A kisebbségi média erősítése Európában: közép- és kelet-európai nézőpont

2017. június 7-én került megrendezésre a kisebbségi nyelvű média helyzetével foglalkozó tanácskozás Brüsszelben, amely főképp a kárpát-medencei határon túli magyar sajtó helyzetét volt hivatott áttekintetni. Bocskor Andrea, Deli Andor, Csáky Pál, Deutsch Tamás, Sógor Csaba és Tőkés László magyar néppárti EP-képviselők meghívására újságírók és médiaszakemberek érkezek Brüsszelbe Kárpátaljáról, Vajdaságból, Felvidékről és Erdélyből. A konferencián jelen volt Balázs Bence, a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Szervezetének (MIDAS) képviselője is, aki bemutatta a szervezet munkáját és szerepét.

Deli Andor vajdasági EP-képviselő bevezető beszédében kiemelte, hogy a határon túli kisebbségi médiának a tájékoztató szerepe mellett az anyanyelv és identitás megőrzése is a küldetése. „A kisebbségi közösségek nem elég erősek ahhoz, hogy maguk tartsák fenn a médiumokat, ezért az anyaország szerepe elengedhetetlen. A magyar kormány hozzáállása e tekintetben legjobb európai gyakorlatként (best practice) tartható számon” - tette hozzá Deli.

Vincze Loránt, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) elnöke ismertette a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés kisebbségi médiára és az anyanyelvi médiaszolgáltatásokra vonatkozó elemeit, valamint az aláírásgyűjtés támogatására kérte a résztvevőket. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a kisebbségi közösségek sok esetben a szomszédos ország nyelvét beszélik. „A nemzeti szinten korlátozott szerzői jogi rendszerek akadályozzák a szolgáltatások szabad áramlását, ezért mi egységes szerzői jogi piac létrehozását javasoljuk. Első lépésben azt szorgalmazzuk, hogy a szolgáltatások és az audiovizuális tartalmak szabadon elérhetőek legyenek a kisebbségi régiókban” – magyarázta a FUEN elnöke.

Bocskor Andrea kiemelte, hogy Kárpátalján a  legégetőbb a helyzet, ahol az ukrán állam egyre inkább korlátozza a kisebbségi anyanyelvhasználatot. A képviselő meghívására a kárpátaljai kisebbségi média helyzetéről Kulin Zoltán és K. Debreceni Mihály tartott előadást. Az előadók kiemelték a napokban elfogadott  audiovizuális tömegtájékoztatási eszközökre vonatkozó törvény negatív hatásait a kisebbségi médiumokra. Kulin Zoltán,  Ukrajna Nemzeti Televízió Társasága Kárpátaljai Regionális Igazgatóságának   igazgatóhelyettese beszédében rámutatott, hogy az új törvények megakadályozzák az önálló magyar média működését. K. Debreceni  Mihály,  ukrajnai magyar televíziós és újságíró elmondta, hogy Kárpátalján a magyar emberek többsége a magyar médiumokat nézi, főként az M1 csatornát. A kárpátaljai riportok felölelik a kisebbségvédelmi, a politikai, a szociális és a gazdasági témákat is. Átlagosan havi 30-40 riportot készítenek,  melyek a kárpátaljai embereknek szólnak kárpátaljai emberekről. A riporter ugyanakkor rámutatott, hogy   Ukrajnában folyamatosan romlik a sajtószabadság.

Vajdaság képviseletében Natasa Heror, több kisebbségi médiával foglalkozó esemény szervezője, bemutatta a vajdasági kisebbségi nyelven megjelenő napi- és heti lapokat, továbbá elmondta, hogy azon is dolgoznak a médiumokkal, hogy minél nagyobb mértékben hozzájáruljanak a saját fenntartásukhoz, és ne csak az állami támogatásoktól függjenek. Bodzsoni István, a szabadkai székhelyű Pannon RTV részéről a magyar nyelvű televíziózásról beszélt, kiemelte, hogy a kisebbségi médiának sajátságos feladatokat kell ellátnia, viszont nem szabad lemondani a fejlődésről és a modern trendek követéséről. ,,Jövőre átadásra kerül a Pannon RTV új székháza, amely a régió egyik legmodernebbje lesz.” - tette hozzá.

