Ambiciózus, de józan megállapodás az uniós klímapolitikában

Az Európai Parlament ma nagy többséggel elfogadta a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló uniós rendeletet, melynek néppárti felelőse Bánki Erik fideszes EP-képviselő volt. Bánki szerint a jogszabály példaértékű kompromisszumot teremtett az ambiciózus környezetvédelmi szabályozás és az európai ipar teherbíró-képessége között.

Az éghajlatváltozás negatív hatásai elleni küzdelem jegyében az uniós jogalkotás 2030-ig radikálisan csökkenti az üvegházhatású gázok felhasználását és kibocsátását Európában. Ösztönzi a környezetbarát technológiákra történő átállást annak érdekében, hogy az elkövetkező generációk is egészséges környezetben nőhessenek fel. A fluorizált szénhidrogének, az ún. f-gázok globális felmelegítő hatása ugyanis akár 22 ezerszerese is lehet a széndioxidénak, s ezáltal jelentős mértékben járulnak hozzá Földünk felmelegedéséhez. A légkondicionálás és a hűtéstechnika rohamos elterjedésével azonban megfelelő szabályozás hiányában az F-gázok használata tovább nőne világszerte. 

A ma elfogadott rendelet által előírt technológiai váltás eredményeképpen a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátása 2030-ig 79%-kal fog csökkenni, emellett több olyan műszaki alkalmazás is betiltásra kerül, mint például a nagyáruházak hűtőberendezései, ahol az alternatív, környezetbarát megoldások biztonságosan és költséghatékonyan működtethetők.

Bánki Erik tegnap esti parlamenti felszólalásában hangsúlyozta: a Tanács, az Parlament és a Bizottság közötti tárgyalások során olyan kompromisszumos megállapodás született, amely lehetővé teszi mind az európai ipar versenyképességének megőrzését, mind az EU által előirányzott, igen ambiciózus környezetvédelmi célkitűzések elérését. A fideszes EP-képviselő kiemelte: „Amennyiben rövid technológia-váltási határidőkkel és szigorú előírásokkal túlterheljük az ipart, akkor az azonnali árfelhajtó hatással jár, amitől meg kell óvni Európa polgárait. Túlzottan szigorú előírások a kis- és középvállalkozások ellehetetlenülését okoznák, ami az elhúzódó válság éveiben felvállalhatatlan. Magyarországon az elmúlt évek során bizonyítottuk, hogy ez az egészséges egyensúly megteremthető. A ma megszületett rendelet ennek a gyakorlatnak egy kiváló európai példája lehet”.