Az őshonos nemzeti kisebbségek védelme iránt elkötelezett néppárti képviselők közmeghallgatást szerveztek a témáról a mai napon az Európai Parlamentben. Európa különböző részeiről érkező neves szakértők és politikusok az eszmecsere folyamán az uniós őshonos kisebbségek jövőjét, megmaradásuk és védelmük lehetőségeit vitatták meg.“Az EU jövőbeli kisebbségvédelmi rendszerét két-lépcsős alapra kell helyezni, ahol a közös európai kisebbségvédelmi normák jelentenék az egyik lépcsőt, a tagállamok nemzeti jogában elismert különböző kisebbségi közösségek prioritásai pedig a másikat. Bízom benne, hogy az Európai Néppárt ebben a témában is a mozgatóerőt jelenti majd az európai politikában. Úgy tűnik megérett a továbblépésre az idő” – hangsúlyozta Nagy József, a HÍD képviselője a közmeghallgatás nyitóbeszédében.

“A nemzeti kisebbségek alkotó közösségei számos uniós tagállamnak. Elvárom az EU-tól és a tagállamoktól, hogy úgy tekintsenek ezen kisebbségekre, mint akik gazdagítják politikai, kulturális és társadalmi valóságukat. A lojális kisebbségek és a nagylelkű többségek kiegészítik egymást egy közös, s mindenki számára megélhető és jobb jövőért" – jelentette ki Michael Gahler (CDU) német képviselő.

Csáky Pál nagyra értékelte, hogy a mai meghallgatás különböző országokban élő magyar közösségeket megjelenítő képviselők összefogásával, valamint német, dél-tiroli és katalán képviselők támogatásával valósult meg. “Rendkívül fontosnak tartom, hogy a meghallgatást követően a szervezőcsoport írásban szólította fel az Európai Néppárt frakciócsoportjának vezetőségét egy kisebbségvédelmi iránymutatás elfogadására” - mondta a felvidéki EP-képviselő.

“A jelenlegi uniós alapszerződésben több lehetőség is van az őshonos kisebbségek érdekeinek megjelenítésére. Ezek a kisebbségek hozzájárulnak Európa gazdag sokszínűségéhez. Úgy gondolom, a kisebbségi jogok valamennyi kisebbséget megilletik, nem csak néhányat. – hangsúlyozta Monika Hohlmeier (CSU), a LIBE szakbizottság néppárti koordinátora.

Gál Kinga fideszes képviselő, a Kisebbségi Munkacsoport néppárti társelnöke, a meghallgatás kapcsán hangsúlyozta: "Az elmúlt tíz év munkáját is tükrözi a meghallgatás. Míg a veszélyeztetett növény- és állatfajokat uniós jogszabályok védik, addig a nemzeti és nyelvi kisebbségeket semmilyen közösségi jogszabály nem védi, az általános diszkrimináció-ellenes szabályok pedig láthatóan nem elegendőek. A Bizottság következetesen hárítja egy uniós jogszabály elfogadását, noha a Lisszaboni Szerződés után erre meglenne a lehetősége. Százezrek ilyen irányú európai polgári kezdeményezését elvetette. Politikai akarat hiányában az Európai Parlament 2005 óta nem fogadott el kisebbségeket védő határozatot, ezért itt lenne az ideje újabb lépéseket tenni."

“Kisebbségi ügyekben Európában tulajdonképpen tanulhatunk egymástól. Vannak olyan létező modellek, mint például szűkebb hazám Dél-Tirol autonóm régiója. Meggyőződésem, hogy jó példaként szolgálhatna más régióknak is, Európa határain belül, és kívül is” – ajánlotta Herbert Dorfmann, olaszországi EP-képviselő.

Sógor Csaba kijelentette: “Az őshonos nemzeti kisebbségekre nehezedő asszimilációs folyamatra az Európai Uniónak is választ kell találnia. Ezek a közösségek évszázadok óta ugyanazokon a területeken élnek, nem vándoroltak el, csupán az országhatárok változtak szülőföldjeik felett. Minden közösségnek sajátos helyzete van, de mindnyájuknak egyaránt elengedhetetlen a gyakorlatban is érvényesülő jogok biztosítása, ezek nélkül nem őrizhetik meg nyelvüket, kultúrájukat és identitásukat. Az Európai Uniónak ösztönöznie kell a tagállamokat arra, hogy átvegyék egymástól a legjobb gyakorlatokat a kisebbségvédelmi intézkedések terén is" – hangsúlyozta Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő, aki úgy véli, a mai meghallgatás új lendületet adhat az európai kisebbségvédelemnek.