Az EP jogállamisági mechanizmus javaslata könnyen kettős mércéhez vezethet

Az EP ma megszavazta azt a jelentést, mely felkéri a Bizottságot egy „Demokrácia, jogállamiság, alapjogok-mechanizmus” kidolgozására. Schöpflin György, a jelentés alkotmányos kérdésekért felelős véleményezője plenáris felszólalásában hangsúlyozta: három feltételnek kell megfelelnie egy ilyen mechanizmusnak. Gál Kinga néppárti képviselő a plenáris vitában rámutatott: amíg nincs a jogállamiság fogalmának egy objektív, konszenzussal elfogadott meghatározása, addig bármilyen jogállamisági mechanizmus, így ez az In't Veld asszony által javasolt is, az épp aktuális pártpolitikai játszmák részét fogja képezni, kettős mércék táptalaja marad.

Schöpflin György, a jelentés alkotmányos kérdésekért felelős véleményezője szerint egy sikeres jogállamisági mechanizmus megteremtésének három feltétele van. „Mindenekelőtt olyan jogalappal kell bírnia, amely megvédi a mechanizmust a politikai beavatkozás lehetőségétől. Másodsorban a mechanizmus minden egyes tagállamra egyenlő jogi erővel és mértékben kell, hogy alkalmazható legyen, hiszen már a legparányibb eljárásbeli különbség is delegitimálja az új eszközt” - mutatott rá. Schöpflin szerint a harmadik kritérium a jakobinus csábításnak való ellenállásban rejlik, nevezetesen következetesnek kell lenni a mechanizmus implementációja során, egyensúlyt teremtve a szubszidiaritás és az európai gyakorlat között. „Amennyiben az európai gyakorlat túlterjeszkedik a szubszidiaritás kárára, felmerül a centralizáció veszélye. És ha a jakobinusok teret nyernek, nagyon csekély az esély arra, hogy a jogállamiság kultúrája megszilárdulhasson Európában” – figyelmeztetett a fideszes EP-képviselő.

Gál Kinga, a Bel- és Igazságügyi Szakbizottság alelnöke a jelentés parlamenti vitájában elmondta: „2004 óta tartó európai parlamenti pályafutásom során keserűen tapasztaltam, hogy a jogállamiságért, emberi jogokért való aggodalom meglehetősen kettős mércével méretik, napi politikai szándékok és erőviszonyok játékát képezi. Az elmúlt tizenhárom évben egyetlen komoly, nemzeti kisebbséget ért jogsértés sem talált visszhangra a Bizottságtól, tagállami hatáskörre való hivatkozással igazolva a semmittevést”. A fideszes képviselő utalt a 2006-os budapesti eseményekre, amikor békésen ünneplő emberekkel szemben követett el brutális erőszakot az akkori szocialista kormány, ám jogsértés megállapításra akkor sem került sor. „Ezzel ellentétben „jogállamisági hadjáratokra" kerül sor akkor, amikor a politikai érdek épp úgy kívánja. Lehet Magyarországot igaztalanul támadni, miközben egyetlen konkrét jogsértést sem tudnak felmutatni” - tette hozzá a néppárti képviselő. Mindez tehát azt bizonyítja, hogy „amíg nincs a jogállamiság fogalmának egy objektív, konszenzussal elfogadott meghatározása, addig bármilyen jogállamisági mechanizmus, ez is, az - épp aktuális - pártpolitikai játszmák részét fogja képezni. Kettős mércék táptalaja marad.” - jelentette ki Gál Kinga.