszik a kérdést: segítette-e a globalizáció az alacsonyan képzett munkások helyzetét? Ha fellendült az országok és kontinensek közti kereskedelem, amely új munkahelyeket és jólétet eredményezett, akkor miért utasítják el sokan a globalizációt?

Úgy tűnik, hogy a válasz egyre világosabb. A globalizáció és a digitális világ egyes esetekben fejlődést hozott, de ezzel együtt sokakat hátrányosan érintett.

Az Európai Unió folyamatosan igyekezett segíteni a fiatalok bekapcsolódását a globalizációba és a digitalizációba azáltal, hogy jelentős pénzösszeget szentel erre a célra. Ebből a szempontból az Ifjúsági Garancia már eredményeket mutat.

De mi a helyzet az alacsonyan képzett felnőttekkel?

Az Európai Bizottság Készséggaranciáról szóló javaslatát ma este vitatja meg az Európai Parlament. Pár hónappal ezelőtt a Bizottság bemutatta elképzeléseit arra vonatkozóan, hogy miként segítené az írás-olvasás, a számolás és a digitális készségek elsajátítását az alacsonyan képzettek körében.  

Az EU támogatja az uniós állampolgárokat, hogy megfelelő képzést kapjanak, így megfelelő szakmai képzettséget szerezzenek és el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon.

Amennyiben a Készséggaranciára vonatkozó javaslatot elfogadják, az része lesz annak a tíz intézkedést tartalmazó csomagnak, amelyet a Bizottság az elkövetkezendő két évre vonatkozóan fogalmazott meg. A terv megfelelő végrehajtása elősegítheti a munkavállalást a középfokú oktatási végzettséggel nem rendelkezők körében, ez pedig hozzájárulhat a gazdasági termelékenység növekedéséhez, illetve megoldást nyújthat a hosszantartó munkanélküliségből fakadó negatív társadalmi következményekre.

Az Európai Bizottság számadatainak megfelelően 66 millió, 25-64 év közötti személy nem folytatta tovább a középiskolai tanulmányait. Ebben a csoportban a munkanélküliségi ráta 52,6 százalék.

Lehangoló számadatok valóban! Egyértelműen tenni kell ez ellen valamit.

Az EU egyik legfontosabb szociális intézkedése

Mindenekelőtt egyértelmű válaszokat akarunk kapni a Bizottság részéről. A legfontosabb: világosan szeretnénk látni, hogy milyen európai uniós mechanizmust és milyen pénzügyi alapokat használnak majd a Készséggarancia program életbe léptetésére, hogy az támogathassa az alacsonyabb képzettséggel rendelkezőket és azokat, akik nem kedvezményezettjei az Ifjúsági Garancia Programnak.

Úgy vélem, hogy a Készséggarancia az egyik legfontosabb intézkedés, amit az Európai Unió a szociális problémákra válaszként megfogalmazhat. A program a munkaerőpiac legsérülékenyebb szereplőit célozza és sikeres végrehajtása javíthat a hosszantartó munkanélküliség helyzetén is.

Célzott megközelítés szükséges minden tagállamban

Tudjuk, hogy legalább 70 millió európai polgárnak nincs megfelelő írás-olvasási készsége, gondot jelent számukra a számok világa, emellett alacsony vagy hiányos digitális ismeretekkel rendelkeznek. Ez az óriási szám rávilágít arra, hogy tulajdonképpen milyen mértékű problémával állunk szemben, ugyanakkor tagállamonként jelentős eltéréseket is takar. Emiatt rendkívül fontos, hogy az Európai Bizottság a jelenség kezelésére célzott megközelítést fogadjon el.

Ez egy olyan terület, amely eltérő kihívásokat jelent az uniós tagállamok számára, ezért a nemzeti programoknak jól átgondolt stratégiákra kell majd támaszkodniuk elkerülve a rögtönzött, eseti intézkedéseket. Ebből kiindulva, az EU-nak olyan keretet kell biztosítania amely lehetővé teszi az összes  tagország sajátos problémájával való foglalkozást.