Csáky Pál, az MKP EP-képviselője hangsúlyozta, hogy összességében a kisebbségi sajtó helyzete Szlovákiában nem kielégítő, több médiumra és erőteljesebb anyagi támogatásra van szükség. A szlovákiai helyzetről Molnár Judit, a hirek.sk internetes hírportál főszerkesztője számolt be. Elemzése részeként kiemelte a kisebbségi sajtó közösségmegtartó szerepének fontosságát, a sajtós munkatársak szakmai elhivatottságának szükségességét, a műsoridő növelésének és a sugárzási időpontok stabilizálásának kívánalmát, valamint a széleskörű társadalmi viták lefolytatásának megkerülhetetlen voltát. Molnár Judit összefoglalta a felvidéki magyar sajtó helyzetének javítása érdekében szükséges teendőket: „A magyar sajtónak égető szüksége van a jól képzett újságírókra és egy átfogóbb, a jelenleginél struktúrájában sokkal gazdagabb kínálatra, minőséget hozó egészséges versenyszellemre. Ugyanis ha ez a helyzet konzerválódik, akkor a sajtó válsága csak tovább mélyül, közösségi szempontból erőtlen lesz, és annak a felvidéki magyarság látná nagyon súlyos, beláthatatlan következményekkel járó kárát, sajtó nélkül ugyanis közösséget építeni aligha lehet. Van tehát feladatunk!”

Sógor Csaba EP-képviselő szerint a romániai többségi média gyakran festi le úgy az erdélyi magyar valóságot, ahogyan azt láttatni szeretné. Példaként a csíksomlyói búcsút említette, amelyről éveken át egyáltalán nem készült beszámoló, később ugyan elkezdtek pár ezer résztvevőről beszélni, de a mai napig csak óvatos becslések látnak napvilágot a résztvevők számát illetően. „A legfontosabb, hogy úgy a többségi, mint a kisebbségi közszolgálati média objektíven és tárgyilagosan tájékoztassa a közvéleményt” – hangsúlyozta a politikus. A képviselő kiemelte: „A romániai magyar közösség számára fontos, hogy alapítványok által vagy magán úton finanszírozott magyar nyelvű sajtóorgánumok is működjenek, hiszen ez a médiapluralizmus megteremtésének egyik fő pillére”.  Harmadik prioritásként rámutatott: minél több kisebbségi médiumnak el kell kezdenie a többség nyelvén is kommunikálni. „Erre már vannak jó példák a romániai magyar közösségben, és ezt a továbbiakban is bátorítani kell, hiszen a többséggel, jelen esetben a román közösséggel saját anyanyelvén tudjuk leghatékonyabban megértetni, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása nem a többség kárát jelenti, és akár gazdasági hasznuk is származhat belőle” – fogalmazott a néppárti képviselő. 

Szász Attila, a közszolgálati rádiózás helyzete kapcsán az alulfinanszírozottságról beszélt, arról, hogy manapság a műszaki trendek nagyon gyorsan változnak, viszont Romániában nagy problémát jelent, hogy nem jut anyagi fedezet az új fejlesztésekre. Meglátása szerint a fogyasztói szokások is gyorsan alakulnak: naprakész online felületre, integrált videó-tartalomra van szüksége egy rádiónak. A Marosvásárhelyi Rádióban jelenleg reggel 6-tól éjfélig sugároznak, de szeretnék 24 órásra bővíteni a műsoridőt.

Tőkés László erdélyi EP-képviselő hozzászólásában rámutatott, hogy a piac szabályai szerint működő média világában a kisebbségi közösségi tájékoztatás gazdaságilag nem életképes. Előnyös bánásmódra, pozitív diszkriminációra van szüksége ahhoz, hogy fenntartható legyen. Ezzel szemben a kelet-közép-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az öntörvényű piac alig van tekintettel erre az eleve hátrányos helyzetre, illetve a többségi asszimilációs politika a kisebbségi média működését egyenesen gátolja.

Dénes László nagyváradi szerkesztő a romániai magyar nyomtatott sajtó állapotáról szólva elmondta, hogy ma már üdvösebb lenne a számszerűleg kevesebb, de színvonalasabb kiadvány megjelenése, úgy, hogy azok el is jussanak az olvasókhoz. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az unióbeli legnagyobb nemzeti kisebbségi közösségnek, a romániai magyarságnak sincs egész nap fogható közszolgálati és kereskedelmi országos televíziója és rádiója. Az újságírószakma anyagi és társadalmi megbecsülése rendkívül alacsony, emiatt a rutinos szakemberek elhagyják, a tehetséges, magasan képzett fiatalok pedig nem is választják ezt a pályát.

„A kisebbségi nemzeti közösségek megmaradásának, egy nemzet határokon átnyúló összetartozásának feltétele az anyanyelvű kommunikációs eszközök, az anyanyelvű sajtónyilvánosság. Trianon közös európai tragédia, ezért a kisebbségek védelme, a kisebbségi nyelven működő média erősítése is közös európai ügy kell, hogy legyen" - emelte ki záróbeszédében Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő.