Az Európai Parlament földkérdésben is a magyar gazdák mellett áll

„Az Európai Parlament a földkérdésben is a magyar és az európai gazdák mellé áll, s kimondja, hogy a tagállamok széles jogalkotási jogkörrel rendelkeznek a termőföld védelme, a gazdáknak termőföldhöz és erdőhöz jutás és a föld-koncentráció, a földrablás és a földspekuláció elleni küzdelem biztosítása érdekében” - húzta alá Erdős Norbert fideszes EP-képviselő, annak kapcsán, hogy az EP plenáris ülése elfogadta a „A termőföldek koncentrációjának jelenlegi állapota az Unióban” elnevezésű parlamenti jelentést Brüsszelben.

Az Európai Unióban különleges védelemben részesítik a termőföldet. A földhöz és tulajdonhoz jutás az egyes tagállamok nemzeti jogszabályaiban meghatározott jog, így a földhöz jutás alapvető fontosságú számos emberi jog érvényesítéséhez és befolyásolja az EU Alapjogi Chartáját.

Egyrészt a német alkotmánybíróság már 1967-ben kimondta, hogy a vidéki földforgalomnak nem szabadna olyan szabadnak lennie, mint minden más tőke forgalmának, hiszen a föld és a talaj nem növelhető, ezért létfontosságú, hogy a földdel kapcsolatos közérdeket minden egyéb tulajdonhoz képest jobban figyelembe vegyék. „Másrészt az Európai Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatában elismerte, hogy a birtokpolitikában a gazdasági alapszabadságok alkalmazása mellett a Közös Agrárpolitika mezőgazdasági termelők életminőségének növelésével kapcsolatos célkitűzései megalapozzák a tagállami birtokpolitikai intézkedéseket, amelyek olyan célkitűzések elérésére irányulnak, mint a spekuláció kiszűrése, a vidéki népesség megtartása és a termőterületek méltányos eloszlása” - tette hozzá a néppárti politikus.

A most elfogadott saját kezdeményezésű jelentés bemutatja, hogy 2013-ban a 27 tagú EU-ban a gazdaságok csupán 3 százaléka rendelkezett az európai mezőgazdaságban hasznosított területek 50 százaléka felett, míg ugyanebben az évben a gazdaságok háromnegyede csupán a termőföld 11 százalékát birtokolta. „Ez a tendencia ellentétes a fenntartható, multifunkcionális európai mezőgazdasági modellel, amelynek a legfontosabb jellemzői a családi gazdaságok, ugyanúgy, mint Magyarországon” - jelentette ki Erdős Norbert. Hozzátette, hogy az ilyen modell óvja a hagyományos termékeket és az élelmiszer-önrendelkezést, ösztönzi az innovációt, valamint biztosítja a környezet és a jövő nemzedékeinek védelmét.

A fideszes politikus kiemelte, hogy a földterületek nem mezőgazdasági profilú befektetőknek és holdingoknak történő értékesítése sürgető problémává vált szerte az Unióban, különösen a 2004 után csatlakozott tagállamokban, de olyan régi tagállamokban is, mint Németország. „A külföldiek földszerzésére vonatkozó moratórium lejártakor e tagországok nem tehettek mást, mint módosították a jogszabályaikat, nehogy a viszonylag alacsony földárak miatt a nagybefektetők felvásárolják a földeket” - mutatott rá a képviselő. Komoly kérdéseket vet fel, hogy az Európai Bizottság e nemzeti jogszabályok elfogadását követően azonnal kötelezettségszegési eljárást indított az érintett tagállamok ellen, míg ugyanezt régebben a 2004 előtt csatlakozott tagállamokkal nem tette meg.

„Jelentős magyar siker, hogy e parlamenti jelentés nagymértékben pont azokat a megoldásokat javasolja a túlzott földkoncentrációval és földrablással érintett tagállamok számára, amelyeket a magyar földforgalmi törvény előír” - jelentette ki Erdős Norbert. Elővásárlási jog biztosítása a helyi gazdáknak és a fiatal termelőknek, a helyi közösségek részvétele a földhasználatra vonatkozó döntésekben, a mezőgazdasági területekkel kapcsolatos jogügyletekre vonatkozó előzetes eljárás, a mezőgazdasági tevékenység folytatására vonatkozó követelmény előírása, a gazdasági erőfölényes helyzetek kialakulásának a megakadályozása, a földek értékesítésének és bérlésének állami engedélyezése, a jogi személyek földvásárláshoz való jogának korlátozása, valamint a megvásárolható hektárok számára vonatkozó felső korlát bevezetése mind olyan eszközök, amelyek bevezetése az Európai Parlament szerint nemcsak jogszerű, de kívánatos is lenne. A magyar földforgalmi törvény pont ezeket az eszközöket alkalmazza - ugyanúgy, mint például a francia szabályozás vagy az osztrák tartományok joga -, mégis az Európai Bizottság támadása alatt áll.

Az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának magyar tagja elmondta, hogy a Parlament felszólítja a Bizottságot, hogy önkéntes iránymutatások szellemében és figyelembe véve a mezőgazdaságra, a környezetre, a belső piacra és a területi kohézióra vonatkozó horizontális uniós keretet, fogadjon el ajánlásokat az uniós földgazdálkodásról. Szintén kéri a Bizottságtól, hogy a tagállamokkal és az érdekelt felekkel együtt tegyen közzé olyan világos és átfogó kritériumokat, amelyek egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak, és amelyekből egyértelművé válik, hogy az Európai Unió négy alapvető szabadsága keretében a földpiaci szabályozás mely intézkedései érvényesíthetők ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők a mezőgazdasági és erdészeti célú felhasználás érdekében könnyebben földhöz jussanak. A jelentés szerint a Bizottságnak nem szabadna addig kötelezettségszegési eljárást indítania, amíg ki nem dolgozzák ezt a világos feltételrendszert.

A parlamenti jelentés itt tekinthető meg teljes terjedelmében: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-%2f%2fEP%2f%2fNONSGML%2bREPORT%2bA8-2017-0119%2b0%2bDOC%2bPDF%2bV0%2f%2fHU